Naptárakat elő, politikai jóslatok jönnek!

Gyurcsány Ferenc bizonyosan pártelnök lesz. Kihívója egyelőre nincs, és nem is várható, hogy lesz. A régen kieszelt forgatókönyv azonban több ponton is megbukhat. Gyurcsány pártreformot is szorgalmaz, de korántsem biztos, hogy ez megtörténik, vagy vágyai szerint történik meg. A pártban ugyanis sokan tartanak a túlzott hatalomkoncentrációtól. A pártreformmal, például, megszűnne a pénztárnoki poszt, a hírek szerint ugyanis a kormányfő nem nézi jó szemmel, hogy nem egyetlen kézben összpontosul a pártban a pénzügyi hatalom. Azt is régóta beszélik, hogy Gyurcsány nincs jó viszonban Puch László pénztárnokkal.

A reform részeként újra létrejöhet az ügyvezető alelnöki tisztség, amelyre Gyurcsány a kormánytagságot nem vállaló Juhász Ferencet szánja. Igaz ugyanakkor az is, hogy Gyurcsány már két éve is Juhászt szerette volna második embernek, de a versenyben a pártban jobb beágyazottsággal rendelkező Szekeres Imre lenyomta Juhászt. A kormányfő megint nagyon futtatja az emberét, de a hatalomkoncentrációtól félők ismét megfúrhatják a tervet.

Garantált elnökség

Orbán Viktor 2007-ben ismét pártelnök akar lenni, és ebben a pártja biztosan nem fogja megakadályozni. A Fideszben ugyan egyre kevésbé jelent szentségtörést Orbán hatalmának megkérdőjelezése, de idén még ebből valószínűleg rendszer sem lesz. Senki sem akarja egy egyelőre biztos bukással blamálni magát. A tisztújításra készülő pártban azért mindenkit felizgatott a kérdés, hogy mit hozna a szervezetnek, ha lenne egy valódi Kósa–Orbán-mérkőzés az elnöki posztért, de a debreceni polgármester hamar elejét vette a találgatásoknak, és bejelentette, hogy nem indul.

Valószínűleg átrendeződik viszont a Fidesz második sora. Áder tartósan visszavonult, Pokorni és Rogán saját kerületével foglalkozik. A korábbi keménymag tagjai mellett vagy inkább helyett egyre nagyobb szerephez jutnak Orbán új emberei. A pártirányítás főszereplői a regionális párt- és önkormányzati igazgatók lesznek, akik nemcsak a fideszes választókerületek tevékenységét, hanem a párt jelöltjeiből lett polgármesterek és önkormányzati képviselők munkáját is menedzselik.

Az élet Kuncze után

A liberálisoknál jósolható meg a legkevsébé, hogy ki követi a pártelnöki poszton Kuncze Gábort. A párt meghatározó emberei közül sokan – például Magyar Bálint, Horn Gábor vagy a leköszönő Kuncze Gábor is Kóka Jánost látná szívesen az elnöki poszton. Ugyanakkor jelentős a tábora a másik lehetséges elnökjelöltnek, Fodor Gábornak is. Fodor ellenfelei azt róják fel az egykori kultuszminiszternek, hogy nem elég jó a munkabírása, míg Kóka ellenfelei az SZDSZ önállóságának végét jósolják a gazdasági miniszter pártelnökké választása esetén, mert sokan Gyurcsány meghosszabbítot kezének tartják a Magyar Bálint oktatási minisztersége alatt milliárdokat kereső volt Elender-vezért.

Akárki lesz a liberálisok új vezetője, újjá kell szerveznie (gyakorlatilag fel kell építenie) a pártot, hiszen az önkormányzati választáson leszerepelt SZDSZ olyan kulcspozíciókat vesztett el, mint például Veszprém polgármesteri széke. Kókát azért szeretnék, mert megszólíthatná az SZDSZ számára fontos vállalkozói réteget, Fodor viszont visszanyúlhatna a párt emberi jogi gyökereihez. Vannak olyan teóriák, amelyek szerint bármelyikük nyer, a másik irányíthatja majd a párt parlamenti frakcióját.

