|
A kémény iránytűként szolgálhat |
Esthajnal, Szántóföld, Károlyi, Bogáncs, Esthajnal, Szántóföld, Régi fóti, Bogáncs, Esthajnal. Nincsenek irigylésre méltó helyzetben Magyarország első türelmi zónájának leendő üzletfelei. Még most is ezen a kies környéken bolyonganánk idegenül, ha nem állunk meg a Szántóföld utcai ABC-nél. Alibiből kiflit veszünk, majd a pénztárnál, csak úgy mellékesen, mint aki a pontos időre vagy a gyufa lelőhelyére kíváncsi, megkérdezzük: "Csókolom, merre lesz a türelmi zóna?" Csend. A pénztárosnő tetőtől talpig végigmér, szerda délelőtti csődörnek néz. "Még nincsenek itt a lányok, ez csak
tervezet" - mondja egy önkormányzati főelőadó szigorúságával. Végül pontosan úgy jártam,
ahogy a minap Bodolai kolléga a pénisznyalókával. A pénztárosnő hátraszól a felvágottas kolléganőhöz: "Marika, merre lesz a türelmi zóna?"
|
Az aszfalt nem felel |
Egy sarokra. A Felsőkert utcában négy-ötszáz méterre tehető az a szakasz, ahol van némi élet. Itt épül a füstgáztisztító üzem, nem kis lakossági tiltakozást kiváltva. Pedig kéménye akár iránytűként is szolgálhatna, tetejét legömbölyítve, rá kupakot festve igazán minden kétséget kizáróan jelezhetné Magyarország első türelmi zónáját.
A forgalmat fényképezem, az autók lassítanak, vezetőik kínosan ügyelnek rá, hogy ne menjenek ötvennél gyorsabban. Az Magyar Televízió stábja is megjelenik. A nádasból vércse emelkedik a magasba. Élő lélek híján, tölcsért csinálva a kezünkből, tőle kérdezzük: "Mi a véleménye a türelmi zónáról?" "Nem nyilatkozom" - veti oda hanyagul, majd gyorsan kiterjeszti szárnyát, nehogy összetörje magát. Ekkor a fákat kérdezzük, de azok is némák, az epekőhajtó katángkóró sem szól egy büdös szót se, és az aszfalt is hallgat. Ekkor taktikát váltunk, és emberekkel próbálkozunk.
|
Bordélyházak kellenének |
Hosszas keresgélés után a hulladékudvarnál akadunk egy munkásemberre. Óvatos kérdésünkre ("Tudja, hogy itt lesz a türelmi zóna?") bólintással felel, és legnagyobb elképedésünkre hozzáteszi: "Fel kell mondani a New York-i egyezményt". A lányok az utcán ki vannak szolgáltatva a bűnözőknek, különben sem higiénikus az útszélen lebonyolítani az aktust. Bordélyházak kellenének, és rámutat a közeli munkásszállóra, ahol kukások laknak alig négyezer forintos havi térítés ellenében. Összefogottan és ésszerűen beszél a prostitúcióról, hozzá képest a legtöbb akadémikus csapongó szélütött. Talán ebből is látszik, hogy a döntéshozók reménytelen helyzetbe sodorják magukat, amikor hülyének nézik a választópolgárokat.
És tényleg: akinek a rákospalotai Felsőkert utcában feláll, az Ron Jeremy.
A területet a Mélyfúró utcán hagyjuk el.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!