Auguszta
-7 °C
0 °C

Sólyom végveszélyben II. - nyomoz az ügyészség

2007.05.25. 13:50
A Katonai Ügyészség szerint bűncselekmények gyanúját vetik fel Posta Imre, a Köztársasági Őrezred kirúgott szakpszichológusa elleni fegyelmi eljárásban elhangzottak. A munkaügyi bíróságon ugyanakkor már az első tárgyalási napon megkérdőjeleződött, hogy törvényes volt-e az elbocsátás. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemcsak az Őrezred morális válságáról, de arról is értesült, hogy az erre az ő figyelmét felhívó szakember ellen fegyelmi eljárás indult, noha egy levél tanúsága szerint a miniszterelnöki titkárságon is látták, sokan a szakpszichológussal egyező véleményen vannak.

"A feljelentésből és a rendelkezésre álló iratokból megállapítottam, hogy a katonai ügyészség álláspontjával részben ellentétben katonai bűncselekmény, illetve bűncselekmények (így például elöljárói hatalommal való visszaélés vétsége) gyanúja megállapítható. A katonai ügyészség e tekintetben határozatában arra hivatkozott, hogy a rendelkezésre álló adatok csupán olyan általánosságokat tartalmaznak, amelyekből a bűncselekmény vagy bűncselekmények gyanújára nem lehet következtetni. A katonai ügyészségnek ez az álláspontja azonban téves. Maga a feljelentés, valamint a beszerzett iratok is tartalmaznak olyan, az általánosság szintjét meghaladó, konkrétnak tekinthető történéseket, amelyek fennállását vagy elvetését csak és kizárólag nyomozás során lehet tisztázni, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam" - áll a Katonai Főügyészség idén, április 3-án kelt határozatában, melyben a korábban a feljelentést elutasító Budapesti Katonai Ügyészséget nyomozás lefolytatására kötelezte.

A határozatban hivatkozott dokumentumok egy részét előző cikkünkben ismertettük: ezek azok a vallomások, melyeket a Köztársasági Őrezred különböző rangú és beosztásban szolgáló tagjai a Posta Imre elleni fegyelmi eljárásban tettek, melynek eredményeképpen a KŐ szakpszichológusát hét év után előzmény nélkül kirúgták állásából.

30 tanú van, gyanúsított még nincs


KÖ minőségpolitikai nyilatkozata
Kattintson a nagyításhoz!

A kirúgott pszichológus nemcsak munkaügyi pert indított, hanem feljelentést is tett: a Budapesti Katonai Ügyészség ugyan előbb megtagadta a nyomozást, a Katonai Főügyészség fent idézett határozata viszont egyértelműen állást foglalt arról, hogy bűncselekmény gyanúját vetik fel a történtek, és utasított a nyomozás elindítására. Erről Hegedűs Antal ezredes, a Budapesti Katonai Ügyészség megbízott vezetője elmondta: még hónapokig eltarthat a nyomozás, eddig mintegy 30 tanút hallgattak meg. Jelezte: az általános gyakorlatnak felel meg az, hogy egyetlen tényállás, ez esetben a szolgálati visszaélés gyanúja miatt rendelik el hivatalosan a nyomozást, de más bűncselekmény gyanúja is felmerülhet, ahogy már felettes szervük utasításában például az elöljárói hatalommal való visszaélés. Az ügyészi vezető elmondta, gyanúsításra eddig nem került sor, és a következő hetekben ez nem is várható, további bizonyítékok beszerzésén dolgoznak.

Levél Gyurcsánynak

Posta Imre a korábbi években többször is jelezte, az állomány különböző problémáit a vezetés felé, válaszokat azonban nem kapott. 2006 nyarán született meg két, június 27-án illetve június 29-én, Szabó Ferencnek, a KŐ parancsnokának írott levél, melyben a testület morális válságát, az állomány körében a vezetők visszaéléseiről, korrupcióról szóló híresztelések tényét jelezte, és amelyekre válasz szintén nem érkezett. Miután a korábbi jelzései nyomán sem került sor intézkedésekre, parancsnoki meghallgatásra, de még visszajelzésre sem, Posta Imre augusztus 8-án továbbította a két levelet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nyilvános email címére.

