A kiigazítások elsöpörhetik a rektorok csúcsfizetését

Magyar Bálint távozó oktatási miniszter még a két választási forduló között küldött egy ajánlást az egyetemek stratégiai irányításáért felelős gazdasági tanácsoknak (a 7-9 tagú testületben egyetemi delegáltak mellett az oktatási tárca által kijelölt vállalatvezetők és pénzügyi szakemberek is ülnek). Magyar a levélben azt javasolta: ha az egyetemek gazdasági helyzete lehetővé teszi, jelentősen emeljék meg a rektorok fizetését.

Magyar Bálint erről egy szerdai háttérbeszélgetésen azt mondta: el kell ismerni a rektorok munkáját, akik egy-egy cégvezetőhöz hasonlóan gyakran több tízmilliárdos vagyonért felelnek. A magasabb bérek ösztönözhetik a versenyt is a rektori helyekért.

„Mára jelentősen megváltozott a rektorok feladata. Az egyetem élén egy tudós helyett sokkal fontosabb a jó menedzseri képességekkel megáldott vezető” – mondta az Indexnek az egyik vidéki egyetem rektora.

Havi kétmillió vagy annál több

Magyar Bálint ajánlása alapján a rektorok olyan fizetéseket kaphatnának, mint a versenyszférában működő nagyvállalatok csúcsmenedzserei. A rektorok eddig a jelenleg 416 500 forintos professzori illetményt és egy 100-150 ezer forintos rektori pótlékot kaptak. Az 520-570 ezer forintos havi fizetéshez az egyetemek még adhattak további kiegészítést.

Magyar Bálint javaslata az volt, hogy a rektorok munkáját - a nagyvállalatok vezetőihez hasonlóan - alapfizetéssel és teljesítménytől függő prémiummal ismerjék el. A távozó miniszter azt ajánlotta, hogy a rektori alapfizetés a 416 500 forintos professzor illetmény kétszerese, azaz 833 ezer forint legyen.

Emellé továbbra is járna a 100-150 ezer forintos vezetői pótlék. Az egyetem ehhez további illetménykiegészítést adhatna. Ez az egyetem nagyságától függően az egyetemi tanári illetmény 3. kategóriájának (441 490 forint) kettő- illetve háromszorosa lehet. Ez az összeg tehát 882 ezertől-1 millió 324 ezerig terjedhet.

A felső plafon így meghaladja a havi bruttó 2 millió forintot is. Az egyetem gazdasági tanácsa emellett az éves bér nyolcvan százalékát kitevő prémiumot is adhat a rektornak, feltéve, ha teljesíti a gt által meghatározott feltételeket és eredményeket ér el.

Egy rektor éves jövedelme így meghaladhatja a 40 millió forintot, sőt, ha a 13. havi közalkalmazotti fizetést is beleszámoljuk , elérheti az 50 milliót is.

Eredmények kellenek

Mindez persze csak ajánlás, a konkrét összegekről az egyetemek gazdasági tanácsa dönt. Javaslatukat be kell nyújtani az oktatási miniszternek, a végső szót ő mondja ki.

A BGF gazdasági tanácsa már megtette javaslatát a rektor fizetéséről az oktatási miniszternek. „Szigorú és kemény feltételeket szabott számomra a gazdasági tanács” – mondta az Indexnek Roóz József, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora.

A BGF rektorának fenn kell tartania az intézmény működőképességét, javítania a hatékonyságon, növelnie a hallgatók létszámát, új szakokat bevezetni, és csökkentenie a nem oktatói gárda létszámát. A tervek szerint a rektor a feltételek teljesítésekor is csak akkor kaphatja meg a prémiumot, ha azt az összeget az intézmény ki tudja termelni.

A Corvinus Egyetem egyelőre kivár a döntéssel. Mint Mészáros Tamás rektor az Indexnek elmondta: azt szeretnék, ha a rektor-helyettesek, dékánok és a kiemelkedően dolgozó oktatók fizetését is meg lehetne emelni. Erről várhatóan még ebben a hónapban döntenek. A Miskolci Egyetemen információink szerint a fizetésemelés alsó határát javasolja a gazdasági tanács.

Közbeszólhatnak a kiigazítások

A rektorok fizetésének megugrásával azonban hatalmas szakadék keletkezhet a vezetők és az alacsonyabb beosztásban lévők fizetése között. A BGF rektora ezért azt hangsúlyozta, ha jutalmat kap, abból a munkában és a felelősségben vele osztozó vezetőknek is szeretne juttatni.

Elképzelhető azonban, hogy a rektori fizetésemeléseket mégsem hajtják végre. Békesi László volt pénzügyminiszter, a Budapesti Gazdasági Főiskola gazdasági tanácsának tagja az Indexnek azt mondta: „nem vagyok biztos benne, hogy a rektori fizetésemelés nem esik áldozatául a költségvetési kiigazításoknak. Elképzelhető a bérek befagyasztása és az is, hogy az ilyen mértékű béremelés nem egyeztethető össze a reformok elveivel. Azt nem tudom, milyen megtakarítási penzumot kap az oktatási és kulturális tárca, de az biztos, hogy javaslatunkat egyelőre nem ellenjegyezte a miniszter.”

Az ügyben az átadás-átvételre készülő Oktatási Minisztérium részéről nem kívántak nyilatkozni.