Ratzinger döntött egy magyar pap eretnekségi perében

Bulányi atya néhány évvel a rendszerváltás előtt parázs levelezést folytatott a már akkor is a Vatikán egyik legbefolyásosabb ideológusának számító Ratzinger bíborossal, írta a Hajdú-Bihari Napló. Bulányi Györgyöt a magyar katolikus egyház jelentette fel a Vatikánnál, mert amikor Magyarországon tilos volt, ő vallási kisközösségeket szervezett, majd ami "még nagyobb bűnnek számított" lelki menedéket szolgáltatott a katonai szolgálatott megtagadó behívottaknak, olvasható a Magyar Hírlapban.

Bulányi vélt vagy valós hibáikért nem csak a kommunizmusban „elelvtársiasodott” magyar papokat támadta, hanem „dogmatikai tévedései”, „megosztó hitelvei” miatt a Vatikánt is. A II. világháború végén a fiatal Bulányi páter Debrecenben volt katolikus hitoktató. Ott alapította meg első biblikus csoportjait, amelyekből később kifejlődött a katolikus-ökumenikus Bokor-mozgalom.

Hitelvei miatt Bulányi 1952-től 1960-ig börtönben volt, később a fővárosban bútorszállító munkásként dolgozhatott. A magyar püspökök Bulányi Györgyöt eretneknek bélyegezték, és a nyolcvanas években a kommunista uralom utasítására védelmükbe vették a katonai szolgálat kötelezettségét. Bulányi viszont ragaszkodott annak megtagadásához.

Az egyház Bulányit a papi tevékenységtől is eltiltotta, majd kifogásolt nézeteit felterjesztette a Vatikánba. Joseph Ratzinger prefektus levélben kérdőre vonta Bulányit. A teológus 50 oldalas - a "Nagypénteki levél" néven elhiresült iratban válaszolt. A Ratzingerrel folytatott gyakran indulatos levélváltás után, kompromisszum születetett, Bulányinak alá kellett írnia egy 12 pontos listát, amelyet ő kiegészített egy 13-kal, amelyben kijelenti, hogy az ember csak lelkiismeretének tartozik engedelmességgel. Magyarország püspökei végül visszavonták a Bulányi ellen kiadott rendszabályaikat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!