A két levél egyrészt helyzetkép az őrezred, morális válságnak mondott állapotáról, hangulatáról, másrészt javaslatokat tesz a helyzet javítására. Utóbbiak között általánosságban egyebek között a következő állítások szerepelnek: "korrupciót beszüntetni, még a látszatától is megszabadulni", illetve "lehessen szolgálati jogorvoslattal élni az előjárókkal szemben is, és ha köztörvényes vagy egyéb bűncselekményt követnek el, a tiszteknek is felelni kelljen a tetteikért".

Pityókás főtestőrök

A szakpszichológus tehát általánosságban beszélt bűncselekményekről, illetve arról, hogy az állományban a különböző, részben vezető beosztású tisztek részéről elkövetett visszaélésekről szóló hírek rombolják a morált. Ugyanakkor a később ellene indult fegyelmi eljárásban már konkrét esetek kerültek felszínre, a tanúk tilosban parkolás elintézéséről, jogosulatlanul igénybe vett biztonsági autóról, maszek üzletelésekről beszéltek egyebek között, de az egyik vallomásban az is szerepel: "...nem szondáztam meg még egyetlen elöljárómat sem, de italszagot már többön éreztem szolgálati időben". Az előző cikkünkben részletesen is idézett vallomásokban ugyanakkor az is szerepel, hogy a jogsértések miatt azért nem szólnak sokan az Őrezreden belül, mert attól tartanak, maguk ütik meg a bokájukat.

Köszönték, de kirúgták


Jenei Zoltán

A még konkrétumok nélküli két levélre a miniszterelnöki titkárság reagált augusztusban, megköszönve a tájékoztatást. A leveleket továbbították az Igazságügyi és Rendészeti minisztériumba, és innen, augusztus 29-én mentek tovább az ORFK-ra. Jenei Zoltán, azóta távozott rendészeti szakállamtitkár a két levelet továbbítva kérte Bene László országos rendőrfőkapitányt, hogy az "a levélben írtak megalapozottságát kivizsgáltatni és a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjék". Az IRM egy héten belül szeptember 6-ra kért választ. Bene főkapitány Szabó Ferencnek, a KÖ parancsnokának továbbította az ügyet, aki szeptember ötödikén arról tájékoztatta: az előzetes kivizsgálást elvégezte, mely alapján a levélíró, azaz Posta Imre szakpszichológus ellen fegyelmi vizsgálatot rendelt el. Bene szeptember 7-én továbbította az eredményt a minisztériumba, ehhez képest Jenei Zoltán szeptember 15-én még levélben köszönte meg Posta Imrének, hogy "levelével megtisztelt bennünket és megosztotta velünk tapasztalatait", egyúttal jelezte, az ORFK-nak továbbított levél ügyében vizsgálatot kért.

Bűnösből áldozat, áldozatból bűnös

A fentiek ellenére a fegyelmi vizsgálat – mely a levében foglaltak ellenére Posta Imre tudomása szerint az egyetlen érdemi vizsgálat volt az ügyben a rendőrségen belül – nem indult meg azonnal. Posta Imréről először főnöke, az egészségügyi szolgálat vezetője készített egy a mentális állapotát megkérdőjelező jelentést, majd több utalást is kapott a közös megegyezéssel történő elválás előnyei. (Az ügyet megelezően természetesen soha nem kérdőjelezték meg a négydiplomás pszichológus alkalmasságát és mentális állapotát sem, 2006 őszén hetedik éve dolgozott az Őrezrednél).

