Vízerőművet terveznek a Zempléni-hegységbe

A Magyarország természeti értékeit fenyegető ipari-kereskedelmi beruházásokról szóló cikksorozatunk előző részében az európai védettségre jelölt Tétényi-fennsík kettéosztásáról volt szó. Ezúttal a Zempléni-hegységbe tervezett szivattyús energiatározós vízerőműről szálingózó híreknek jártunk utána.

Mivel a villanyáram nem tárolható, viszont a termelés és a fogyasztás ingadozásait valahogy ki kell egyenlíteni, a feladat megoldásának egyik - de nem egyetlen - világszerte elterjedt módja a szivattyús energiatározó (SZET). A SZET lényege, hogy egy (minél magasabb) hegy tetején, illetve az alatta fekvő völgyben víztározókat alakítanak ki. Az alsó tározóból olcsó (éjszakai) árammal vizet szivattyúznak a felsőbe, majd azt onnan turbinákon keresztül leengedve drága (nappali) áramot nyernek.

Egy szivattyús energiatározó létesítésének terve Magyarországon komolyabban először a bős–nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban merült fel; a felső tározó a Duna menti Prédikálószéken létesült volna, de a részletesen kidolgozott elképzelés a rendszerváltás idején a vízlépcsőrendszer magyar szakaszával együtt meghiúsult.

Az Index birtokába jutott egy idei keltezésű, a szivattyús erőmű megépítését sürgető villamosenergia-ipari elemzés. Ez megállapítja: "A helyzet mára kezelhetetlenné vált, a magyar villamosenergia-rendszer szabályozhatósága a kritikus szintig csökkent." Nincs korszerű szabályozó erőmű a magyar villamos rendszerben, a szabályozást alaperőmű céljára épült berendezések végzik, mindez veszélyezteti az energiaellátás biztonságát, és gátat szab a megújuló energiaforrások fejlesztésének.

Szélerőművekre például 330 megawattban korlátozták a kiadható engedélyeket, noha beruházók eddig több mint ezer megawatt szélerőművi kapacitás építésére kértek engedélyt. Áramellátási zavarok - például a tavaly novemberi összeurópai rendszerüzemzavar - idején a Magyar Villamos Művek és a rendszerirányító MAVIR kommunikációjában is rendre megjelenik az energiatározós vízerőmű megépítésének szükségességére való utalás.

Egy megfelelő, minimum 600 megawatt teljesítményű szivattyús erőmű rendszerbe állítása ugyanis az elemzés szerint megoldaná a szabályozási problémákat. A SZET felvenné a hagyományos és a megújuló (szél, biomassza stb.) áramtermelő erőművek felesleges, a rendszer kis terhelésű időszakában termelt kapacitásait, és a fogyasztási csúcsok idején - mintegy 75 százalékos hatásfokkal - visszatáplálná a villamos hálózatba.

A lehetséges helyszínek között a műszakilag a mai napig legmegfelelőbbnek tartott Prédikálószék (itt nem lenne szükség alsó tározóra, a Dunából szivattyúznák a vizet, és oda eresztenék azt vissza) mellett többek között a Mecsek, a Vértes, a Gerecse, a Mátra és a Zempléni-hegység is felmerült, műszaki és látványtervek készültek (ezeket szerzői jogi aggályoktól vezérelve nem osztjuk meg olvasóinkkal) a tározók elrendezéséről.

Az elképzelések egy részének közös buktatója, hogy a szivattyús erőmű létesítésére kiszemelt hegyek-völgyek természetvédelmi területeken vannak, ráadásul a hazai hegyvidékek magassága sem ideális. Környezet- és természetvédő civilszervezetek szerint a létesítmény - ha tényleg szükséges, mert néhányan még ezt is vitatják - tájrehabilitációval egybekötött barnamezős beruházásként is megépülhetne például Neszmélyen vagy Recsken (ahol a felhagyott bányajáratok adnák az alsó tározót), illetve kerülhetne eleve ipari környezetbe, például Paksra.

A dél-zempléni - természetvédelmi és emberi jogi (kerülhet-e egy település akaratán kívül egy több millió köbméter vizet visszatartó völgyzáró gát elé?) szempontból is aggályos - helyszínért az elmúlt hónapokban mégis szabályos versenyfutás kezdődött két befektetőcsoport között, és némi késéssel a Magyar Villamos Művek is beszállt harmadiknak, és újra megpróbálják engedélyeztetni a tizenkét éve fiókban heverő tervet.

