Perek a roma gyerekek értelmi fogyatékossá nyilvánítása miatt
További Belföld cikkek
- Baleset történt Budapesten, egy ember meghalt
- Holttestet találtak Szombathelyen, áramütés végezhetett az áldozattal
- Könnygázzal oszlatták fel a tüntető tömeget Törökországban
- Hazaengedték a kórházból az ötödikről kizuhant csepeli kisfiút
- Viharosra fordul a nyárias idő hamarosan, 11 vármegyére adtak ki figyelmeztetést
A két civil szervezettel közösen azért kezdeményezte a próbapereket, mert a szülőkkel együtt úgy gondolják, hogy az igazságtalanul fogyatékossá nyilvánított gyerekek ügyét bíróság elé viszik, mert az országban több tízezer gyermek van hasonló szituációban - mondta az első per után tartott sajtótájékoztatón Mohácsi Viktória, az Európai Parlament liberális képviselője.
Nem állítja, hogy rasszizmusrl van szó
A perek előkészületi munkálatai másfél évvel korábban kezdődtek, és a következő per február 19-én, Nyíregyházán lesz. A képviselő ismertette, hogy az európai átlag 2,5 százalék az értelmi fogyatékosok tekintetében, mely Magyarországon 2002-ben 5,3 százalék volt, és 2006 elején már 7,2 százalékra nőtt. "A fogyatékosügyi reform kapcsán, mely 2002-ben indult, nem hogy csökkent volna a fogyatékos gyermekek aránya az országban, hanem nőtt" - tette hozzá. A perekkel azt szeretnék elérni, hogy az iskolafenntartók, az iskolák, és a szakértői bizottságok is tartsák be a törvényeket.
Mohácsi nem állítja, hogy rasszizmus alapján döntenének az illetékes szervek, illetve emberek, de azt tudja, hogy a 90-es évek elején egy kutatócsoport megvizsgálta Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, és a speciális iskolába járó gyermekeknek 96 százaléka roma származású volt.
A rasszista hiba tünkreteheti a gyerek életét
Az EU-képviselő hangsúlyozta, hogy akár rasszizmus alapján, akár csak "egy icike-picike kis előítélet kapcsán" felmerülő hiba, a gyermeknek az életét tönkre teheti. Az első kecskeméti perben Horváth Tibor, az egyik kecskeméti speciális iskola nyolcadikos tanulója nyújtott be keresetet jogi képviselője útján. Keresetében előadta, hogy tanulmányait Kecskeméten a Nyíri Úti Speciális Szakiskolában kezdte, ahova egy illetékes bizottság vizsgálata alapján került az óvoda befejezése után, mert a bizottság nem tartotta alkalmasnak, hogy normál tanrendű iskolában tanuljon.
A bíró kérdésére válaszolva elmondta, hogy az első évtől kezdve normál tanrendű iskolába szeretett volna járni, mert autószerelő szeretne lenni, de a speciális iskolában azt javasolták neki, hogy szobafestő vagy kertész tanulónak jelentkezzen. Az MTI tudósítója látta azt a szakértői véleményt, mely Horváth Tibor vizsgálata alapján megállapította, hogy normál tanrendű iskolába járhatna, ugyanakkor kiemelten olvasható: "Tibor mondta, hogy át akarták helyezni normál általános iskolai osztályba, de az édesanyja nem egyezett bele. A gyerek szerint anyja nem karja, hogy ikertestvére és ő más-más iskolába járjon." A Bács-Kiskun Megyei Bíróság a tárgyalást március 21-én folytatja.