Rogán Budapesten indul 2002-ben

(Steiner): Tisztelt Rogán úr! Vagyonnyilatkozatában nem szerepel, mégis mindig egy A4-es Audival tűnik fel a különféle fórumokon. Nyilván azért nem szerepelteti vagyonbevallásában ezt a kocsit, mert nem az öné. De akkor kié? Netán valamely cégé, amelynek érdekében lobbizott? Nem tartja-e visszásnak, hogy több vezető fideszes politikusról nyílt titok, hogy maguk is élnek drogokkal, és őket nem vonja felelősségre senki, miközben a gimnazistákat pedig bíróság elé citálják? Legutóbb Siófokon tartóztattak le 10 gimnazistát pár füves cigi miatt. Nem gondolja-e, hogy a fűszívásért kiszabható büntetés aránytalanul magas a dolog társadalmi veszélyességéhez képest? Hisz arról még nem olvashatott soha sehol, hogy valaki beszívva mondjuk brutálisan leszúrta a feleségét.

- 1.: Az autó az enyém, és a vagyonnyilatkozatomban szerepel. 2., 3.: Nem tartozom a drogok hívei közé, azt gondolom, mint számtalan élvezeti cikknek, a drogok fogyasztásának is van kezdete és van vége. Kezdetét a füves cigi jelenti, a véget pedig valamilyen kemény drog rendszeres fogyasztása, azaz a drogfüggőség kialakulása. Aki úgy véli, hogy ezek között összefüggés nincsen, az bizonyára helyesli a könnyű drogok liberalizálását, így nem kíván fellépni a füves cigi ellen sem. Szerintem van összefüggés, és azt gondolom, a drogfüggőség megelőzését az elején és nem a végén kell kezdeni.

(apafej): Rogán úr, ön fogyasztott-e valaha marihuanát? Köszönettel, apaHead

- apafej, nem.

(mindentbele:) - Tisztelt Rogán úr! Erről a füvezés stb. dologról én is hallottam, bár éppenséggel Szájer úrról. A kérdéseim nem ehhez kapcsolódnak, hanem a következők: 1. Igaz-e az a hír, hogy önnek a Batthyány Alapítvány vette azt a házat, ahol lakik, és politikai okokból nem íratta a saját nevére (rokoné az ingatlan)? 2. Mit gondol ön arról az ifjúról, aki nem akarja meghaladni a mestereit? Nevezhető az ifjú titánnak? Meg fogunk állni ezen a szinten, azaz nem lesz további fejlődés? 3. A politikai okon kívül indokolta-e bármi is, hogy ön legyen az informatikai bizottság tagja, mi több vezetője? Ért egyáltalán valamit a témához azon kívül, amit menet közben felszedett, és a puszta nyilatkozatokhoz elegendő? Van valamilyen ilyen irányú előképzettsége? 4. Ön mindig éles hangon beszél a jelenlegi ellenzékről, kit tart az MSZP-ből, illetve az SZDSZ-ből méltó ellenfélnek? Van akinek a kvalitásait még ön is elismeri? 5. Volt önnek valaha tisztességes munkahelye, ahova nem a pártja rakta be? Köszönöm

- 1. Nem igaz. 2. Tartok tőle, hogy ezt nem én mondtam, hanem egy újságíró annak idején. De annyiban egyetértek vele, hogy nem a "meghaladás" a lényeg. Elvégre mit gondol ön arról, hogy száz esztendővel ezelőtt Tisza Kálmán meghaladta-e Deák Ferencet, vagy valami egészen másról van szó? Azt gondolom, hogy emberek és élethelyzetek is különböznek, így az ilyen kérdésnek egész egyszerűen semmi értelme nincs. 3. Milyen szempontnak kell eldöntenie egy politikusokból álló Parlamentben, hogy ki legyen az informatikai bizottság elnöke, ha nem politikai okoknak? A parlament belső erősorrendje alapján a Fidesz-frakciónak volt joga delegálni az újonnan alakuló bizottság elnökét, és a frakció fontos szempontnak érezte a nemzedéki szempontot. Úgy ítéltük meg, hogy az információs társadalom néven összegzett változáshalmaz, ami átalakítja az állam, a gazdaság működését, és bizonyos értelemben mindannyiunk életmódját, az a 35 alattiaknak sokkal inkább megélhető valóság, mint a náluk idősebbeknek. Ez indokolta a személyemet, de azt gondolom, legalább annyit én is értek az informatika és a távközlés témaköréhez, mint egy átlag parlamenti képviselő. Fél évvel a bizottság megalakulása után, az elektronikus aláírásról és a hírközlési törvény megalkotását követően pedig talán egy kicsit többet is az átlag parlamenti képviselőnél. 4. Az SZDSZ-ből mindig kedveltem Kuncze Gábor stílusát, ő az egyik legjobb ellenzéki vitapartner és parlamenti debattőr. Mind szakmai, mind emberi szempontból nagyra becsülöm Szent-Iványi Istvánt, és egy éve költségvetési bizottság tagjaként még jókat szoktam vitázni Bauer Tamással is, különösen, ha szakmai, pénzügyi kérdésekről esett szó. 5. Sem a Magyar Nemzeti Bankba, sem a Közgazdasági Egyetem tanársegédi állásába nem a Fidesz-tagságon keresztül vezet az út.

(myprint): - Képviselő úr! Mi a véleménye a miniszterelnök és a pénzügyminiszter multikat méltató és csalogató beszédéről? Baj-e az, ha egy multinak a szocik adnak tanácsot és nem a polgárság jeles képviselője, mondjuk ön? Mi a véleménye arról, ha egy elvbarátját, esetleg önt, a nagy nyilvánosság előtt kinevetik parlamenti beszéde közben?