Valami készül az Aranyos-völgyben

A 2006-ban alakult, budapesti székhelyű SZET Szivattyús Energiatározó Kft. az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (továbbiakban: a zöldhatóság) tavaly októberben benyújtott kérelme szerint Abaújszántó és Tállya külterületén, a Hideg-völgyben építene szivattyús erőművet, 65 hektáros felső, és 48 hektáros alsó tározóval. A Hideg-völgy az Aranyos-völgy oldalága.

A SZET Kft. "Hideg-völgyi szivattyús energiatározó" néven futó tervét első fokon a zöldhatóság - az erdészeti szakhatóság álláspontjára hivatkozva - elutasította. A beruházó fellebbezett, de miután a másodfokú erdészeti szakhatóság is - elvi szinten is minimum kormánydöntéshez kötve a dolog megfontolását - elutasította a terveket, a beruházó a másodfokú eljárás felfüggesztését kérte 2007. augusztus 10-ig.

A szintén 2006-os alapítású, budapesti székhelyű Szinerg 640 Szivattyús Energiatározó Projekt Kft. idén januárban benyújtott kérelme szerint az Aranyos-völgybe telepítené a szivattyús erőművet, 160 hektáros alsó, és 70 hektáros felső tározóval. Az elképzelés Abaújszántó, Abaújalpár, Boldogkőújfalu, Baskó és Sima külterületét érinti.

A Szinerg 640 Kft. Sima-2 szivattyús energiatározó néven futó terve 70 méter magas völgyzárógát megépítését tenné szükségessé. Bár a Szinerg 640 Kft.-nek a Magyar Energia Hivataltól előzetes engedélye is van egy 600 megawattos szivattyús tározó erőmű létesítésére (a beruházás értékét 150 milliárd forintra becsülik), a zöldhatóság - a korábbiakhoz hasonlóan - első fokon ezt a tervet is elutasította, a beruházó fellebbezése nyomán jelenleg másodfokú eljárás van folyamatban.

A Sima-2 szivattyús energiatározó változat nem mai keletű. Ugyanezt a tározót, azonos műszaki tartalommal már a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) is meg akarta építeni több mint tíz évvel ezelőtt. Az MVM idén márciusban, harmadikként, a Szinerg 640 Kft.-től függetlenül ismét beadta ugyanezt a tervet engedélyezésre. A zöldhatóság ebben az ügyben a beruházó kérésére 2007. augusztus 31-ig felfüggesztette az elsőfokú eljárást.

Osztódással szaporodó befektetőjelöltek

Az Aranyos-völgyben építendő Sima-2 szivattyús energiatározó eredeti terveit, hatástanulmányát az MVM által 1990-ben alapított A.W.E. (Alternative Water Energy) Mérnökszolgálati Kft. készítette tizenkét évvel ezelőtt. A tervezőcég ma már a delaware-i bejegyzésű H Invest Ltd. tulajdonában van, és a H Investtel közösen tulajdonolja a Szinerg 640 Kft.-t.

Farkas Gábor, a Szinerg 640 Kft. ügyvezetője érdeklődésünkre azt mondta, hogy a Sima-2 tervét mint szellemi terméket csak a Szinerg 640 Kft. használja jogszerűen, mert az A.W.E. Kft. azt csak "egyszeri felhasználásra" bocsátotta az MVM rendelkezésére annak idején. A Szinerg 640 Kft. a zöldhatósághoz benyújtott beadványaiban is támadja az MVM-et, szerintük a Sima-2 tározó hatástanulmánya az A.W.E. Kft. kizárólagos szellemi tulajdona, az MVM ma már jogtalanul használja.

Ifj. Szeredi István, a SZET Kft. ügyvezetője érdeklődésünkre azt nyilatkozta, hogy cége éppen a Sima-2 tervei felett az MVM és a Szinerg 640 Kft. között kibontakozott jogvita miatt állt elő "egy teljesen új tervvel". A hideg-völgyi terv mégis a Sima-2 mutációjának tűnik: az alsó tározók átfednek, a helyszín közel azonos, ahogy a teljesítmény (600 megawatt) és a tervezett indulási év (2011) is.

