Perek a roma gyerekek értelmi fogyatékossá nyilvánítása miatt

2007.01.05. 21:40
Mohácsi Viktória, az Európai Parlament képviselője a Roma Polgárjogi Alapítvánnyal, és az Amalipe civil szervezettel közösen öt megyében 12 pert indított a roma gyerekek indokolatlanul értelmi fogyatékossá nyilvánítása miatt; a pénteken Kecskeméten tárgyalt három per közül az elsőben a felperes tanuló egymillió forint nem vagyoni kár megítélését kérte a bíróságtól.

A két civil szervezettel közösen azért kezdeményezte a próbapereket, mert a szülőkkel együtt úgy gondolják, hogy az igazságtalanul fogyatékossá nyilvánított gyerekek ügyét bíróság elé viszik, mert az országban több tízezer gyermek van hasonló szituációban - mondta az első per után tartott sajtótájékoztatón Mohácsi Viktória, az Európai Parlament liberális képviselője.

Nem állítja, hogy rasszizmusrl van szó

A perek előkészületi munkálatai másfél évvel korábban kezdődtek, és a következő per február 19-én, Nyíregyházán lesz. A képviselő ismertette, hogy az európai átlag 2,5 százalék az értelmi fogyatékosok tekintetében, mely Magyarországon 2002-ben 5,3 százalék volt, és 2006 elején már 7,2 százalékra nőtt. "A fogyatékosügyi reform kapcsán, mely 2002-ben indult, nem hogy csökkent volna a fogyatékos gyermekek aránya az országban, hanem nőtt" - tette hozzá. A perekkel azt szeretnék elérni, hogy az iskolafenntartók, az iskolák, és a szakértői bizottságok is tartsák be a törvényeket.

Mohácsi nem állítja, hogy rasszizmus alapján döntenének az illetékes szervek, illetve emberek, de azt tudja, hogy a 90-es évek elején egy kutatócsoport megvizsgálta Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, és a speciális iskolába járó gyermekeknek 96 százaléka roma származású volt.

A rasszista hiba tünkreteheti a gyerek életét

Az EU-képviselő hangsúlyozta, hogy akár rasszizmus alapján, akár csak "egy icike-picike kis előítélet kapcsán" felmerülő hiba, a gyermeknek az életét tönkre teheti. Az első kecskeméti perben Horváth Tibor, az egyik kecskeméti speciális iskola nyolcadikos tanulója nyújtott be keresetet jogi képviselője útján. Keresetében előadta, hogy tanulmányait Kecskeméten a Nyíri Úti Speciális Szakiskolában kezdte, ahova egy illetékes bizottság vizsgálata alapján került az óvoda befejezése után, mert a bizottság nem tartotta alkalmasnak, hogy normál tanrendű iskolában tanuljon.

A bíró kérdésére válaszolva elmondta, hogy az első évtől kezdve normál tanrendű iskolába szeretett volna járni, mert autószerelő szeretne lenni, de a speciális iskolában azt javasolták neki, hogy szobafestő vagy kertész tanulónak jelentkezzen. Az MTI tudósítója látta azt a szakértői véleményt, mely Horváth Tibor vizsgálata alapján megállapította, hogy normál tanrendű iskolába járhatna, ugyanakkor kiemelten olvasható: "Tibor mondta, hogy át akarták helyezni normál általános iskolai osztályba, de az édesanyja nem egyezett bele. A gyerek szerint anyja nem karja, hogy ikertestvére és ő más-más iskolába járjon." A Bács-Kiskun Megyei Bíróság a tárgyalást március 21-én folytatja.