- 1. Szerintem a multinacionális vállalatok a magyar gazdasági élet fontos szereplői. Csak azt nem szabad elfeledni, hogy Magyarországon is a saját érdekeiket és nem a mi érdekeinket képviselik. Így a multik és a kormányzat közötti érdekütközések konkrét esetekben elég gyakoriak. Ebből nem következik se pro se kontra ideológia, sem olyan, amelyik a multik nélkül nem tudja elképzelni a magyar gazdasági életet, sem olyan, melynek fő tételei a multik vagy a globalizáció ellen irányulnak. 2. Nem a tanácsadás tényével van problémám, hanem azzal, ha valaki politikusi tevékenységét összekeveri érdekképviseleti munkájával. Van erre jó néhány példa akkor is, ha a szóban forgó politikus munkáltatói, azaz vállalati érdeket, és akkor is, ha munkavállalói, azaz szakszervezeti érdeket képvisel. Egyik se jó, ebből is látszik, hogy én országgyűlési képviselők és állami vezetők esetében minél szigorúbb és teljes összeférhetetlenség híve vagyok. 3. Váljon egészségére!

(kabala): - Rogán úr! Ön természetesen tagadja, hogy tudott volna a Torgyán Attila megvesztegetését bizonyító kazettáról. Ön szerint (mint Torgyán is mondja) a Deésy-kazetta hamis és statiszták készítették? Mit szólna ahhoz, hogy ha nekem (ad abszurdum) lenne egy felvételem arról a találkozó(k)ról amikor Deésy beszámol önnek az esetről, de ön "nem kíván" vele foglalkozni? -D (Hagyjál már, Géza!... Még ez hiányozna most a Vikinek!) Tehát, ha kínos lenne egy koalíciós politikus korruptságának leleplezése, akkor nem fordul bírósághoz, ha viszont ellenzéki politikusról kapna egy ilyen információt, akkor pitbull módjára vetné magát az áldozatára? Vajon ezt a gerinces taktikát tanulta el Orbán Viktortól? Nagyon érdekelne, hogy hosszú élete során (29) milyen személyes élmények befolyásolták mély és meggyőződéses antikommunista lelkületének kialakulásában? Gondolok itt a kisdobos, úttörő korszaka alatt ért meghurcoltatásaira, azokra a fránya középiskolai honvédelmi napokra. (Még fegyver fogásra is kényszeríthették a lövészeten). Brrrr! Szörnyű lehetett? ;-) Ön is átesett a nagy Fidesz ideológiai átvedlésen? Tehát a kezdeti jobban kifizetődő liberális elkötelezettség után viktori utat követve folyamatosan a nép-nemzeti-keresztény (jó értelembe vett) nacionalista elkötelezettség következett. Ki tudja, mi lesz ennek a folytatása? De Csurka István már dörzsöli a tenyerét!!! Várom válaszát!

- 1. Kazettaügyben csak annyit, hogy magát a szóban forgó kazettát és annak a szövegét én a Népszava internetes verzióján keresztül láttam, illetve olvastam, méghozzá egy külföldi út során. Deésy Gézát életemben kétszer láttam személyesen. Egyszer 1998-ban, amikor szocialista politikusokat vádolt be nálam. Ugyanazt a választ kapta, amit 2000 decemberében, azaz: ha vannak bizonyítékai, először forduljon az ügyészséghez, és azt követően adja át őket a nyilvánosságnak. 1998-ban nem, 2000 decemberében viszont megfogadta a tanácsomat. 2. Nem tudom, van-e önnek családja. Szokott-e beszélgetni a nagyapjával vagy néhány más idősebb úrral, akiket az 1950-es években kitelepítettek, vagy éppen a '60-as években politikai okokból több év börtönbüntetésre ítéltek, a '70-es, '80-as években pedig egyetemi diplomával a zsebükben portási állás betöltésére kárhoztatták őket. A fizikai és az egzisztenciális üldöztetés megvalósítását is elítélem. Azok nem a politika eszköztárába valók. Lehet, hogy ezeket az élményeket nem én éltem át személyesen, de attól még személyes élmények. Ugyanúgy, ahogy az 1944-ben elhurcolt zsidók élményei is azok. Ezért vallom magam meggyőződéses antikommunistának, sőt antifasisztának is. 3. 1997. óta vagyok tagja a Fidesznek. Előbb léptem be a Fidelitasba, mint a Fideszbe, s az előbbit pont azért tettem, mert a Fidelitas már 1996-os megalakulásakor is az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének és nem a Liberális Internationalé ifjúsági szervezetének lett a tagja. Öt évet kellett várnunk arra, hogy ezt a példát a Fidesz is kövesse. Ezért is tölt el személyesen örömmel az a tény, hogy pont azon a kongresszuson lehettem a Fidesz alelnöke, amely kongresszus az alapszabály megváltoztatásával hivatalosan is döntött arról, hogy a Fidesz az Európai Néppárt tagja lesz.

(Youwine): - Képviselő úr! Csak pár rövid kérdés: Mit szól ahhoz, hogy Kövér László epigonjaként emlegetik? Volt-e valaha munkaviszonya? Mi a véleménye a homoszexuálisokról?

- 1. Aki ezt emlegeti, sem engem, sem Kövér Lászlót nem ismeri. Sok mindenben egyetértünk, de habitusunkban rengeteg dologban különbözünk. Így a hasonlat szerzőjét további elmélyült tanulmányokra kell ösztönözni. 2. Volt, sőt van is. 3. Nem a mintaképeim.

