Habsburg Ottó ihlette meg Révész Máriuszt

2007.04.17. 18:41
Révész Máriusz fideszes politikus hétfőn egy országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott módosító indítványában vetette fel, hogy plusz szavazati jogot kellene adni a szülőknek gyermekeik után. A Fidesz korábbi szóvivőjét Habsburg Ottó egyik cikke ihlette meg, az Indexnek adott interjújából kiderül az is, hogy mit szólt pártja a javaslathoz, amit nem egyeztetett előre.

Hogyan jött az ötlet éppen most, hogy szavazójog kéne a gyermekek után?

Ezzel a gondolattal régóta foglalkozom, '99-ben olvastam Habsurg Ottónak egy cikkét, ami ezt boncolgatta. Most a kormány beterjesztett egy legyen jobb a gyermekeknek című programot, ami elég kevés konkrétumot tartalmaz, ettől a kormány előterjesztéstől azonban a gyermekeknek nem lesz jobb, noha világos, hogy lépni kell, mert a rendszerváltás óta csökkent a gyermeket vállaló családok életszínvonala és a legszegényebbek között jelentősen nőtt a gyerekek aránya.


Fotók: Huszti István

Ez a javaslat mit változtatna a gyermekszegénységen?

Egy demokráciában a politikusok arra vannak kényszerítve, hogy négyévente maximalizálják a szavazataikat. Ebben a pillanatban ugyanakkor a tízmillió magyar állampolgár közül nyolcnak van választójoga, kétmilliónak, nevezetesen a gyerekeknek nincsen. Ők az érdekérvényesítés legfontosabb eszközétől, a választójogtól vannak megfosztva. Tegyünk egy gondolatkísérletet. Ha plusz kétmillió szavazat megjelenne a politikai piacon, a pártok ilyen költségvetést vagy ilyen adórendszert alkotnának? Aligha. Változna a szociálpolitikájuk, de a lakáshoz jutás is nyilvánvalóan egyszerűsödne a nagycsaládosok esetében.

De miért is? Mást választanának gyermekeik helyett a szülők, mint most?

Ha kétmillió új szavazat megjelenne a politikai piacon, nyilvánvalóan más volna a helyzet. Változna mindenkinek a hozzáállása. Nagyobb súllyal kellene a gyerekekkel foglalkoznia a pártoknak. Emlékeztetnék arra, hogy a huszadik században kivívták a választójogot a nők, a legszegényebbek és a feketék is. Még mindig vannak problémák az ő esetükben is, de az vitathatatlan, hogy ezzel javult a helyzetük.


Minden gyerek után lenne egy plusz szavazata mindenkinek?

Számos alkotmányos kérdést felvethet ez. Az egyik ilyen érv lehet, hogy sérülne az egy ember, egy szavazat elve. Én ezzel szemben azt állítom, éppen a mostani rendszerben sérül ez az elv, hiszen ha a gyerekeket is embernek tekintjük, akkor a tízmillió állampolgárból kétmillió ki van rekesztve a választójogból.

Vannak olyan vidéki kistelepülések, ahol a túlélés záloga, hogy valaki nagycsaládos legyen, s nem önmagában azért vállal sok gyereket, hogy a demográfiai kihívásokra választ adjon.

Többen felvetették ezt is ellenérvként, hogy nagyon sok kistelepülésen élő család él mélyszegénységben, akik közül sokan romák. Pontosan azt gondolom, ha a gyerekek után megjelenne a szavazati jog, az a politikusokat is arra kényszerítené, hogy ezeknek a mélyszegénységben élő családoknak az érdekében még időben tegyenek érdemi lépéseket. Egy 3-4 éves, nagycsaládban, mélyszegénységben élő gyermek felemelkedéséért komoly programokat lehet kidolgozni, ami elősegíti tanulmányait és szakmához juttatását. Ha ezt a problémát csak akkor kezdjük kezelni, amikor az illető már tizennyolc éves, már késő.


Pártja, hogyan fogadta az ötletet? Mert említette nyilatkozataiban, hogy nem egyeztetett velük.

Vannak, akiknek tetszik a javaslatom. Az egyik képviselőtársam, Szatmári Kristóf jelezte, hogy már régóta foglalkoztatta őt is ez a kérdés, de megelőztem a javaslatommal. Voltak olyanok is, akik különböző aggályokat fogalmaztak meg a felvetéssel kapcsolatban. Remélem, hogy egyre többen elkezdenek gondolkodni, hogy ez a társadalmilag elfogadott választórendszer kirekeszti az állampolgárok mintegy ötödét az érdekérvényesítés legfontosabb terepéről. Hiszek abban, hogy hosszabb távon lehet ebben az ügyben előrelépni, és ezzel megteremtjük az előfeltételét egy a jelenleginél sokkal gyermekcentrikusabb demokráciának.



  • Hírek
  • Hírek