Stumpf István hamisításról beszél

"A négy év során soha semmilyen alkalommal nem avatkoztam be a Kehi tevékenységébe, a levél hamisítvány" - reagált az őt ért vádakra Stumpf István, az Orbán kormány egykori kancelláriaminisztere. Az Index információi szerint a Miniszterelnöki Hivatalban keresik, valóban létezett-e olyan rendelkezés, amellyel Stumpf István 2000 december 14-én leállította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal postabankos vizsgálódásait.

Mint az Index beszámolt róla: egy - egyelőre bizonytalan hitelességű - levél szerint Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt irányító miniszter 2000. decemberében arra utasította Sepsey Tamás Kehi-elnököt, hogy 2001 végéig függessze fel a Postabank konszolidációja során törvénytelenségeket feltáró további vizsgálatot. (A jelentést állítólag húsz évre titkosították és csak 2003-ban bukkant fel ismét, amikor egy példány a Postabank-ügyben az iratismertetés során Princz Gábor és ügyvédje kezébe került.)

Pert fontolgatnak

Az Index korábban megkereste az érintett feleket: Sepsey Tamás úgy vélte, a levél hamisítvány, Stumpf István pedig többszöri próbálkozunkra sem reagált, ő írta-e alá a nevével jelzett dokumentumot.

Stumpf István egy a Népszabadságban hasonló témában megjelent cikk kapcsán azt mondta: a Kehi volt elnökével együtt azt vizsgálják, milyen jogi elégtételt vesznek az újságon. A sajtóhelyreigazítási per a minimum, de kártérítési pert is fontolgatunk, mert a cikk a jóhírnevet sérti - fűzte hozzá.

Mint mondta, miután a kancelláriaminiszternek nincs utasítás adási joga a Kehi vezetőjének, "nehezen" tudja elképzelni, hogy ilyen tartalmú levelet bármikor is elé tettek volna. Véleménye szerint ezért nem is véletlen, hogy a lapban kitakarták az iktatószámot. "Azt javaslom hogy ellenőrizzék le a Miniszterelnöki Hivatal 2000. december 14-i iktatását és a Kehi a környéki iktatását, hogy találnak-e erre vonatkozóan levelet" - jegyezte meg.

Stumpf István szerint az sem véletlen, hogy a Népszabadság a cikk megjelenése előtt nem kérte, hogy azonosítsa a levelet, nem kereste fel, hogy elmondja a véleményét az ügyben. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: 2003-ban is akkor került elő ez az téma, amikor valamilyen új szakaszba ért a vádemelési eljárás Princz Gábor ügyében, így most a választási kampányban lehet, hogy hasonló a helyzet, és "szintén el akarják terelni a figyelmet valamiről".

A volt kancelláriaminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálta ezt a ügyet, és semmiféle problémát nem talált, a Keller László feljelentése kapcsán indult eljárást pedig a rendőrség 2005 februárjában bűncselekmény hiányában lezárta.

Drága konszolidáció?

A Népszabadság cikkében azt írta a papírokból "kiderül például, miként jutott Földi László egykori hírszerzőtiszt - aki az Orbán-kormány idején számos állami megbízást kapott - a Defend Kft.-hez mindössze 2,5 millió forint előleg kifizetése után. Egy olyan céghez, amely 1999-től 2002 végéig összesen csaknem 17 milliárd forint bevételt termelt".

A lap arról is ír, "miként szerzett meg egy a Fidesz egykori kampányfőnökének, Wermer Andrásnak a cégügyeit intéző ügyvéd az egykori Postabank-vagyonból 1,7 milliárd forint értékű cégeket alig tízmillió forintért azon a PB Workout Kft.-n keresztül, amelynek feladata a hitelintézet vagyonelemeinek értékesítésével az állami konszolidáció költségeinek mérséklése lett volna". A Népszabadásg szerint a Workout Kft.-n keresztül "a jelek szerint sokmilliárdnyi vagyonhoz jutottak Fideszhez közel álló magánszemélyek, miközben maga a Workout nemhogy a veszteségeket nem mérsékelte, de tovább dagasztotta a konszolidáció állami költségeit".

Egy, a stop.hu-n hétfőn megjelentetett dokumentum szerint az állami költségvetésnek mintegy 30 milliárd forintos kára keletkezett a Postabank konszolidációjából. Az állam ekkora támogatást adott a Postabanknak a konszolidációra, a PB Workout Kft.-nak eladott eszközök, társaságok, üzletrészek után. A jelentés szerint a többletkiadásért a felelősség a bank menedzsmentjét terheli. Sepsey Tamás ezzel kapcsolatban azt mondta: csak az tekinthető hiteles jelentésenk, amelyen a Kehi elnökének aláírása szerepel, a stop.hu által idézett dokumentumon azonban az nem található.

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke hétfői sajtótájékoztatóján, kérdésre válaszolva kijelentette: a Postabank konszolidációja szabályosan történt, nem volt túlkonszolidálás. Pichler Ferenc, a PM kabinetfőnöke az MTI-nek hétfőn elmondta: az előző kormány idején, a Kehi-nél készült jelentés titkos, így nem tudják, hogy azonos-e az interneten megjelent 55 oldalas dokumentummal.