(hc): - Mint mindenkitől, aki a Kossuth téri bolondokházából érkezett, megkérdezném: A képviselők megbízatása négy évre szól, ami újraválasztással meghosszabítható. Ha valakit nem választanak újra, az azt is jelenti, hogy munkájával nem voltak elégedettek, azaz nem jól dolgozott. Ráadásul lejárt a megbízatási ideje is. Akkor miért kapnak végkielégítést??? Szerinted jogos és etikus ez? Te mit csinálsz majd azzal a kalap meg nem érdemelt pénzzel a jövő nyáron? hc

- A végkielégítés intézményével én sem értek egyet. A védelmére csak annyit, hogy a '90-es évek elején a képviselők jogállásáról etc. szóló egyébként 2/3-os törvény megalkotásakor azért találták ki, hogy ezzel is átmeneti időt biztosítsanak a politikusok számára a civil életbe történő visszatéréshez. Ennek 1994 előtt, amikor többségében nem professzionális politikusok ültek a parlament padsoraiban, és várható volt, hogy 1994 után a képviselők jelentős része ki fog cserélődni, volt értelme. Ma már nincs sok értelme. Ha segít meggyőzni az MSZP-t, én győzködöm a saját frakciómat a végkielégítés eltörlése ügyében. Sajnos, mivel végkielégítés csak annak jár, akit egyéni választókörzetében listán nem választanak újra, tartok tőle, a Fidesz jelenlegi népszerűségi mutatói ismeretében, ennek előnyeit nagyon kis valószínűséggel fogom élvezni 2002. után.

(cogito-ergo-sum): - Csak érdekességképpen az ön honlapjáról (www.roganantal.hu) egy kérdés és az ön által adott válasz. "Ön szerint megfelelő-e egy közgazdász az informatikai bizottság vezetésére? Nem volna-e jobb egy olyan ember, aki jártas az informatikában? Rogán Antal: Kíváncsi lennék, hogy a kérdező szerint mit takar az informatika, mint szakterület. Az információs társadalommal összefüggő kérdések szerintem számos vonatkozásban inkább társadalmi, jogi és gazdasági természetű kérdések, és kevéssé technikai természetű problémák. Így, bár nem vitatom, van még mit tanulnom ezen a területen, de talán a szűken vett szakmai képesítésem nem jelenti akadályát ennek." Kérdésem: Milyen tanulmányokat folytat jelenleg, hogy jobban megismerje ezt a területet?

- Kénytelen vagyok egyetérteni két hónappal ezelőtti önmagammal. Nem gondolom, hogy az informatikai bizottság élén feltétlenül informatikusnak kell állni. Nem az informatika szakmai vagy éppen politikai érdekképviseletéről van szó, hanem az úgynevezett információs társadalommal összefüggő problémahalmazról, amelyben szerintem a társadalmi, jogi és gazdasági természetű kérdések valóban sokkal fontosabbak, mint a szűken vett információs technológiai problémák. Ezért mertem felvállalni közgazdászként a bizottság elnöki posztját. A jogi kérdések közül a legfontosabbnak mind a e-buisness, mind az e-guvenment területén a jogbiztonság megteremtését tartottam. Ezért született meg alig három hónap alatt az elektronikus aláírásról szóló törvény, jelzem, alig egy évvel később, mint az Amerikai Egyesült Államokban. A gazdasági természetű kérdések közül az internethozzáférés ára az, ami szerintem a leginkább kritikus. Ezt hírközlési problémaként érdemes vizsgálni, hiszen az internethez való hozzáférés a távközlő hálózatokon keresztül távközlési szolgáltatók valósítják meg. Így arra gondoltam, hogy a Magyarországon a hírközlés területén 2002. január elsejétől kezdődő piaci verseny szabályait összefoglaló hírközlési törvényben az internetnek különös hangsúlyt kell adni. Ezért került be a törvénybe a kormány által előterjesztett verzióhoz képest már a későbbi parlamenti szakban a hatósági áras internethozzáférés és az internetszolgáltató, valamint a távközlési szolgáltató közötti díjmegosztás kötelező előírása. Utóbbi Nyugat-Európában, főleg az élenjáró Angliában már évek óta természetes és jól működő dolog, jelentősen segíti az ingyenes internetszolgáltatók terjedését, és csökkenti a hozzáférési díjakat. Szerénytelenségnek fog tűnni, de a parlamenti vita során ez az én személyes mániám volt. Közgazdászként ilyesmire könnyen fölfigyel az ember, de informatikusként nem biztos, hogy ez lenne az első, ami az eszébe jutna. Biztos, van amire nem gondolok, de ezúton arra kérem önt is és másokat is, hogy a honlapomon található e-mail címemen keresztül ne csak kritikákat, hanem használható ötleteket is juttassanak el mind számomra, mind az informatikai bizottság részére.

(Galéria): - Sajnálom, hogy ünneprontó vagyok, de Rogánt nem igazán lehet azzal vádolni, hogy mindössze pártfőiskolai diplomája lenne, vagy idáig nem volt munkahelye. Rogán a Közgázon a gazdaságelmélet és pénzügy szakirányokat végezte, amiből az egyik sem kevés. Már negyedévesen tanított a pénzügy tanszéken, és ezt az egyetem után is folytatta egy ideig. Diploma után az MNB-hez hívták, amikor még a közelében sem volt a Fidesznek, még Surányi legszebb évei alatt. Ezután kezdődött a politikai irány, a Batthány Alapítvány stb. A kortársai közül az egyik legjobb makro közgazdász - csak hát, a stílusa az más kérdés. A szakkollégiumban eléggé elképesztő volt, hogy már akkor tudatosan készült a politizálásra, különböző fórumokon azért vállalt szereplést, hogy a politikai stílusát, vitakészségét fejlessze. Ő szerintem már kb. 16 éves kora óta erre készül. Hogy az Informatikai és Távközlési Bizottság élére egy mérnök vagy egy makro közgazdász az alkalmasabb azon lehet vitatkozni. De arra kíváncsi lennék, hogy az idén nagyon ellaposodott távközlési piacot, hogyan kívánják felrázni. Mert a sokat várt liberalizáció előtti fellendülésből az lett, hogy 3-4 távközlési és adatátviteli cég eladó, és a Matávot lehet keményen szidni, de (majdnem) az egyedüli, amelyik valamilyen aktivitást, fejlődést mutat.