Ifj. Szeredi István azt mondja, hogy számos lehetséges helyszínt vizsgáltak az országban, de egy 40 szempontból álló kritériumrendszer alapján csak itt, a Dél-Zemplénben, a Hernád és a Bodrog vizének felhasználásával valósítható meg gazdaságosan a beruházás. Az elutasító határozatokról azt mondta, hogy a kormány pozitív döntésében reménykedve, azt sürgetve bíznak a folytatásban.

Messzire vezetnek a szálak

A SZET Kft. tulajdonosai olyan vállalkozások (Baja Hőerőmű Kft., Zala Hőerőmű Kft., Zsana Hőerőmű Kft., V.E.P. Hőerőmű Kft., Kalocsa Hőerőmű Kft. és az Intertraverz Zrt.), amelyek a közeljövőben biomassza-erőművek építését tervezik. A vállalkozás székhelye azonos az annak idején az az orosz államadósság lebontásában jeleskedő szocialista nagyvállalkozó, Hujber Ottó által elnökölt Intertraverz Zrt. székhelyével, tulajdonosai mindannyian tagjai a tavaly alakult, Magda Sándor, az MSZP országgyűlési képviselője által elnökölt Nemzeti Agrárenergetikai Szövetségnek, amelynek célja mezőgazdasági termékek, melléktermékek és hulladékok energetikai célú hasznosítása a Nemzeti Agrárenergetikai Program keretében.

A Szinerg 640 Kft. tulajdonosi háttere jóval rejtélyesebb. A céget közvetlenül és az A.W.E. Kft.-n keresztül birtokló, delaware-i székhelyű H Invest Ltd.-ről Farkas Gábor, a Szinerg 640 Kft. ügyvezetője csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy magyarországi befektetésekre specializálódott vállalat. Az ukrán háttérről szóló pletykákat feszegető kérdéseinkre az ügyvezető azt válaszolta, hogy a híresztelésnek mindössze annyi alapja van, hogy előző cégét, az Energy Capital Kft.-t valóban az ukrán hátterűnek mondott, szlovákiai székhelyű Korlea Invest AS vásárolta meg.

Hogy a dolog még bonyolultabb legyen, idősebb dr. Szeredi István neve szinte minden, a zempléni beruházásban érintett cég környékén felbukkan. Dr. Szeredi István a műszaki tudományok kandidátusa, 1972-1990 között a szivattyús energiatározás létesítményi főmérnökeként a Vízitervnél dolgozott, az 1980-as években több tanulmányt is írt a KGST-kooperációban, szovjet szakértők bevonásával tervezett prédikálószéki szivattyús energiatározóról. A rendszerváltás után, 1990-től 2005-ig az A.W.E. Mérnökszolgálati Kft. ügyvezetője volt, majd 2006 elején az MVM Zrt. alkalmazásába került. Ugyanakkor a Nemzeti Agrárenergetikai Szövetség alapító tagja, a SZET Kft. ügyvezetőjének édesapja, és felügyelőbizottsági tagja a rivális Szinerg 640 Kft.-nek is. A kulcsfigurának tűnő Szeredi doktort többször kerestük az MVM-nél, ahol kapcsolták, de a telefont nem vette fel.

Tringer Ágoston, az MVM kommunikációs osztályvezetője az aranyos-völgyi beruházással kapcsolatos megkeresésünkre csak annyit mondott, hogy vállalata "a klímaváltozással összefüggésben is" több lehetőséget vizsgál szivattyús energiatározós erőmű létesítésére, de konkrét döntés még messze nem született a kérdésben.

Tiltakoznak a helyi lakosok és a civilek

"Ha a SZET Kft. és a Szinerg 640 Kft., illetve az MVM által tervezett szivattyús erőművek is megvalósulnának Dél-Zemplénben, akkor egyetlen, 70 méter magas völgyzárógáttal lezárt, kibetonozott és monumentális méretű, 4-5 km hosszú közös alsó tározóból látnák el az erőművi termelést adó felső tározókat. Mivel a vízszintingadozás akár 15 méteres is lehet naponta, ezek a tározók kibetonozott, elkerített ipari területként funkcionálnának" - mondja dr. Takács András, az Abaújaranyos Faluszépítő Egyesület elnöke, aki a helyi lakosokat is képviselve ügyfélként jelentkezett be az ügyben érintett összes hatósághoz, és miután megismerte az engedélyezésre benyújtott terveket, kérte az országos civilszervezetek szakmai támogatását is.