Derűre ború, borúra minisztercsere

Másfél hónap múlva, az MSZP tisztújító kongresszusa után szabaddá válik a pálya Gyurcsány Ferenc előtt, hogy változtasson a kabinet összetételén. A 2006-ban elkezdett, megszorításokkal kikövezett reformok miatt a kormányfőnek biztosan szüksége lesz a vérfrissítésre, ami jól megválasztott személycserék esetén némileg növelheti a megtépázott tekintélyű kormány bizalmi tőkéjét. Az év végén jutalom nélkül maradt miniszterek a biztonság kedvéért már most elkezdhetnek új állás után nézni.

Nem kapott jutalmat Lamperth, Petrétei, Kóka, Göncz és Persányi. (Gyurcsány nem adott prémiumot a MeH-et irányító Szilvásy Györgynek sem, de ez az ő esetében valószínűleg nem jelent semmit.) A legtöbben nyilván az önkormányzati miniszter kényszerű búcsújára fogadnának, de az indiai nagykövetséggel hírbehozott környezetvédelmi miniszter továbbszolgálására sem tennének tömegek nagy összegeket. Többször előkerült a 600 ezer forintos évvégi jutalomban részesített Veres János cseréje is, de a fogadóirodák nyilván beszámítanák az odds-ok közé azt is, hogy a pénzügyminiszter a miniszterelnökkel nagyfokú egyetértésben tette, amit tett, és a frakcióban is erős embernek számít.

Hangos lesz az utca

Márciusban újrakezdik. Nagy valószínűséggel tavasszal kiújulnak a részben a hideg miatt abbamaradt utcai tüntetések, esetleg a rendzavarások is. Addigra érezhető hatásuk lesz a megszorításoknak, vizitdíjat majd fizetni a kórházakban, rendelőkben, kiderül, hogy mennyivel többe kerül a gáz, és azt is sokan megérzik majd a pénztárcájukon, mit jelent az adócsökkentésnek indult adóemelés. A szakszervezetek biztosan az utcára szólítják majd híveiket, igaz, a tavaly nyáron bejelentett megszorítások után is próbálkoztak demonstrációkkal, de nem sikerült tömegeket mozgósítaniuk. Az emberek elégedetlenségére a Fidesz rá is játszik, így az utcai demonstrációk biztosan nem maradnak el.

Népszavazás vagy zavargás

„Amíg van esély arra, hogy az alkotmányos út eredményhez vezethet, járjunk inkább azon. Látok arra esélyt, hogy ez az út – a népszavazás – eredményes lehet” – határozta meg 2007 kezdetén Orbán Viktor az általa kezdeményezett, eredetileg hétigenesnek szánt népszavazás jelentőségét. Az biztos, hogy a várhatóan leghamarabb nyárra kiírható népszavazás kampánya meg fogja határozni az egész év hangulatát, elég a legutóbbi, kettős népszavazásra gondolni. (Azt még nem tudni, hogy az Alkotmánybíróság hány kérdést enged majd át.)

Ha lesz népszavazás, akkor a kampány forrósíthatja fel ismét a politikai légkört, hiszen az ellenzék a kormánydöntések leszavazására számít. Ha nem lesz, akkor a nemleges döntés után a Fidesz vezetésének kell eldöntenie, hogy a kormány befolyásolására szolgáló „alkotmányos út” végén merre indítja híveit.

II. Nemzeti fejlesztési terv

2007 az első év, amikor Magyarország igénybe veheti az Európai Unió fejlesztési forrásait. Ha sikerül jó pályázatokat írni, akkor 2013-ig 22,4 milliárd euró folyhat be, és a 19. század vége óta nem látott fejlesztések indulhatnak meg. (A mostani költségvetési ciklusban Svédország jár az élen a források közel 80 százalékos felhasználásával. A régi EU-tagországok többsége átlag 60 százalékos felhasználási arányt produkál.)

A II. Nemzeti Fejlesztési Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Hat kiemelt területen indít összehangolt állami és uniós fejlesztéseket a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataira.

Járai utódlása

Márciusban jár le Járai Zsigmond hatéves jegybankelnöki mandátuma. A politikai és személyes konfliktusokkal terhelt viszony alapján kizárható a nemegyszer túl éles kritikákat is megfogalmazó elnök újrázása.

