Bezárhatják a fővárosi állatkertet

Az állatkert píárosainak humorát jelzi, hogy a puma nevű állat kifutójában rendezték meg a segélykiáltásoktól hangos sajtótájékoztatót szerdán. Ebéd előtt. Ezen Persányi Miklós főigazgató bejelentette, hogy az 1997-ben megszavazott, de végrehajtási utasítását tekintve csak most hatályba lépő állatkertekre vonatkozó törvénynek a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) nem felel meg. A rendelet legfontosabb pontjai szerint növelni kell az állatok életterét, és javítani kell a tartásuk körülményein. Az állatkert létesítményei 70-80 pontban nem felelnek meg a rendeletben előírtaknak.

Két év múlva eldől minden

Persányi Miklós ismertetése szerint a munkálatok, amelyeket a jogszabály alapján 2003. március 31-ig kell elvégezni, több mint egymilliárd forintot emésztenének fel. Ha a határideig nem készülnek el a szükséges átalakítások: az állatkertet bezárhatják. - Meg kell őrizni a városligeti műemlék állatkertet, de nem a 90 évvel ezelőtti állattartási szokásokkal - hangsúlyozta a főigazgató. Ez pedig nyilván pénzbe kerül, de mivel sem a fővárosnak és sem az állatkertnek nem áll rendelkezésre nagyívű fejlesztésekbe és átrendezésbe invesztálható pénz, az intézmény a meglévő adottságokhoz próbál igazodni.

Bruttó 3,5 milliárd a teljes felújításra - kormány kontra főváros

Az állatkert által elkészített átfogó rekonstrukciós tervének második része - amely minden új követelménynek megfelelt - bruttó 3,5 milliárd forintból valósítható meg. A főváros - Schiffer János főpolgármester-helyettes, az állatkert felügyelőjének elmondása alapján - ebből 700 millió forintot biztosít, így a kormányzattól "csupán" 2,8 milliárd forint céltámogatást kértek. Nem kapták meg. Schiffer elmondása szerint a kormány támogatáspolitikája bünteti a fővárost, ezért seperték a partvonal mellé a céltámogatási kérelmet. A főpolgármester-helyettes megerősítette Persányi kijelentését, miszerint 2002-re is pályáznak a kért összegre. A kormány és főváros viszonyából azonban az következik, hogy bizonytalan az átfogó rekonstrukció sorsa. Schiffer elmondta, hogy a főváros továbbra is biztosítja a 700 millió forintot, de ennek felhasználása csak átmeneti megoldást jelenthetne.

A FÁNK rekonstrukciós programja az elmúlt öt év alatt kétmilliárd forintot emésztett fel. Ebből a Pálmaház újjáépítése 930 millió (a főváros ebbe 741 millió forinttal szállt be), a részleges rekonstrukció 764 millió forintba került (az önkormányzati forrás 164 millió forint). Persányi elmondta, hogy annak ellenére, hogy tavaly 1 millió 200 ezer látogatója volt az állatkertnek, elkerülhetetlen a stabil önkormányzati és kormányzati támogatás.

A nagyok kiszorulnak

Az állatkert területe nem bővíthető, így a rendeletben előírt területnöveléseket csak házon belül lehet megoldani, így bizonyos állatfajok élettere leszűkül, eltűnik. Az utóbbi években az állatokhoz való viszony megváltozásával, és az állatvédelem nevében maga az állatkert is növelte az élettereket, így megszűnt a vad szarvasfélék tartása, a nagyobb patások tartása, de csökkent a medve és macskafélék száma is. A csökkentés Persányi Miklós tájékoztatása szerint tovább folytatódik, "természetesen úgy, hogy a közönség kíváncsiságára leginkább számot tartó egyedeket tartják meg". Az állatfajok csökkentése elsősorban a nagyobb testű állatokat érinti, de a kétéltűek és a hüllők is hasonló sorsra juthatnak. Az állatkert több megoldáson is gondolkozik: az állatokat átadják más gyűjteményeknek, vagy "nyugdíjas állatkerti állatok otthonát" létesítnek.

Állatpark Gödöllő mellett

A szűkös terület megoldására több verziót is kidolgoztak a szakemberek. Az egyik szerint Budapest és Gödöllő között egy állatparkot hoznának létre, ahol megoldható a kiszorult állatok elhelyezése. A FÁNK a Széchenyi-terv pályázatán is benevezett az ötlettel, számításaik szerint a 2 milliárdos projekt 3-4 éven belül megtérülne, és ráadásul a működtetése nem kívánja a működési támogatás növelését.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!