- Matáv-ügyben szeretnék a kérdésre válaszolni. Amit ön említ az a törvényalkotók előtt úgy volt ismeretes, mint az infrastruktúra párti vagy szolgáltatás párti törvényalkotói hozzáállás dilemmája. Én elismerem, hogy a Deutsche Telecom a Matáv tulajdonosaként hihetetlen nagyságrendű összegeket ölt a magyar távközlési infrastruktúrába az elmúlt évtizedben. Viszont nem emberbaráti gesztusból tette, hanem jól felfogott piaci érdekből. Ebből kiindulva a vita során a Fidesz képviselőcsoportja azt az álláspontot képviselte, hogy olyan szabályozott piaci versenyre van szükség, amely védelmet nyújt az infrastruktúrával rendelkező cégeknek a piac lerablásával kísérletező a verseny kezdetét követően megjelenő új szolgáltatókkal szemben, de a verseny haszonélvezőjének nem a szolgáltatót, hanem a fogyasztót tekinti. Márpedig a fogyasztót leginkább a monopóliumtól kell védeni és nem a versenytől. Ezért úgy alkottuk meg a törvényt, hogy arra kényszerítik a magyar távközlési piacon az új belépőket, hogy két éven belül infrastruktúrát is fejlesszenek, különben kiszorulnak a piacról. Minden területen éles és erős versenyt generál a jelenlegi szolgáltatók között, és közben védi a kicsit a nagy szolgáltató tisztességtelen árversenyre irányuló kísérleteivel szemben. Én abban bízom, hogy ennek hasonló lesz az eredménye, mint például Portugáliában, ahol a piaci verseny kezdetét követő öt éven belül jelentősen megnőtt a távközlésbe befektetett tőke nagyságrendje, javult a hatékonysága, így a megtérülése is.

(Szárnyas Angyalka): - Tisztelt Rogán úr! Lehet, hogy ezek után ez már nem téma, de engem is érdekel a kampányfinanszírozás. Tényleg közpénzből megy majd? (És itt nem a pártok költségvetési támogatásból származó bevételére gondoltam.) Hosszan elméláztam, hogy vajon lesz-e közbeszerzési pályázat? A törvény szerint közpénzek elköltésénél ez kötelező, de önök erre "alternatív megoldásokat" szoktak alkalmazni, így vagy a jogszabályoknak vagy a saját szokásjoguknak nem tudnak maradéktalanul megfelelni. Igaz? Kár. Persze csak a költségek leszorítása érdekében... Meg a polgárok érdekében...

- Ön azt mondja, hogy a közpénzek elköltésénél kötelező közbeszerzési pályázat. Ez valóban így van, az más kérdés, hogy szerintem ez a rendszer inkább drágítja, és nem olcsóbbá teszi a közpénzből megvalósuló beruházásokat. Magát a közbeszerzést, bár ön többes számban használja a kikerülést jelentő példákat, a jelenlegi kormány egy alkalommal kerülte meg. Az autópálya-építés esetében a kivitelezőt valóban nem hagyományos közbeszerzési eljárás keretében választottuk ki. Két oka volt ennek. Először is az, hogy egyik előttünk regráló kormány sem ezt tette. Sem az Antall-kabinet, sem a Horn-kabinet idején nem volt közbeszerzési eljárás az autópálya-építések megvalósításakor, amint az a parlament egy évvel ezelőtti vitanapján világosan ki is derült. Második helyen pedig azt tudom mondani, hogy a kormány nyíltan felvállalta: nem kívánja külföldi érdekeltségű építő cégekkel megvalósítani sem az autópálya-építést, sem a csatornaépítési program jelentős részét. Nemzeti vállalatok, azaz a magyar tőke esetében, csak addig tehetünk kivételt, amíg Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja nem lesz. Minden EU-s tagállam gondoskodott arról, hogy a hasonló beruházások megvalósulásánál legyen olyan nemzeti tulajdonban lévő vállalat, amelyik képes versenyre kelni külföldi építési konzorciumokkal. Magyarországon ilyen az elmúlt nyolc évben nem alakult ki, az építőipar privatizációja után a magyar építőipari kapacitás meghatározó része külföldi cégek tulajdonába került. Ezért tartom helyesnek, hogy az uniós csatlakozás küszöbén még utoljára megpróbálunk változtatni ezen a helyzeten, és mind tőke, mind szakmai oldalról erősítjük és kedvezményezzük a magyar vállalkozók kezében lévő építőipari kapacitásokat. Ez szemben áll az előző kormány gazdasági és politikai gyakorlatával, de azt gondolom, hogy mind a magyar állam, mind a magyar polgárok érdekei a korábbi gyakorlat megváltoztatása mellett

