Felmentették a HVG újságíróját az államtitoksértés alól

Az eljárás a székesfehérvári maffiaügy néven elhíresült esetről szóló, a HVG 2003. május 17-i számában megjelent írás miatt indult több mint négy esztendeje.

A cikkben az újságíró értesüléseket közölt feltételezett maffiózók és állami tisztségviselők kapcsolatairól, a vádak részleteit azonban nem lehet megtudni, mivel a vádiratot titkosították.

Varga Zoltán bíró indoklása szerint a kifogásolt cikk megjelenésekor a vádban szereplő adatok nem voltak államtitkok; mint mondta, a két vizsgált eset egyikében az adatokat nem is minősítették át, míg a másikban már korábban megszűnt ez a minősítés.

A védelem az eljárás során hangsúlyozta, hogy a szerző nem a vádirathoz jutott hozzá, s a bíróság nem is talált ebből szó szerint átemelt részeket a cikkben, amely "inkább rövid összefoglalója" volt a dokumentumnak - emelte ki Varga Zoltán.

Szavai szerint így nem nyert bizonyítást, hogy a vádiratból emelt át részeket a szerző, márpedig a titkosság "nem borít védőernyőt" a vádiratban szereplő valamennyi adatra; azoknál minden egyes esetben vizsgálni kell, államtitoknak minősülnek-e.

Az ügyész az ítélethirdetés után bejelentette: fellebbeznek a bűnösség megállapítását kérve.

Rádi Antónia azt közölte: csak a jogerős ítélet után kíván nyilatkozni, míg Réti Pál, a HVG főszerkesztője örömtelinek és precedensértékűnek tartja a döntést, akárcsak azt, hogy a bíró - néhány perccel korábbi döntését megváltoztatva - végül nyilvánosan hirdetett ítéletet.

"Úgy gondolnánk, ez egy jogállami minimum, de ma már ennek is nagyon kell örülni" - jegyezte meg, hozzátéve, a "hihetetlenül ócska és nem európai" törvény keretein belül a sajtószabadság számára legkedvezőbb döntést hozta a bíróság.

Örömét fejezte ki a felmentés miatt Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője. "Demokráciában az állampolgár nem tartozik felelősséggel az állam titkaiért, azokat az állam hivatalnokainak kell megvédeni" - mondta.