Többletbevétel a nagyobb infláció miatt

2000.12.07. 19:55
Beláthatatlan következményekkel járt volna, ha a kormány mesterségesen megpróbálja hat százalékon tartani a pénzromlást - mondta Járai Zsigmond pénzügyminiszter nemrégiben egy konferencián. Talán szándékos volt a hibás inflációs prognózis, mivel a kormány emiatt idén 220, jövőre 150 milliárd forint többletbevételt használhat fel, amit a kétéves költségvetés miatt csak 2003-ban lehet ellenőrizni - replikázott az Index kérdésére Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese.
,,Ha előre nem látható tendenciák érvényesülnének, azaz a költségvetés bevételi oldala jelentősen eltérne akár pozitív, akár negatív irányba a tervezettől, egy pótköltségvetéssel helyrehozzuk az eltérést" - mondta Járai Zsigmond pénzügyminiszter a Budapest Business Klub ,,Jövőnk Pillérei" című konferenciáján. Ismeretes, hogy az ellenzék hevesen ellenzi a kétéves büdzsé ötletét.

A KSH és az Ecostat prognózisa szerint nem lesz teljesíthető a tervezett hat százalékos infláció. A statisztikusok nyolc-kilenc százalékos rátával számolnak, ami megegyezik az ellenzék álláspontjával.

Járai pénzügyminiszter a konferencián beszélt az infláció tervezettet jóval meghaladó mértékéről. Elmondása szerint mesterségesen le tudták volna szorítani a tervezett hat százalékra a pénzromlást, de ennek beláthatatlan következményei lehettek volna. Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese ezt kommentálva az Indexnek elmondta: ,,A hibás inflációs prognózis komoly hiba, és nem vagyunk benne biztosak, hogy nem szándékos. Idén emiatt 220 milliárd forint többletbevételre tett szert a kormány, és jövőre várhatóan 150 milliárd forint be nem tervezett bevétele lesz, ami felett szabadon rendelkezhet 2003-ig. Ekkor kell ugyanis erről elszámolnia." Azért csak 2003-ban, mert most nem egy, hanem kétéves büdzséről szavaz a Parlament.

A beruházások élénkítésére és támogatására idén (a Széchenyi terv keretein belül) 300 milliárd forintot fordít a kormány. Az ellenzék azonban felhívta a figyelmet arra, hogy ez csak a tervben szerepelt, a költségvetésben ezek a számok nem kaptak helyet.

A gazdasági növekedést idén a 4,5-5,5 százalék közé várják. Szinte valamennyi statisztikus, köztük Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke szerint ez a tendencia folyamatosan fenntartható lesz. A pénzügyminiszter hozzátette: ,,ha megtörténik országunk uniós csatlakozása, az azonnal legalább két százalékponttal emelni fogja az éves GDP-t, a több mint egymilliárd euró segély és a várható gyors tőkebeáramlás hatásaként."

A 2001-2002-es költségvetés főbb számai
(milliárd forintban)
2000 2001 2002
ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK 951 1096 1180
Általános közösségi szolgáltatátás 499 597 641
Védelem 162 205 231
Rendvédelem és biztonság 288 292 306
JÓLÉTI FUNKCIÓK 4395 4921 5315
Oktatási tevékenységek és szolgáltatások 960 1082 1175
Egészségügy 948 1054 1120
Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások 2112 2382 2597
Lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások 186 204 210
Szórakoztató, kulturális, és vallási tevékenységek és szolgáltatások 187 198 211
GAZDASÁGI FUNKCIÓK 920 1118 1190
Tüzelő- és üzemanyag, valamint energiaellátási feladatok 3 4 4
Mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodás 220 273 277
Bányászat és ipar 17 20 18
Közlekedési és távközlési tevékenységek és szolgáltatások 273 339 374
Egyéb gazdasági tevékenységek és szolgáltatások 262 320 347
Környezetvédelem 144 160 168
Államadósság-kezelés 803 744 729
A főcsoportba nem sorolható tételek 116 178 162
KIADÁSOK ÖSSZESEN 7187 8060 8587
BEVÉTELEK ÖSSZESEN 6752 7568 8065