(vamzer): - Igen (nem ) tisztelt Rogán úr ! Látja, hogy milyen a "nép" megítélése önről. Én magam itt a fórumon rengeteg negatív hozzászólást engedtem el önről, szerintem teljesen jogosan. Most pontokba szedném: 1.Ön az MNB-ből ki lett rúgva, nagyjából a próbaideje miatt. Magasra akart törni kisbabaként értelmi képességek nélkül. Ez igaz, vagy nem igaz? (Én tudom a választ, de öntől is várom. Nem fog semmit mondani, abban biztos vagyok.) Egyet ne mondjon! Azt, hogy ön ment el magától. Az nem igaz ugye, mindketten tudjuk. 2. Mi a véleménye arról, hogy nemzetbiztonsági figurák jelentős posztokhoz jutnak a gazdaságban? Először a defendes Földi, aztán az APEH-es, majd Postás Kalmár, közben az ÁPV-s Faragó, aki miatt elmenekültek már a Fideszhez közel álló Szarvas, meg az ős-fideszes Andrássy Miki, meg a többiek is? Ön, mint Kövér embere, ezekről csak tud, nem? Mivel fogják ezek az emberek a Fidesz tökét? 3. Ha 10 évvel idősebb lenne, nem KISZ-titkárként végezte volna? Habitusa alapján tipikus KISZ-titkár fazon ugyanis. Ön saját bevallása szerint 1997-ben körülnézett, hogy melyik lesz a nyerő, és odaállt. Ön miben különbözik egy 15-20 évvel ezelőtti karrierista KISZ-titkártól? 4. Amennyiben van tükör otthon, a "bérelt" lakásban, bele bír nézni? Én abban biztos vagyok, hogy önök jövőre nyernek, mert hülye azért nem vagyok, azt látni. De attól ön még egy ugyanolyan KISZ-titkárféle fazon marad.

- A Magyar Nemzeti Bankból a próbaidő végén magam távoztam. A főnökeim, beleértve az akkori elnököt is, marasztalni próbáltak, így a kérdésre az a válasz, a kiinduló pont helytelen.

(Ims): - Rogán úr! A Fidesz '98-ban gyakorlatilag azzal nyerte meg a választásokat, hogy felismerte a '94-es vereség okát: a párt magáról, saját programjáról beszéljen. Az ellenfélről ne. A Fidesz legtöbb vezetője ma is ezt a taktikát követi, láthatóan eredményesen. Jól látom, hogy ön és még néhány politikus (pl. Kövér László) jellegzetesen nem ezt a stílust képviseli? Üdvözlettel, Mészáros László.

- Önnek igaza van. Mind az ember lelki nyugalma, mind az eredmény szempontjából az a helyes, ha egy politikus a saját programjáról és elképzeléseiről beszél, és nem az ellenféléről. De időnként az ellenfél bizonyos megnyilatkozásaira reagálni kell, hiszen ezt a választók, és nemcsak a Fidesz választói, el is várják tőlünk.

(winter2000): - Tisztelt Rogán úr! Ön egyértelműen sztár. Felesleges tagadni, hiszen ki az, aki rajongóinak nyomására honlapot készít saját magáról a gyerekeknek. Feltűnik az oldalon (www.roganantal.hu) a sztár életútja, néhány csintalan fotóval fűszerezve, no és a beszédek, megnyilatkozások. A Fidelitas-ifjúság pedig őrjöng. A beszédek pedig szépek. Sok tanulsággal szolgálnak a gyermekek számára. Egyesek bizonyára alig várják a nyári tábort, ahol a tábortűz mellett feltehetik kérdéseiket Antinak. Az egyik gyerek már a következő választások utáni helyzetről kíváncsiskodik. "Lehet-e kormányt alakítani a csúnya, rossz MIÉP-pel? Miért nem ítéli el Anti bácsi és Viki bácsi az antiszemita és rasszista megnyilvánulásokat?" Jön a válasz, de annak semmi értelme. Fidelitas-ifjúság pedig dönthet: a.) Anti bácsi válasza azt jelenti, hogy nem is olyan rossz ez a MIÉP, nem is olyan rossz dolog utálni arabot, zsidót, cigányt. b.) Anti bácsinak sem szimpatikus a MIÉP, soha sem ítélné el, de nem szidhatja, mert akkor szavazatokat veszít. Anti bácsi lehet, hogy sztár egy-két Fidelitas-kölyök szemében, de saját magát biztos nem szereti. Lelkiismeret nélkül biztos rossz lehet élni. Ne felejtsük el: sok gyereknek bizonyára fontos az ön véleménye; nem mindegy, hogy mit mond, és mit nem mond! Kérdés: Ön Rogán Antal ki meri jelenteni, hogy amennyiben a Fidesz nyeri a választásokat és Orbán Viktor a MIÉP-pel kíván koalíciót alakítani, akkor ön kilép a Fideszből, és semmilyen pozíciót nem vállal egy szélsőjobboldali kormányban? A kérdező

- Ha megengedi, csak a kérdésre válaszolok. Azt gondolom, hogy a Fidesznek arra kell törekednie, hogy a következő választásokon egymaga szerezze meg az abszolút többséget. Erre törekedtünk 1998-ban is, csak a választók másként döntöttek. Úgy vélem, hogy az 1998-ban a Fideszre voksolók nem az MSZP-vel és nem az SZDSZ-el szerették volna koalícióban látni a Fideszt. 2002-ben viszont más a helyzet, míg 1998-ban kisebb esélye volt annak, hogy a Fidesz egymaga megszerzi a parlamenti többséget, és nagyobb esélye arra, hogy koalícióra kényszerül, 2002-ben ez pont fordítva van. Már a választók szemében világos, hogy a magyar politikai rendszer kétpólusú, és ha valóban érdemben kívánnak beleszólni a választások után a kormányzásba, akkor a nagy pártokra kell adniuk a voksukat. Így önt is arra tudnám bíztatni, hogy ha el akarja kerülni, hogy a Fidesz 2002-ben bármiféle koalícióra kényszerüljön, minél többeket győzzön meg arról, hogy voksukat a kis pártok helyett a Fideszre adják.