Takács szerint a tervezett beruházások lehasítanák Dél-Zemplént a Zempléni-hegység középső tömbjéről, és ezzel elkezdődne annak ipari területként való hasznosítása. A tározók megépülése esetén ráadásul a közeli, százfős lakosságú, közigazgatásilag Abaújkérhez tartozó Aranyospuszta egy több tízmillió köbméter vizet visszatartó völgyzáró gát elé kerülne. Ezt a tényt és magát a falut is mindhárom terv következetesen lefelejti a térképről, és ez eddig még a katasztrófavédelmi szakhatóságoknak sem tűnt fel az engedélyezési eljárások során. A helyiek közös nyilatkozatban tiltakoztak a szivattyús erőmű terve ellen, és készek megvédeni lakóhelyüket. Ebben támogatást kaptak már a szomszédos Abaújalpártól is, amelynek képviselő-testülete egyhangú határozatot hozott a Sima-2 beruházás elutasításáról.

Mivel a felső tározók létesítésére kiszemelt hegyek hazai viszonylatban is alacsonyak (a Szegénylegény-hát és a Nagykorsós-hegy mindössze 500, illetve 678 m magas), a környéken pedig víz sincs, Takács szerint egyszerűen csak az indokolja a helyszínválasztást, hogy ez az ország legszegényebb hegyvidéke. A beruházók abban reménykednek, hogy itt a leggyengébb a helyi lakosság érdekérvényesítő képessége, a helyi önkormányzatoknak pedig meg lehet lebegtetni a sokszor mágikus erejű iparűzési adót. Takács úgy látja, hogy a szakemberek által legalkalmasabb helyszínnek tartott Dunakanyarban elő se mernék venni ezt a tervet. Ez az érvelés egyébként megjelenik a Szinerg 640 Kft. másodfokú fellebbezésében is.

Az Energiaklub, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Védegylet, a WWF Magyarország, a Zöld Kapcsolat Egyesület és az Abaújaranyos Faluszépítő Egyesület májusban kiadott közös, a tervezett beruházásokat elutasító nyilatkozata szerint az érintett dél-zempléni terület az európai közösségi jelentőségű Natura 2000 hálózat része, a tokaj-hegyaljai történelmi borvidék részeként világörökségi területnek számít, valamint a nemzeti ökológiai hálózat egyik magterülete, tehát nem minősíthető át beépítésre szánt területté.

Az Energiaklub még azt is vitatja, hogy egyáltalán szükség van-e szivattyús energiatározó erőműre Magyarországon. A környezetvédelmi egyesület állásfoglalása szerint az ország természeti adottságai nem teszik lehetővé egy 600 megawattos szivattyús erőmű gazdaságos létesítését, és a szivattyús energiatározós erőmű egyébként sem kizárólagos megoldás a villamosenergia-tárolásra, a megújuló energiaforrásokkal történő energiatermelés ingadozásainak kiegyenlítésére más módszerek is léteznek.

A beruházók kedvező kormánydöntésben bízó optimizmusát az erősítheti, ha a szivattyús energiatározók a hazai energiaellátásban nélkülözhetetlen erőműtípusként bekerülnek majd a jelenleg még csak a szakmai-társadalmi vitaanyagként olvasható új energiapolitikai stratégiába, ennek parlamenti vitája őszre várható. Felsmann Balázs szakállamtitkár (GKM) viszont néhány napja az EnergiaInfó kérdésére azt nyilatkozta, hogy Magyarországon földrajzi okokból nem igazán lehet szivattyús energiatározót építeni, "és inkább a regionális megoldásokat kellene előtérbe helyezni".

Míg a beruházásban érintett cégek "a szükségtelen sajtóhírek káros következményei miatt" nem igazán örülnek az újságírói megkereséseknek, a civilszervezetek azt szeretnék, ha az illetékes minisztériumok, gazdasági szereplők és civilszervezetek bevonásával mihamarabb országos szakmai vita kezdődne a kérdésről.