A választók kétharmada egyetért Horváth Ágnes menesztésével

2008.04.07. 08:58
A kormányválság kialakulásáért Gyurcsány Ferencet és Kóka Jánost egyaránt felelősnek tartják a Századvég-Forsense által megkérdezett választók. A kisebbségi kormányzást csak a megkérdezettek 13 százaléka támogatná.

A Századvég és a Forsense kérdőíves kutatást végzett a héten kirobbant koalíciós válság megítéléséről és lehetséges következményeiről. A megkérdezettek 99 százaléka hallott arról, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felmentette Horváth Ágnes egészségügyi minisztert, és 62 százalékuk teljes mértékben vagy inkább egyet is értett ezzel a döntéssel.

A népszerűségi rangsorok utolsó helyén álló egészségügyi miniszter elmozdítása tehát a válaszadók közel kétharmadának az egyetértését váltotta ki. Az ilyen nagyságrendű választói konszenzus mögött az egészségügyi reform szocialista szavazóbázisában tapasztalható elutasítottság is kimutatható: az MSZP-szavazók közül kétszer annyian támogatják a miniszterelnök döntését (49%), mint ahányan ellenzik (24%) azt.

A Fidesz szavazóinak három negyede (75%), és még a pártválasztásukban bizonytalanok többsége (57%) is helyesli a miniszter távozását, az ő körükben is csupán 24 százalékuk van inkább ellene ennek a döntésnek.

Az SZDSZ döntése megosztja a közvéleményt

Erősen megosztja a közvéleményt az SZDSZ azon döntése, hogy Horváth Ágnes leváltása után visszahívja minisztereit a kormányból. Jóllehet a döntés támogatói vannak többen (49%), ám kisebb részük helyesli csak ezt fenntartások nélkül. 35 százalékuk inkább ellenzi, míg minden hatodik megkérdezett (16%) nem tudott vagy nem akart állást foglalni a döntésről.

A Fidesz szavazóinak kétharmada inkább egyetért az SZDSZ-es miniszterek visszahívásával, az MSZP-szavazók többsége (55%) viszont inkább ellenzi azt. A bizonytalan pártpreferenciájúakat osztja meg leginkább az SZDSZ lépése, 47 százalékuk ellenzi, 39 százalékuk pedig helyesli az SZDSZ döntését.

A válság az SZDSZ-nek nem használt

Az összes megkérdezett 39 százalékának kisebb vagy nagyobb mértékben romlott az SZDSZ-ről alkotott véleménye az utóbbi napok történései hatására, javulásról viszont mindössze 9 százalékuk számolt be. A válaszadók közel felének (49%) nem változott a véleménye, a Fidesz-szavazók fele, a bizonytalan pártválasztásúak 53 százaléka nyilatkozott így. Az MSZP-szavazók 56 százaléka szemében viszont romlott az SZDSZ megítélése. A számokból az is látható, hogy míg az SZDSZ döntésének magas támogatottsága a koalíció felbomlásában érdekelt Fidesz szavazóknak köszönhető, addig a liberális párt negatív megítélése mögött az MSZP szavazók és a bizonytalanok táborához tartozó baloldali szavazók ítélete húzódik meg.

Gyurcsány és Kóka, az MSZP és az SZDSZ is felelős

A jelenlegi politikai helyzet kialakulásáért a kérdezettek közel ugyanakkora arányban tartják nagy vagy nagyon nagy mértékben felelősnek Gyurcsány Ferencet és Kóka Jánost (71 ill. 69%), valamint az MSZP-t és az SZDSZ-t (69 ill. 64%). A kérdezettek több mint fele (57%) mind a két politikust illetve mindkét pártot (56%) felelősnek tarják a helyzettért. Ugyanakkor mindössze egyharmadra tehető az Orbán Viktort illetve a Fideszt nagymértékben felelősnek tartók aránya.

Az előrehozott választások a megoldás

A jelenlegi politikai helyzet öt lehetséges megoldása közül az előrehozott választások élvezi a válaszadók legnagyobb támogatottságát, relatív többségük, 42 százalékuk választaná ezt az opciót. Ezt követi – támogatottságban messze lemaradva – az SZDSZ visszakozásának köszönhetően az eredeti koalíció helyreállítása (19%), míg a jelenleg körvonalazódó variáció, a kisebbségi kormányzás Gyurcsány Ferenc vezetésével mindössze a megkérdezettek 13 százalékának a támogatottságát nyerné el.

A kisebbségi kormányzás árt az MSZP-nek

A megkérdezettek közel kétharmada (63%) van azon a véleményen, hogy az MSZP választási esélyeit hosszú távon rontaná a kisebbségi kormányzás. Ugyanekkora arányban vélekednek így az SZDSZ esélyeiről. A válaszadók 70 százaléka szerint a kisebbségi kormányzásból a Fidesz profitálna, ez a megoldás az ő választási esélyeiket javítaná leginkább.

Módszertan

A Századvég-Forsense közös választáskutatási programjában kérdőíves kutatást végzett április 2. és 4. között, melynek során 500 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztek meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibákat iteratív súlyozás segítségével korrigálták. A minta összetétele a legfontosabb szociodemográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínőséggel legfeljebb plusz-mínusz 4,4 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.