(Don Roberto da Capro): - Kedves Tóni! Talán megengeded nekem ezt a közvetlen hangnemet, elvégre gimnáziumi osztálytársak voltunk. Most nem azért írok ide, hogy elmondjam, mennyire nem szimpatikus a számomra az a fajta agresszió, ami számomra a Fideszből süt, és mennyire szánalmasnak találtam a Torgyánnal kötött hivatalos és a fasisztákkal (Csurka) kötött nem hivatalos paktumot. Két kérdésem lenne, melyre tisztelettel várom válaszodat: 1. Meglepve olvastam egy veled készült interjút az egyik kedvenc lapomban, a HVG-ben. Itt azt nyilatkoztad, hogy téged már a középiskolás években is renitens diákként tartottak számon. Arra lennék kíváncsi, hogy ezt mire alapozva mondtad? Egyetlen - mára kisvárosunkban legendává nemesedett - diákcsínyben sem vettél részt (diákigazgató elrablása, dobszóló a menzán, ízléses tornagatya, falvakolás, WC-papír design az osztályban, Trabi-cipelés, húsvéti Maris-locsolás, Télapó-kommandó, stb.), így soha nem álltál a szőnyeg szélén sem, ellentétben Sohival, Donival, Szakival, Depessel vagy velem. Szóval miért voltál renitens diák? 2. Bár nem vagy konkrétan szentgotthárdi, hanem egy Szentgotthárd melletti faluból származol, azért sok szállal kötődsz a városhoz (iskola, egykori tanárok, ismerősök), legalábbis remélem, hogy így van. Bizonyára értesültél róla, hogy a városunkat sújtó önkormányzati elvonások miatt nem egyszerű a már elnyert Phare-támogatások felhasználása sem, mert ugye az önrészt is elő kell teremteni. Komoly lobbizást igényel a tervezett uszoda/élménypark hiányzó összegének előteremtése is. Körzetünk országgyűlési képviselője egy MDF-tag, a vasvári polgármester, aki rendkívüli erőfeszítéseket tesz, hogy a térségben elmaradottnak számító városának pénzt, befektetőket szerezzen. Várható-e tőled, mint a térségből származó befolyásos embertől, hogy lobbizással segítsd a várost (beruházások, autópálya, stb. kapcsán), vagy ez már nem szívügyed? Válaszaidat megköszönve, tisztelettel: Csörnyi Róbert (Kb. egy éve több telefonszámon is hagytunk üzenetet - Fidesz-székház, Fidelitas, Miniszterelnöki Titkárság és édesanyád -, ugyanis szerettünk volna egy interjút kérni tőled a városi újság részére, ahogy megtettük azt Dávid Ibolyával, Varnus Xavérrel, Pusztai Gyulával és sokan másokkal, sajnos azonban a mai napig nem hívtál vissza minket. Ha esetleg csak elfelejtetted volna, vagy nem adták volna át az üzenetet, akkor megadnám a szerkesztőség telefonszámát: 94/380-055, Szilágyi József főszerkesztő. Természetesen csak ha nem rangodon aluli egy ilyen kis példányszámú (3.000) újságban szerepelni.)

- 1. Gimnáziumi évekre egy kicsit másképp emlékszünk. Nem kívánom untatni a többieket ennek részletezésével, de a HVG-ben egy bizonyos igazgatói intőre gondoltam az iskolarádió kapcsán, talán neked is eszedbe jut. 2. A Szentgotthárdot sújtó önkormányzati elvonások abból származnak, hogy a parlament a Horn-kormány idején vagy 1995-ben vagy 1996-ban módosította az államháztartási törvényt, és bevezette azt az intézményt, hogy az átlagnál jóval magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező települések normatív állami támogatása a szegényebbek javára egy bizonyos automatizmus révén csökken. A településeknek három évük volt arra, hogy erre felkészüljenek. Szerintem ez a felkészülés Szentgotthárd esetében elmaradt, és ez nem az országgyűlés, hanem a város vezetőinek hibája. 3. Interjúügyben pedig arra kérlek, hogy a honlapomon található e-mail címemen keresztül próbáljunk megbeszélni egy későbbi időpontot.

(alfalima): - Tisztelt Képviselő úr! A Fidesz azt ígérte 1998-ban, hogy nyilvánosságra hozza az előző kormány korrupt ügyeit. Egyre türelmetlenebbül várjuk a bilincsek kattanását! Más. Mikor tesz már végre Budapesten rendet a Fidesz? Milyen alternatívájuk van a láthatóan nullához konvergáló Demszkyvel szemben?

- Ami a nyilvánosságot illeti, abban nincs probléma. Mind a Postabank közel 150 milliárdos hiánya, mind a Magyar Nemzeti Bank bécsi leánybankjának a CWAG-nak 80 milliárdos hiánya jelentős nyilvánosságot kapott. Kevesebb nyilvánosság jutott osztályrészül a társadalombiztosítási önkormányzatok viselt dolgainak, de bízom abban, hogy e téren rövidesen feljelentések is születni fognak. A bilincsre kattanások azonban nem a kormány, hanem a független igazságszolgáltatás feladata. Budapest ügyében azt gondolom, van mit javítani a Fidesz kommunikációján. A város helyzete rossz, állandósult közlekedési káosz, piszok és szemét jellemzi a várost. Azt gondolom, hogy a budapesti programunkat rövidesen meg kell hirdetni. Ennek elemei már nyilvánosságot kaptak, hiszen többször elmondtuk, a közlekedésfejlesztés területén más az elképzelésünk, mint az SZDSZ-nek és az MSZP-nek. Nem metrót akarunk, hanem elővárosi vasutat és tarifaközösséget a BKV és a MÁV által üzemeltetett járatokon. Elővárosi vasútra azért is van szükség, mert lényegesen olcsóbb és környezetkímélőbb megoldás, amely 4-es metró tervezett költségeinél kisebb összegből nemcsak Dél-Buda, hanem a külső pesti kerületek jelentős közlekedési problémáit is megoldja.

