Három magyar püspök mond le egy év alatt
További Belföld cikkek
- Pályahiba miatt nem jár a 3-as metró egy szakaszon
- Mikulásruhát és párásítót lopott a betört kirakatból egy kenderesi férfi
- Egy dologban egyetértenek a történészek: valami nem stimmel a karácsonnyal
- Újabb közös előterjesztéssel rukkolt elő Karácsony Gergely és Vitézy Dávid
- Lázár János beköltözik Hajdú Péterhez, kényes kérdésekre ad választ
Rövid időn belül jelentősen megváltozhat a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia összetétele, mert több megyés püspök is eléri a nyugdíjkorhatárt, a katolikus kánon jog pedig kimondja: "az a megyéspüspök, aki betöltötte hetvenötödik életévét, szíveskedjék benyújtani hivataláról való lemondását a pápának, aki az összes körülmények figyelembevételével fogja meghozni döntését". További átrendeződéshez vezethet az is, hogy számos egyházmegye segédpüspöki címe betöltetlen.
Hárman mennek
Gyulay Endre megyés püspök 1930. szeptember 17-én született. Gyulay Endre 1987 júniusában kapta meg Szeged-csanádi püspöki kinevezését és júliusban vette át az egyházmegye kormányzását. Országosan megbízatást kapott a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciától az egyházi ingatlanok visszaadásának tárgyalásaira.
Konkoly István Kerkaszentmiklóson született 1930. március 5-én. 1987-től szombathelyi megyés püspök, az Országos Liturgikus Tanács elnöke. 1992-től a Berzsenyi Dániel Főiskola Ének-zene, Egyházzene Szakán a liturgia előadója.
Seregély István 1931. március 13-án született Szombathelyen, egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. Egri érsekké 1987. június 5-én nevezték ki. Püspökké 1987. július 25-én szentelték.
Kitartóan elzárkózó
Az Index információi szerint most legtöbben Veres Andrást, a püspöki kar titkárát tartanák ideális utódnak az egri érsekség vezetésére. A döntésként figyelembe vehetik azt is, hogy a magyar katolikus egyház főkommunikátora már jelenleg is egri segédpüspök, valamint azt, hogy a Püspöki Konferenciában is szorosan együttműködik a mostani elnökkel. Egyházi forrásaink szerint egyébként Veres saját politikai konzervativizmusával is követője lehetne Seregélynek, aki a kormányváltás óta kitartóan elzárkózik a szocialistákkal való kapcsolat javítása elől.
Biborosi újraegyesítés
A 15 püspökből és 6 segédpüspökből álló testület egyes tagjainak távozása felerősítheti Erdő Péter esztergom-budapesti érsek törekvését, hogy 15 év után ismét egyesítse a prímási címet a püspöki kar elnöki megbízatásával. Erdő igyekezetét a hagyományos hierachia visszaállítására az is motiválhatja, hogy sokan nem tartják elég konzervatívnak, miután kinevezése óta eltökélten kerülte a konfrontációt a baloldali kormányzattal. A két egyházi tisztséget még Paskai László hivatali idejének kezdetén választották el egymástól: Paskait 1987-ben nevezték ki esztergomi érseknek, de csak 1990 szeptemberéig láthatta el a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöki tisztét. A választott vezető intézményét azonban többen a Vatikánnal szemben elért demokratikus vívmánynak tekintik, mert így a magyar egyház főpapjai a pápa prímási kinevezésétől függetlenül, saját maguk választhatják ki vezetőjüket.