Három megye adja a magyar export felét

Az idei év első hónapjaiban a magyar gazdaság látványos eredményeket produkált: az infláció kilenc százalékos, az ipar csaknem 30 százalékkal növelte teljesítményét, a gazdasági növekedés pedig megközelítette a kormány által (igaz, 1999-re) ígért 7 százalékot, s az első negyedévben 6,6 százalékkal növekedett a GDP. 2000. március-május között tovább csökkent a munkanélküliség: a ráta 6,5% volt, 0,5 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában.

Ugyanakkor a magyar gazdaság javuló teljesítménye korántsem egyenlő mértékben jelentkezik az ország egész területén. Ezt mutatja a régiók fejlődéséről szóló összeállítás, amelyet a Gazdasági Minisztérium internetes honlapján találhatnak meg az érdeklődők. A felmérés tavalyi adatokra épít, s nemrégiben készült el a GM-ben. (A tájékoztató anyag egy félévente készülő gyorsjelentés, mely a megyei statisztikai jelentések előzetes adatain alapulva dolgozza fel és elemzi régiónként, illetve megyei szinten a gazdasági folyamatokat.)

Békésben és Csongrádban visszaesett az ipari termelés

Az ipari termelést elemezve kiderül, hogy a régiók közül a Nyugat-Dunántúl kiugró (közel 30 százalékos) növekedést produkált, de Közép- és Dél-Dunántúl teljesítménye is dinamikusan (11-13 százalékkal) bővült. Az összes termelési érték meghatározó részét (68 százalékát) Közép-Magyarországon, Közép- és Nyugat-Dunántúlon állították elő.

A megyék közül Győr-Moson-Sopron ipara ért el kiemelkedő fejlődést, a termelés változatlan áron meghaladta a 138 százalékot, ugyanakkor a megyék többségénél is nőtt a termékkibocsátás. Csupán Békés és Csongrád ipari produktuma csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A központi régió (Budapest és Pest megye) súlya mind a termelésben, mind az összes értékesítésben, ezen belül a külföldi és a hazai eladások (közel negyven százalék) terén továbbra is kiemelkedő.

Három megye adja az ország exportjának több mint a felét

A külföldi értékesítés alapvetően három régióra koncentrálódott. Nyugat- és Közép-Dunántúl, valamint Közép-Magyarország ipari cégei az előállított termékek 80 százalékát külpiacokon értékesítették. Az első két térségben a termékkivitel erőteljesen, közel 40, illetve 37 százalékkal nőtt, míg a központi régióban mérsékelt, közel 6 százalékos exportbővülés következett be.

A megyék közül az exportértékesítésben legnagyobb részesedésű Fejér, Győr-Moson-Sopron és Vas megye együttesen a külföldi értékesítés nem egészen 54 százalékát teljesítette, ugyanakkor a főváros 15,5 százalékos részaránya a termékkivitelből ugyancsak említést érdemel.

Észak-Magyarország: élénkült az építőipar

Az ország építőipari vállalkozásai 1999. évben volumenében 6,1 százalékkal több építési-szerelési munkát végeztek, mint egy évvel korábban. Ennek értéke megközelítette a 800 milliárd forintot. A régiók közül csak a Dél-Dunántúlon mérséklődött az építőipari teljesítmény, a többi térségben viszont 4-15 százalékos növekedés volt tapasztalható.

A legszámottevőbben, közel 15 százalékkal az észak-magyarországi régióban emelkedett a termelés. A megyék közül pedig kiemelkedő teljesítménybővülést ért el Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád. Az építőipari termelésből a legnagyobb - csaknem 46 százalékos - részarányt képviselő Közép-Magyarország teljesítménye több mint négy százalékkal nőtt.

Észak- és délkeleten csökkent a foglalkoztatottság

A négy főnél többet foglalkoztató ipari szervezeteknél 1999-ben átlagosan 834 ezer fő állt alkalmazásban, 0,8 százalékkal több az előző évinél. Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön valamelyest csökkent, Dél-Dunántúlon nem változott, a többi régióban pedig 0,5-2 százalékkal növekedett a foglalkoztatottsági szint. A megyék közül jelentős létszámfogyás csupán Békés és Csongrád megyét jellemezte, az alkalmazotti kör erőteljes (8-10 százalékos) bővülését pedig Fejér és Pest megyében regisztrálták.

Átlagkereset: csak Budapesten több 100 ezer forintnál

A havi bruttó nominális átlagkereset a megfigyelt (négy fő feletti) megyei székhelyű ipari vállalkozásoknál 79 ezer 252 forintot tett ki, s ez 15,5 százalékkal nagyobb volt a bázisévinél. A legmagasabb kereseti színvonalat - az országos átlag 1,2-szeresét - a központi régió érte el, de Közép-Dunántúlon is a keresetek átlagosan közel 4 százalékkal meghaladták az országost.

A többi térségben a kereseti szint 3-20 százalékkal alatta maradt az országos átlagnak. Az országban a legjobban fizető területnek Budapest (100,8 ezer forintos átlagkeresettel), Győr-Moson-Sopron és Fejér megye (84-89 ezer forintos átlagjövedelemmel) számított. Jelentősen elmaradtak az országos átlagtól a keresetek Bács-Kiskun és Somogy megyében, ahol az átlagos munkajövedelmek nem érték el a 60 ezer forintot.

A fővárosban a legmagasabb a vállalkozói aktivitás

Az elmúlt év végén - a KSH adatai alapján - az országban 879,7 ezer gazdasági szervezet tevékenykedett. A működő szervezetek száma a tavalyi év során 75,6 ezerrel gyarapodott, ezen belül a társas vállalkozások 31 ezerrel, az egyéniek 42 ezerrel bővültek.

Hazánkban a működő szervezetek 38 százaléka társas, 53,1 százaléka pedig egyéni vállalkozás volt. A működő cégek döntő hányada Közép-Magyarországon (közel 39 százalék), ezen belül a főváros területén (mintegy 29 százalék) végzett értékelhető tevékenységet, de jelentős számban tevékenykednek még Észak- és Dél-Alföldön (11-12 százalék), a többi régió pedig 9-10 százalékos részarányt ért el.

A vállalkozói aktivitás (az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma) csupán Közép-Magyarországon múlta felül az országos átlagot (79), ezen belül is Budapesten (129) volt kiemelkedő, a megyék közül pedig Csongrád (80), Győr-Moson-Sopron (82) és Zala (82) megyében volt átlag feletti. A mutató értéke az országosnak még a 70 százalékát sem érte el Észak-Magyarországon (55), a régión belül (és országosan is) a legalacsonyabb Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében volt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!