A Székely-ügyek

Az országos listán a parlamentbe jutott honatya az FKgP vállalkozói tagozatának az elnöke. Kezdeményezésére jött létre tavaly az a bizottság, amely a közbeszerzési törvényben foglaltak érvényesülését hivatott vizsgálni. A honatya azonban néhány hónappal a testület munkájának megkezdése után komoly összetűzésbe került a bizottsági tagokkal, amikor kiderült, hogy hozzájárulásuk nélkül több beruházás esetében is vizsgálatot folytatott. Ezek eredményét nyilvánosságra is hozta, és hat önkormányzat esetében törvényellenesnek nevezte a közbeszerzést. A bizottsági tagok elhatárolódtak Székely kijelentéseitől.

Székely mentelmi jogát egyszer már felfüggesztették

Ezt követően az MDF-es Font Sándor bizottsági elnöki tisztéről való lemondásra szólította fel Székelyt. Szerinte ugyanis a kisgazda képviselő megbízatásával összeférhetetlen, hogy a Környezetvédelmi Alap céltámogatásait ellenőrző albizottságban is elnököl. Font akkor azt állította, hogy Székelyben összekeveredtek a különböző testületekben szerzett az információk, és egyik bizottsággal a másikban szerzett vizsgálati anyagokat akarja ellenőriztetni. Font azt is nehezményezte, hogy Székely Zoltán többek között olyan szakértőt is alkalmazott a bizottságban, akiről bebizonyosodott, hogy a politikus cégének üzlettársa.

Az idén áprilisban az Országgyűlés már felfüggesztette egyszer a képviselő mentelmi jogát. Székelynek akkor a TB-vel gyűlt meg a baja. A Pesti Központi Kerületi Bíróság zártörés vétsége miatt folytatott büntetőeljárást a képviselővel szemben. A vádindítvány szerint a Székely-Vanrozó Kft. 1994-ben nem rendezte társadalombiztosítási tartozásait, a cég ellen kibocsátott fizetési meghagyás jogerőre emelkedett, és végrehajthatóvá vált. A lefoglalás után tartott készletellenőrzés során egyes ingóságok már nem voltak megtalálhatók a kft. telephelyén. Székely a cég ügyvezető igazgatójaként tudott a lefoglalásról. Székely közölte: nem követte el a bűncselekményt.

A képviselő közvetve közbeszerzésekben is érdekelt

Nyáron az is nyilvánosságra került, hogy Székely Zoltán olyan közbeszerzésekért lobbizott, amelyekben közvetve érdekelt is volt. A Népszava birtokába került egy levél, amelyben a kisgazda képviselő egy Tolna megyei csatorna-beruházás közbeszerzési pályázatának végeredményéért aggódott és segítségét kérte a közel négymilliárdos üzletnél. Székely akkor Pepó Pált vádolta, azzal, hogy személyes bosszúból, egyértelmű szakmai hozzá nem értésről tanúságot téve bírálta felül a Tárcaközi Bizottság támogató nyilatkozatát.

Akkor fény derült arra is, hogy Madocsa-Bölcske-Dunaföldvár-Dunakömlöd 3,8 milliárd forintos szennyvíz-csatornázási beruházásának munkájára éppen a Betonútépítő Rt. és partnere kapott megbízást. Az M3-as továbbépítésében is érdekelt társaság telephelyén működik Székely egyik cége, és az Rt. közös céget is létrehozott Székellyel, a Mavabau Közkereseti Társaságot. Székely akkor mendemondának minősítette az üzleti érdekeltségeiről szóló híreket.

Font Sándor Székely visszahívását kezdeményezte

Font Sándor levélben kezdeményezte az Országgyűlés elnökénél a bizottsági elnök felmentését. Az MDF-es képviselő rámutatott, hogy Székely a Mavabaun keresztül értékes közbeszerzési információkat szivárogtathat egy pályázóhoz, és valószínűsíthető a honatya gazdasági érdekeltsége is a beruházások kivitelezésében. A Tények hírműsor értesülései szerint már ekkor felmerült, hogy Székely pénzt fogad el vállalkozóktól. Emellett többen azt is furcsállták, hogy a képviselő egy Tolna megyei beruházásért lobbizik, miközben országos listán került be a parlamentbe.

Székely egyébként már ekkor olyan hangot ütött meg, miszerint a környezetvédelmi tárcához olyan emberek férkőztek be, akik a Kisgazdapárt lejáratására kaptak megbízást. A bizottsági elnök szerint Pepó Pál nagy kárt okozott minisztersége alatt, és bocsánatot kért az egész országtól a korábbi miniszter tevékenysége miatt.

Moszkoviták, bolsevikok és Lenin-fiúk

A kisgazda honatya legutóbb az elmúlt hetekben került reflektorfénybe, és minden eddiginél hevesebb összetűzésbe keveredett pártja vezetőivel. Torgyán József egészen addig elment, hogy kijelentette: a kisgazdapárt parlamenti képviselője nem tagja az FKgP-nek. Minderre az szolgáltatott okot, hogy Székely az elmúlt hetekben több lapnak és televíziónak is azt nyilatkozta, hogy a pártba és az általa irányított minisztériumokba "bolsevikok, moszkoviták és Lenin-fiúk férkőztek be", akik magát Torgyán Józsefet is irányítják.

A megtámadott és óvatosságra intett Székely Zoltán ekkor tisztázta magát, és azt állította: egyenesen Torgyán József kérésre lépett be az FKgP-be: a pártelnök ezt az országos lista 15. helyére kerülésért cserébe szabta feltételül.

"A Székely-ügy lezárult"

A kisgazdapárt főtitkára, Bernáth Varga Balázs éppen a vesztegetésről szóló hír napján jelentette be: az FKgP-ben megszűnt a vállalkozói tagozat, aminek éppen a korrupcióval gyanúsított Székely Zoltán volt az elnöke. A főtitkár tájékoztatása szerint a tagozat 1999 tavasza óta pénzügyileg nem járult hozzá a kisgazdapárt működéséhez, és hozzátette: tagjai nem kötődnek automatikusan párttagsággal a Független Kisgazdapárthoz, annak párton kívüliek is tagjai lehettek.

Bernáth Varga Balázs Székely Zoltán párttagságáról csupán annyit mondott: ha a képviselő kizárólag a vállalkozói tagozat tagja volt, akkor nem kapott pártkönyvet és nem tagja az FKgP-nek.

Lányi Zsolt, a kisgazdapárt alelnöke az este MTI-vel közölte, hogy "a Székely-ügy lezárult". A kisgazda politikus elmondta, hogy reggel találkozott Székellyel és megkérte arra, hogy ne keverje össze a párt és a minisztériumok ügyeit - idézte fel a kisgazda képviselő.