Mivel nem állt kötélnek, október 2-án végül megindult ellene a fegyelmi eljárás, köztisztviselőhöz méltatlan magatartás miatt. Az elbocsátással végződő eljárásban hozott határozat indoklása, a fegyelmi eljárásban meghallgatott tanúknak intézett első tartalmi kérdés illetve a fegyelmi elrendelésének indoklása lényegében megegyezik: Posta Imre a miniszterelnöknek küldött két levelében azt állította, hogy "az ORFK Köztársasági Őrezred Állományába tartozó vezetők, munkatársak következmények nélkül bűncselekményeket, illetve más jogsértéseket követnek el, és az Őrezred erkölcsileg, szakmailag részeire hullott. Posta közalkalmazott tájékoztatásaiban tett állításait – sem a tájékoztatásokban, sem pedig a későbbiekben tett nyilatkozatában – hitelt érdemlően nem igazolta, konkrétummal nem támasztotta alá."

Márpedig - szól már az elbocsátó fegyelmi határozat - ezzel a "magatartásával a tisztesség követelményét megszegve járt el, előidézve az ORFK Köztársasági Őrezrednek és tagjainak helytelen megítélését."

Nem szerették, hogy feljebb szólt

A határozat Posta terhére rója, hogy "hogy nem volt olyan ok, jogosultság, felhatalmazás, ami indokolttá tette volna, hogy Posta közalkalmazott a tájékoztatásait az Magyar Köztársaság Miniszterelnökének megküldje, mely cselekményéről munkáltatójánál jelzést sem tett".

Katonai bűnök
Szolgálati visszaélés: Btk. 351. § (1) Aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, illetőleg jogtalan előnyt szerezzen, szolgálati hatalmával vagy helyzetével visszaél, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményből jelentős hátrány származik.

Elöljárói hatalommal visszaélés: 359. § Aki elöljárói hatalmával visszaélve alárendeltjét a) fegyelmi fenyítéssel sújtja, b) panaszjogának gyakorlásában korlátozza, c) járandóságában megrövidíti vagy anyagilag megterheli, d) magáncélra igénybe veszi, e) a többiekhez képest előnyösebb vagy hátrányosabb bánásmódban részesíti, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Emlékeztetőül: a Gyurcsány Ferencnek csak továbbított két levelet Posta Imre eredetileg Szabó Ferencnek, az őrezred parancsnokának címezte és küldte el, több mint egy hónappal korábban. A miniszterelnök, illetve titkársága azonban októberben már "élőben követhette a fejleményeket", Posta Imre ugyanis újabb levelekben tájékoztatta a hivatalt az ellene indult eljárásról, majd annak eredményéről.

Egy, a fegyelmi eljárás alatt, október 27-én írt levelében jelezte, hogy az Őrezred morális és szakmai problémáit a szeptember-októberi események is igazolni látszanak, illetve az ellene indult eljárásról beszámolva kérte, újabb levelét már ne verjék nagydobra, miután az előző vihara egyelőre csak őt érinti. Három nappal később, október 30-án a miniszterelnök személyi titkára így válaszolt: "utolsó mondata kapcsán írok Önnek. Amikor korábbi levelét küldte, éppen szabadságomat töltöttem, és helyettesítő kollégám járt el, nem igazán körültekintően. Az Önnel történt dolgok azért is kellemetlenek számomra, mert valamennyire látom, hogy sokan Önnel egyező véleményen vannak. Kollégám nevében elnézését kérem! Levelét csak miniszterelnök úrnak fogom odaadni".

Bíróság, ügyészség, nyomozás, tárgyalás

Intézkedés azonban nem történt. Posta Imre munkaügyi pert indított, illetve februárban feljelentést tett az ügyészségen. A feljelentést konkrétumok hiányára hivatkozva kétszer is elutasította az ügyészség, ám végül a katonai főügyészség utasítására április elején elrendelték, és – egyelőre tanúk meghallgatásával – azóta is folytatják a nyomozást.