(wga): - Ha önök az ellenzék szinte semmilyen javaslatát nem támogatják, akkor hogyan várhatják el tőlük szemrebbenés nélkül, hogy simán támogassák az ország presztízsének fontos 2/3-os törvényeket? Szerény véleményem szerint a parlamentáris demokrácia a megegyezésekre és kompromisszumokra épül, nem pedig a 56%-al "Mi vagyunk a király"-ra! Ön hogyan vélekedik erről? Kompromisszumkészebb lett mostanában? A kompromisszum nem azt jelenti, hogy az van, amit MI akarunk. wga

- Nem igaz, hogy a kormány nem támogat ellenzéki javaslatokat. Pontos statisztikát nem tudnék mondani, de emlékezetem szerint a parlamenti végszavazások jelentős részében legalább a negyedében ugyanúgy szavazott a legnagyobb ellenzéki és a legnagyobb kormánypárt. Az ellenzéki módosító indítványok közül is be szoktunk fogadni meglehetősen sokat. Értelemszerűen csak olyat, amely nem a törvény szellemével vagy meghirdetett céljával ellentétes. Például a hírközlési törvénynél a kormány által támogatott módosító indítványok legalább 30 százaléka ellenzéki indítvány volt. Ami pedig a többségi elvet illeti, szerintem az egy parlamenti demokrácia működésének természetes és normális alapelve. Angliában például a legrégebbi parlamenti demokráciában mind a parlament működése, mind a választások során csak ez érvényesül. Nincsenek 2/3-os törvények, feles többséggel akár a királyságot is el lehetne törölni. Nem gondolom, hogy az angol mintát kellene minden elemében követni Magyarországon, de ami tény: a kormányzás felelőssége a mindenkori parlamenti többségé. Akkor is, ha éppen ellenzéki indítványokról derül ki kis idő elmúltával, hogy életképtelen ötletnek bizonyultak.

(GroundZero): - Rogán úr! 1.) Ön indul-e egyéni választókörzetben jövőre, és ha igen, hol? 2.) Felszínen van-e a Fidesz berkein belül, hogy a parlamenti politizálás - és ez által a politika cakkumpakk - színvonalának megítélése a közvélemény szerint rendkívül negatív, és, hogy ez ellen esetleg tenni kéne valamit? Egyetértek azzal, hogy a felelősség másik oldalra hárítása általános iskola első osztályától kezdve nem polgári megoldás (mindkét oldalra értem!!!) 3.) Érzékeli-e ön, hogy a megítélése az ellenzékkel szimpatizáló választópolgárok körében jóval rosszabb a kormánypárti politikusok megítélésénél? Fontos-e ez egy politikusnak, és ha igen, tesz-e ez ellen valamit? Köszönettel: Gr0

- Indulok, és azt is elárulom, hogy Budapesten. A pontos választókörzet megnevezését azonban meghagynám őszre, amikor a Fidesz parlamenti képviselőjelöltjeinek névsora bejelentésre kerül. 2. Az 1998-as választási kampány során többen tapasztaltuk, hogy az MSZP ki nem mondott kampánystratégiájának célja a választói részvétel jelentős csökkentése volt, mivel ez kedvező a szocialisták számára. Mind 1998. előtt, mind azóta a közvélemény-kutatások világosan mutatják, hogy a szocialistáknak van egy statikus 33 százalék körüli választóbázisa, amit érdemben gyarapítani nem tudnak, szavazat szerző képességük csekély. Ez a választói bázis csak akkor szerezheti meg a szocialisták számára a parlamenti mandátumok többségét, ha a parlamenti választásokon a részvétel minimális. Ezért gondolom én, hogy 1998. óta is ugyanaz a szocialista kampánystratégia érvényesül, és ha megnézik a tényeket, akár a parlamenti hozzászólások statisztikai összevetését, a hangnem kérdését, merem állítani, hogy politikai hangnem eldurvulásáért alapvetően a legnagyobb ellenzéki párt politikai stílusa felelős. Ettől még nekünk is van miből tanulni. Komoly vita minden alkalommal a Fidesz berkein belül is, hogy felvegyük-e a kesztyűt, reagáljunk-e alaptalan és igaztalan, ráadásul gyakran megismétlődő ellenzéki rágalmakra. Azért készítettük el a Fidesz új vitairatát, hogy a választási kampány lehetőleg a programokról és az elképzelésekről, és ne a pártokról vagy éppen a politikusokról szóljon. 3. Általában az a véleményem, hogy egy politikus ne próbáljon népszerű lenni a vele ellentétes érzelmű választók körében. Bizonyára abban van némi igazság, hogy az MSZP átlagnál jóval idősebb választói rétegét egy fiatalember gyakran szándékosan karakteres politikai stílusa az átlagnál jobban irritálja. De talán egyetért velem abban, hogy elég furcsa lenne, ha az ember 29 évesen lagymatag körmondatokban fejtené ki a véleményét. Így azt gondolom, hogy ezen a problémán csak az idő segít majd.

(oktogon1): - Rogán úr! Több kérdésem is lenne önhöz: 1. Ön szerint jól élünk? 2. Pályakezdő mérnök vagyok (állás nélkül), győzzön meg engem arról, hogy maradjak Magyarországon a brutto 100e/hó-s fizetésért! (Kérem, vezesse le nekem, hogyan lehet ebből kijönni, ha az ember albérletben van, és szeretne élni - nem jól élni, hanem csak MEGélni - félrerakni, hogy később legyen egy lakása, családja, stb.). És miért ne menjek a többi hasonló helyzetben levő társaim után USA-ba "szállodát takarítani" 500e/hó nettóért! Válaszára nagyon kíváncsi vagyok! Üdv: egy többdiplomás munkanélküli

