Fodor valószínűleg hiába akarja

A Gyurcsány-kormánytól eltérő bármilyen más összetételű kabinet – előrehozott választás nélkül! – az extrém eseteket leszámítva alapvetően kétféleképpen jöhet létre:
(1) a kormányfő lemondása esetén az államfő javaslatára egy új miniszterelnök parlamenti többségi megválasztásával, vagy
(2) konstruktív bizalmatlansági indítvány alkalmazásával.

Török Gábor politikai elemző, a Vision Consulting vezetője feltételezi, hogy Fodor Gábor az utóbbira gondol: a parlamenti képviselők egyötöde kezdeményezheti a bizalmatlansági indítvány benyújtását, és ha 194 képviselő támogatja, az új kormányfő megválasztottnak tekinthető. (Lásd bővebben >>>)

A parlamentben többségben vannak az ellenzéki képviselők, azaz elméletileg bármikor lehetőségük lenne arra, hogy – előrehozott választás nélkül! – új kormány alakítsanak. Többségük azonban csekély, és a 4 ellenzéki frakció önmagában nem is elegendő: a Fidesz–KDNP–MDF–SZDSZ-négyesnek pontosan 193 mandátuma van. Azaz egy sikeres konstruktív bizalmatlansághoz még legalább a Fideszből távozott két független képviselő egyikét is meg kellene nyerniük.

Török Gábor úgy látja, hogy a kormányalakítás elméletileg megoldható, bár az ellenzéktől eddig nem tapasztalt parlamenti fegyelmezettségre lenne hozzá szükség. A nagy kérdés az, hogy egyrészt akad-e olyan személy, akiben – mint közös miniszterelnökben – meg tudnak állapodni, másrészt pedig, hogy ha ez sikerül, vajon képesek lesznek-e közösen mögötte maradni a kormányzásban is.

„Az első sem egyszerű feladat, és bár korábban azt gondoltam, hogy nem él olyan ember a Földön, akit Orbán, Kövér, Navracsics, Semjén, Dávid, Fodor és Kóka egyaránt megszavaz miniszterelnöknek. Ha nagyon akarják, talán találhatnak olyan, a politikához lazábban kötődő személyt (nevezzük szakértőnek), aki mögött legalább egyetlen pillanatra, a szavazás idejére létrejöhet az ellenzéki egyetértés. Miután azonban ez az alkalmi koalíció szakpolitikai és ideológiai tekintetben is klasszikus »vegyesfelvágott«, még a kisebbségi kormánynál is kockázatosabbnak látszik az életképessége” – mondta a politikai elemző.

Nehéz elképzelni, hogy a negatív együttműködésen (Gyurcsány menjen) túl a pozitív kezdeményezésekben kialakuljon egy olyan összhang a Fidesz–KDNP–MDF–SZDSZ-négyesben, amely segít tartósan életben tartani ezt a kormányt, és az ország szempontjából hasznosabbnak bizonyul a jelenleginél. „Látszatkormányozni persze egy úgynevezett szakértői kormány is tudna, de annak nem sok értelme lenne” – fogalmazott Török Gábor.

Racionálisan gondolkodva tehát ez az úgynevezett szakértői kormány feltehetően csak felgyorsítaná az előrehozott választásokhoz vezető utat: ennyiben a Fidesz szempontjából talán van annak értelme, hogy támogasson egy ilyen javaslatot. „Más kérdés, hogy a világos politikai támogatás nélküli »szakértői bénázás« mennyire ütne vissza a konstrukció támogatóira: ennyiben a Fidesz és társai számára is kockázatos lehet a kezdeményezés mögé állni” – mondta Török Gábor.