A munkaügyi bíróságon az első tárgyalási napon a tanácsvezető bíró egyértelművé tette: eljárásjogi problémák is felmerülnek a fegyelmivel kapcsolatban, a rendőrségnek bizonyítania kell majd, hogy nem volt mód arra, hogy a fegyelmi tanácsban - Posta Imre közalkalmazott voltára tekintettel - közalkalmazottak vegyenek részt. Ugyanakkor a bíróság már most egyértelműsítette: a rendőrségnek kell bizonyítania azt is, hogy a szakpszichológus levelében foglaltakat miért kellett volna bármivel alátámassza, és azt is, hogyan sérült akár a szolgálati út, akár a munkáltató becsülete azáltal, ha egy, a közigazgatási hierarchia csúcsán, a rendőrség felett álló személynek továbbította a korábban a parancsnoknak írt levelet az elbocsátott szakember.

Szabó tábornok szerint a vizsgálatok mindent cáfoltak

Több alapos, hosszú belső vizsgálat teljes egészében cáfolta a Posta Imre által felvetett problémákat - jelentette ki az Indexnek Szabó Ferenc, a Köztársasági Őrezred parancsnoka. A vezérőrnagy szerint az első, személyesen által folytatott, a vezető tiszteket érintő vizsgálatot már a szakpszichológus júniusban neki címzett levelei után lefolytatta, de ezután előbb Posta Imre, majd ő maga volt előre ütemezett szabadságon. Augusztus végén, szeptember elején értem vissza a szabadságról, ekkor szereztem tudomást arról, hogy a nekem címzett levelet szétküldték, azt megismerte a miniszterelnök, a minisztérium és az ORFK is - mondta a tábornok, aki előbb úgy fogalmazott: ekkor augusztus végén, szeptember elején kezdődött az az egy hónapig tartó, alapos szakmai vizsgálat, mely egyértelműen megállapította, hogy nincs szó morális vagy szakmai problémákról az Őrezrednél.


Szabó Ferenc

Felvetésünkre, hogy a birtokunkban levő, az IRM, Bene László országos rendőrfőkapitány és közte folyt levelezés alapján az tűnik ki, hogy a magas szintet megjárt levél nyomán fentről jött utasításra kezdődött a vizsgálat szeptember elején; és az alig néhány nap után már azzal az eredménnyel is zárult, hogy Posta Imre ellen fegyelmit fognak indítani (erre csak október elején került tényleg sor), úgy reagált: a vizsgálat voltaképpen már korábban folyamatban volt, így erről tudta tájékoztatni az őt utasító országos rendőrfőkapitányt.

Az Index azon kérdésére, hogy ez esetben a Posta Imre ellen indult fegyelmi eljárásban elhangzott konkrét visszaéléseket mikor, és hogyan vizsgálták, Szabó Ferenc azt mondta: ezek az ügyek azonnal és folyamatosan tisztázódtak. (Ezek, a tegnapi cikkünkben foglalt állítások az ügyészség szerint bűncselekmény gyanúját is megalapozzák.) Tájékoztatása során a fegyelmi eljárásban tanúként meghallgatott, az őrezredes rendőrök egyik, visszaélésre utaló állítása sem igazolódott, ahogy Posta Imre egyetlen állítása sem. Azon felvetésünkre, hogy ez esetben volt-e bármilyen következménye az elhangzottaknak, például annak az állításnak, hogy a miniszterelnök egyik testőre azt állította, hiányzott a miniszterelnöki konvoj egyik autója, amivel megemelkedett a biztonsági kockázat, Szabó tábornok előbb nemmel felelt, majd azt mondta, az illető szóbeli figyelmeztetést kapott parancsnokától.

Szabó tábornok szerint az ügyészség által elrendelt nyomozás azt jelzi, hogy a Posta Imre által előadottakat ki akarják vizsgálni. Ha ez megtörténik, és várakozásainak megfelelően bűncselekmény hiányában megszüntetik a nyomozást, jogi lépésekre készül a szerinte az Őrezred tekintélyét alaptalanul sértő pszichológus ellen.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!