A legutóbbi – a kormány által finoman cáfolt – hírek szerint Simor András, a Deloitte vezetője lehet a legesélyesebb jelölt a posztra. Jelölését szakmai körökben – megjegyezve, hogy komolyabb monetáris tapasztalata nincsen – jó döntésnek minősítették. A portfolio.hu által szervezett szavazáson Simor 12 jelölt közül a negyedik helyen áll. A listát Hamecz István, az MNB ügyvezető igazgatója vezeti. Korábban a legnesélyesebbként az elnökséget egyszer már betöltő Surányi Györgyöt emlegették, és bár ő a harmadik a portfolio.hu szavazásának állása szerint, számos szakértő szerint a jelenlegi helyzetben a Surányi fémjelezte irányvonal követése hiba lenne.

Tubesi népszavazás

Várhatóan február utolsó hétvégéjén népszavazást tartanak Pécsen arról, hogy épüljön-e katonai lokátor a Tubesen. A büki és a békéscsabai helyszínek után a Medgyessy-kormány (az Orbán-kormány döntésével összhangban) a Zengőn akarta felépíteni az ország védelméhez szükséges, a NATO által finanszírozott harmadik radart. Civil aktivisták és helyiek tiltakozása nyomán jelölték ki a Pécs városához tartozó Tubest, amit Sólyom László köztársasági elnök – aki korábban sétával demonstrálta, hogy a Zengőn nem szeretne radart látni – is elfogadható helyszínnek nevezett.

A 2006-os országgyűlési választáson még csak a pécsi Fidesz kampányolt radarellenes programmal, az őszi önkormányzati választáson már a később nyertes MSZP-s polgármester-jelölt, Tasnádi Péter is azt mondta, ha a pécsiek nem akarnak radart, akkor a szocialisták helyi szervezete nem támogatja a beruházást.

Budapesti csatatérség

Idén várhatóan folytatódik Budapesten Demszky Gábor és Gy. Németh Erzsébet gyürkőzése. A volt MSZP-s frakcióvezető ragaszkodik ahhoz, hogy főpolgármester-helyettes legyen, Demszky pedig ahhoz, hogy ne. Ez megosztja majd az SZDSZ és az MSZP frakcióját is, hiszen Gy. Németh ki nem nevezése miatt a szocialisták nem szavazták meg a szabad demokrata Ikvai-Szabó Imrét főpolgármester-helyettesnek. Demszky közben a saját pártjában Bőhm András volt frakcióvezetővel vívhat presztízscsatákat, akivel a nyári választási kampány idején került szembe.

A fővárosi közgyűlésből a koalíció a bizottságokba száműzte a fontosabb kérdéseket, ezeket testületeket ugyanis az MDF segítségével úgy alakították ki, hogy biztos koalíciós többség legyen bennük (a közgyűlésben papíron csak egy fő a koalíció többsége). A közüzemi vállalatok vezetőinek idén sorozatban jár le a mandátumuk, így ezekről a személyi ügyekről már a megnőtt hatáskörű gazdasági bizottság dönthet majd.

Idén komoly leépítésekre lehet számítani a BKV-nál, talán egyszer megkezdik a négyes metró alagútjának fúrását is, és ezzel együtt augusztusban lezárhatják a Szabadság hidat is.

Rogán Antal eléri a tömegeket

Az V. kerületi polgármesterről egyre többet tud majd meg az egész magyar népesség. Rogán Antal a médiamegjelenések terén várhatóan egy év alatt lenyomja a teljes ellenzéki mezőnyt, és megközelíti a miniszterelnököt. A 2006 őszén megkezdett offenzíva rövid idő alatt a legtöbbet szereplő önkormányzati vezető címét hozta a fiatal fideszes politikusnak, de a nyomulás nyilvánvalóan nem áll meg az átütő siker kapujában.

Rogán a Belváros élén néhány hét alatt megtalálta azokat a témákat, amelyekről elődjének, Steiner Pálnak sohasem jutott volna eszébe, hogy a kerület érdekeit védő politikusként lehetne tündökölni velük a sajtóban és a választók előtt. Steiner Pálnak biztosan az sem jutott volna az eszébe, hogy új csajával csempéssze magát a bulvárlapok hasábjaira. Nyilvánvaló, hogy 2007-re is jut még rengeteg téma, amiről Steiner sohasem gondolta volna, hogy jó valamire.