- 1. Ha általában kell válaszolnom kérdésre én is azt teszem, amit az emberek többsége. Természetesen nem, hiszen élhetnénk jobban is. Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy az elmúlt három esztendőben, bár ezt mindenki aligha érezhette, az emberek túlnyomó többségének reálbére és életszínvonala is emelkedett. A kormány mindent megtett annak érdekében, hogy az adókedvezményeken és állami juttatásokon keresztül azokat támogassa, akik az országban a legtöbbet vállalják. Ezért adtunk adókedvezményeket a gyermekek után, ezért tettük alanyi jogúvá a családi pótlékot, és ezért álltunk ellen minden olyan kezdeményezésnek, amely a magyar adórendszert gazdagok számára kedvező, egykulcsos adórendszer irányába próbálta eltolni. Szociálpolitika területén is próbáltunk olyan szociálpolitikát megvalósítani, amely úgy támogatja az embert, hogy közben a méltóságát is megőrzi. Ezért nemcsak szociális juttatásokat adunk, de megpróbáljuk azt valamilyen munkalehetőséggel is összekötni. Ezért gondoltuk, hogy amikor a költségvetés lehetőségei engedik, akkor a béremelések területén is szociálpolitikát valósítunk meg, azaz a minimálbér jelentős emelésével kezdjük. Végül az a véleményem, hogy ahhoz a tényhez, miszerint ma a megkérdezettek többsége úgy véli, hogy a kilátásai jobbak, mint három évvel ezelőtt voltak, nagymértékben hozzájárult az, hogy a kormányzat nemcsak rövid távon gondolkodik, de megpróbál hosszú távú terveket és elképzeléseket is az emberek elé tárni, az embereket ennek hasznosságáról meggyőzni. Ezért van Széchenyi-terv, s nem tagadom ebbe a sorba sorolható az olimpia megrendezésének szándéka is. 2. Nem tudom, milyen mérnöki diplomája van. Legutóbb az informatikai bizottság kihelyezett ülésén beszélgettem a Műegyetem informatikai képzésének vezetőjével, és ők említették, hogy ma egy kezdő informatikus szakmérnök kezdő fizetése átlagban bruttó 238 ezer forint, és a piacon munkaerő hiány van. Azért mondom ezt a példát, mert tudom, hogy vannak olyan ágazatok, olyan szakmák, amire ez nem igaz. De talán a sanyarú gazdasági emigráció helyett az átképzés is jelenthet valamilyen megoldást. Ne felejtse el, a lényegesen alacsonyabb itthoni értelmiségi kezdő fizetés sokszor még mindig jobban segíti az emberi méltóság megőrzését, mint egy külföldön vállalt lealacsonyító napszámos munka. Nem hiszem, hogy a saját dilemmáihoz sok új szempontot hozzá tudtam tenni, de azért bízom benne, a kedvét sem vettem el attól, hogy mégis idehaza keressen a képzettségének megfelelő megoldást.

(che_guarana): - Tisztelt Rogán Antal! Mi a véleménye arról, hogy a Matáv a jelenleg még érvényben lévő internetes kedvezményei visszavonását helyezte kilátásba arra az esetre, ha a díjmegosztás kérdése számára kedvezőtlenül alakul? Mi a véleménye arról, hogy a Matáv a díjmegosztást csak olyan formában tartja elképzelhetőnek, hogy "nagykereskedői áron" ad el telefonperceket az internetszolgáltatóknak, amelyet aztán ők számláznak tovább az előfizetőik fele, az internetszolgáltatás árával együtt? bodoky tamás, tech rovatvezető, index.hu.

- Azt hiszem, hogy ha a Matáv bármelyik képviselője monopol jogosítványai teljes tudatában így fogalmaz, akkor nem túlzás zsarolásnak minősíteni ezt a helyzetet. A díjmegosztás nem egy életidegen dolog. Alkalmazzák Európa nagy részében. Az a célja, hogy a távközlési szolgáltató bevételéből juttasson az internetszolgáltatónak, aki valójában felhajtja az ügyfelet a távközlési szolgáltató számára. Van piaci realitása, hiszen a beszédcélú távközlési szolgáltatás, azaz a hagyományos telefonbeszélgetés önköltség tartalma magasabb, mint az internet-hozzáférés céljából nyújtott távközlési szolgáltatás önköltsége. Ebből következik, hogy árnövekedés nélkül képes a távközlési szolgáltató átengedni a bevételéből egy részt az internetszolgáltatónak. Matáv logikája ennek pont az ellenkezőjét sugallja, de ezt a logikát csak monopol helyzetben és nem piaci helyzetben lehet érvényesíteni. A végszavazás előtt álló törvény világosan fogalmaz, a díjmegosztást abban a formában írja elő, ahogy az Angliában is működik. A mértéken lehet vitatkozni. Angliában az internetszolgáltatónak jut a távközlési szolgáltató által beszedett díj 70 százaléka. Itt lehet érv, hogy a tarifák nominálértéke Magyarországon alacsonyabb, mint Angliában, lehet érv az is, hogy a technológia elavultabb, mint Angliában, de ezt csak az átadott díjrész mértékén változtat, a tényen nem. Ha a Matáv eltörli kedvezményeit, akkor nemcsak az internetes társadalommal kerül szembe, de a törvény szellemével és logikájával is. Azt gondolom, ebben az esetben a kormányzatnak élnie kell a következő év elején esedékes ártárgyalásoknál minden lehetséges szankcióval. Bízom benne, hogy az események nem ebbe az irányba haladnak, hanem az lesz, ami ez év februárjában. Tárgyalásokat követően, de végül is kialakul egy értelmes kompromisszum, amit a Matáv is elfogad.

Köszönöm a kérdéseket, a témabeli átfedéseket kikerülve igyekeztem sorrendben válaszolni, ami kimaradt, azt a honlapomon keresztül a közeljövőben próbálom pótolni. További jó fórumozást mindannyiótoknak!