Elutasítják a profitközpontú egészségügyet a szakszervezetek

A szakszervezetek a több biztosítós rendszer bevezetését még elfogadják, de az üzleti profitérdeket már nem. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) hétfői ülésén Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke közölte: a kockázatközösséget és az üzleti, profitérdekű biztosítást nem lehet összekeverni, együtt alkalmazni.

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke megerősítette: ha nem lesz változás a törvény normatervezetének szövegében, akkor november 21-jén tiltakozó akciót tartanak.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke kijelentette: ellátotti garanciákat követelnek és hiányolják a szabálysértő pénztárak elleni szankciókat is. Az érdekképviseletek vezetői kifogásolták azt is, hogy a társadalmi vitára mindössze 1 hét volt. Kritikaként fogalmazták meg azt is, hogy nem vehettek részt a reform előkészítésében.

Kincses Gyula, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára hangsúlyozta: a kormány egyetért azzal a szakszervezeti véleménnyel, hogy az egészségbiztosítás nem lehet üzleti alapú. Kifejtette: az előterjesztett szakmai anyag nem ad lehetőséget az üzleti alapú vonások érvényesítésére. Így a kockázatalapú járulékszámításra, a biztosítottak kockázatalapú válogatására, arra, hogy a szolgáltatásokat a befizetések nagysága alapján állapítsák meg.

A munkaadói oldal nem volt elutasító, az után érdeklődött, hogy miként kívánja a kormány biztosítani a járulékfizetők kontrollját, illetve milyen elképzelései vannak az önálló munkaegészségügyi biztosítási ágazatról. Javaslatként fogalmazták meg, hogy a reformnak számolnia kellene a jelenleg hálapénzből befolyó összegekkel, ezeket is valamilyen formában hasznosítva.

Az államtitkár a munkáltatói kérdésre válaszolva elmondta: az előterjesztésből valóban kimaradt a járulékfizetők kontrolljának módja, ezen most dolgoznak. A hálapénzről szólva az államtitkár hangsúlyozta: megszűnésének egyik feltétele az egészségügyben dolgozók középtávú kereseti felzárkóztatása. A megszüntetésben szerepet játszhat, ha a reform során pontosan meghatározzák, hogy mi tartozik az egészségügyi alapszolgáltatási csomagba, s mi az, amit ezen felül lehet legálisan megvásárolni többletszolgáltatásként.

Kincses Gyula rámutatott: a pénztárakban lévő 51 százalékos állami tulajdon garancia arra, hogy az állami felelősség érvényesíthetősége továbbra is fennálljon. Az üzleti biztosítóknak viszont így is megérheti kihasználni a jogszabályok által kijelölt kereteket. Üzleti hasznot hozhat ez számukra úgy, hogy közben javul a hatékonyság, illetve garantálható a biztosítottak érdekeinek érvényesülése. A kockázatközösség (tehát, hogy mindenki kötelezően fizet járulékot) továbbra is fennmarad - hangsúlyozta az államtitkár.

Rámutatott: az 1 százalék körüli működési költség nem erény, hanem a rossz hatékonyság egyik magyarázata. Négy százalékos működési költség kell ahhoz, hogy az ezer milliárd forint nagyságrendű összeget szakszerűen, hatékonyan, ellenőrzötten lehessen felhasználni - jegyezte meg.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!