A Proware szerint Orbánék idején készült a Kulcsár-recept

A kormányváltás után számos nagy állami cég átvilágítójaként feltűnt Proware Kft. az elmúlt hónapokban csőd közeli állapotba került, miután az állam mintegy négyszázmillió forintos számlatartozását nem egyenlítette ki. A Tarjányi Péter vezette vállalkozás az átvilágítások lezárulása után állami informatikai üzletekbe kívánt bekapcsolódni: egy konzorcium tagjaként kidolgozták a Nemzeti Adatvagyon-védelmi Központ terveit is.

Tavaly a cég a nagyszabású projekt egyik beszállítójaként közbeszerzési pályázatot nyert, majd szerződést kötött a Miniszterelnöki Hivatallal. A cégvezető állítása szerint az adatvédelmi beruházást a terv kiszivárgása után váratlanul leállították, majd hónapokig tagadták létezését, és nem utalták át a Proware-nek az elvégzett munkákért járó összeget. A projekt azonban a múlt héten ismét felbukkant, amikor a Fidesz politikusai bejelentették, hogy az IHM egy, a korábbihoz hasonló, de titkosított beruházásról szóló javaslatot adott be a Parlament bizottságaihoz.

Beleláttak a lapokba

Tarjányi Péter

A Proware sajtótájékoztatóján Tarjányi azt állította, hogy az előző kormány idején milliárdos informatikai beruházásokat bonyolító In-Forrás Kht. átvilágításával indult üzletből politikai okok miatt hagyták ki az eredeti koncepciót kidolgozó céget. Az ügyvezető úgy vélekedett, hogy a kormányváltás után végzett átvilágításaik során számos "politikus lapjaiba beleláttak", ami sokak számára kényelmetlenné válhatott, ezért akarják a céget "megrendszabályozni". A volt rendőrtiszt a sajtó képviselői előtt két lehetséges indítékot említett.

Megtalálták a receptet

Tarjányi szerint a "megélhetési politikusok"-nak az Állami Autópálya-kezelő Rt. előző kormány idején folytatott gazdálkodásának átvilágítása volt a legfájóbb. A Proware ügyvezetője szerint az rt.-ről készült jelentésben megírták, hogy a 2000 és 2002 közötti időszakban több tíz esetben bukkantak többmilliárdos értékű költségvetési kiutalásokra, amelyek a felhasználásuk előtt akár egy évig is a régi menedzsment rendelkezésére álltak különböző befektetésekre.

Az átutalások minden esetben az MFB-től érkeztek. A Proware vezetője szerint egyébként az autópályacég körül nem a Fidesz és az MSZP embereit találták, hanem megfogalmazása szerint olyan politikusokat, akik a pártokat felhasználva próbáltak előnyöket szerezni. Tarjányi szerint a K&H Equities által bonyolított üzletek "előképéről" nem csak a jelentésben számoltak be: voltak olyanok, állítja Tarjányi, mint Puch László, az MSZP pénztárnoka, akik mélyebb információt kértek arról, milyen technikák működtek az Orbán-kormány idején.

Így is, és úgy is lehet

Tarjányi azt állítja, a beszélgetések során annak idején érzékeltette, hogy a módszereket "így is, és úgy is lehet használni". A Kulcsár-ügy kipattanása utáni napokban állítása szerint Tóth András, a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár hívta beszélgetésre. Tarjányi azt állítja, elmagyarázta az üzletek lényegét, és azt is elmondta az államtitkárnak, hogyan találhat az ÁAK Rt.-nél bizonyítékokat. Állítása szerint a nemzetbiztonságiak másnap be is szerezték az általa említett iratokat.

Tóth mindent tudott és jelenetett is

Információink szerint a Nemzeti Autópálya Rt. és az ÁAK Rt. a brókerbotrány kirobbanása után rendelt el belső vizsgálatot. Akkor derült ki, hogy valóban voltak milliárdos befektetések a 2002-t megelőző években, de az állampapírok vásárlása minden esetben kitűnő üzletnek bizonyult.

Tóth András az este folyamán válaszolt az Index kérdésére: a Tarjányi által említett időpontban valóban beszéltek a brókerügy vagy azok előzményeiről, amelyben a Proware vezetője is elmondta a maga verzióját. Tóth véleménye szerint azonban Tarjányi állításai számára nem tartalmaztak új információt, de a beszélgetéseken elhangzottakat jelentette a nemzetbiztonság az ügyben az ügyben adatokat gyűjtő részlegének.

Baja baja a Proware-rel

Az átvilágító cég vezetője szerint az is visszaütött a Proware-re, hogy az In-Forrás Kht. vizsgálatánál talált adatokat nem akarta "megszellőztetni". Tarjányi azt állítja, hogy az átvilágításra megbízást adó Baja Ferenc és csapata folyamatosan követték a Proware munkáját, amely során egy bizonyos Kovács Kálmánra nézve terhelő adatok kerültek elő. Tarjányi szerint az államtitkár egy beszélgetésben kifejtette, jó lenne, ha a miniszterre vonatkozó információk "önálló életet kezdenének". Tarjányi azt állítja, hogy megtagadta a kérést, és később be is bizonyosodott, hogy az adatok nem az informatikai miniszterre vonatkoztak. A cégvezető elmondta azt is, hogy később érzékeltették vele, ha a kérést akkor teljesíti, nem így állnának a cége ügyei.

Visszautasítja és minden alapot nélkülözőnek nevezi Baja Ferenc államtitkár a ProWare Kft. ügyvezetőjének állításait az In-Forrás Kht.-nál folytatott adatmentési projektről. "A ProWare Kft. ügyvezetője, Tarjányi Péter újabb sajtótájékoztatón ismételte meg már többszörösen cáfolt állításait az In-Forrás Kht.-nál folytatott állítólagos adatmentési projektről" - fogalmaz Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a közleményben. Mint írja, bár Tarjányi Péter legújabb sajtótájékoztatóján "már csak pilot-projektről beszél", állításai változatlanul minden alapot nélkülöznek, és azokat az eddigiekhez hasonlóan visszautasítja. "Újabb, személyeskedő, ugyancsak minden alapot nélkülöző kijelentéseit pedig nevetségesnek tartom, és a lehető leghatározottabban cáfolom" - közli Baja Ferenc.

Az IHM cáfolja a dokumentáció felhasználását Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) cáfolta, hogy a Nemzeti Adatvagyon Védelmi Központ (NAVK) létrehozása kapcsán felhasználta volna a ProWare Kft. korábbi koncepciójának dokumentációját. A tárca munkatársa az MTI-nek elmondta, nem a ProWare anyaga alapján készítették elő a NAVK megvalósítását, s nincs információjuk arról, mit tartalmaz a koncepció. Közölte: az IHM folyamatosan egyeztet az adatvédelmi biztossal annak érdekében, hogy a NAVK megvalósítása ne sértsen adatvédelmi jogokat. Mindez annak kapcsán vetődött fel, hogy az IHM a sérülékenyebb közigazgatási és társadalmi adatvagyon megóvása kapcsán bizonyos, mintegy 5,2 milliárd forint értékű beszerzésekre a közbeszerzési törvény alóli felmentést kért az államtitok védelme érdekében az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságától. Ennek kapcsán a hét elején a Fidesz sajtótájékoztatót tartott, s arra kérte az informatikai minisztert, hogy oldja fel a szóban forgó előterjesztés a titkos minősítését. Az IHM erre reagálva az MTI-vel korábban közölte: a közbeszerzési eljárástól a jogszabályban meghatározott, a titokvédelemhez szükséges mértékig történő eltérésnek az engedélyezését kérte.