Eldőlt: szakad a koalíció

Küldöttgyűlést tart ma az SZDSZ Budaörsön. A tanácskozáson arról döntenek, hogy kilépjen-e a párt az MSZP-vel 2006-ban kötött, majd 2007-ben megújított koalícóból. A szakításhoz két dolog vezetett. 1.: Gyurcsány Ferenc március végén előzetes koalíciós egyeztetés nélkül kirúgta a kormányból Horváth Ágnes liberális egészségügyi minisztert. 2.: Az SZDSZ szerint Gyurcsány Ferenc vezetésével leálltak az érdemi reformok, a szocialisták nem akarják betartani a koalíciós megállapodásokban rögzített pontokat, terveket.

A koalícióból való kilépésről az SZDSZ alapszabálya szerint az országos küldöttgyűlés hivatott dönteni, így a vasárnapi rendezvényen a küldötteknek kell szavazniuk a koalíció sorsáról. Ha a küldöttek a nyílt szavazáson a kilépés mellett döntenek, úgy az SZDSZ április 30-án elhagyja a koalíciót, és az MSZP kisebbségben folytatja a kormányzást.

Vezető SZDSZ-esek szerint nem az a kérdés, hogy a mai küldöttgyűlésen megszavazzák-e a koalícióból való kilépést, hanem az, mennyi (10 vagy 20%) lesz a nemek aránya. Döntenek az SZDSZ alapszabályának módosításán is, mivel nemrég kiderült: a jelenlegi szabályok csalásokat tettek lehetővé, a legutóbbi, 2007-es tisztújító küldöttgyűlésen több álküldött is részt vett és szavazott is.

„Bármerre néztünk, mindenütt azt láttuk, hogy nem mennek jól a dolgok. Pont egy éve voltunk ugyanilyen nehéz helyzetben, amikor megkötöttük a koalíciós szerződés 3-as számú mellékletét. Amikor Gyurcsány Ferenc azt állítja, hogy a koalíciós megállapodás nem szentírás, nagyon súlyos állítást fogalmaz meg. Szerintem ha két fél köt egy szerződést, azt normális országokban mindketten kötelezőnek gondolják” – mondta Horn Gábor április 11-én az Indexnek adott interjújában.

Sorra érkeznek az SZDSZ-esek Budaörsre, az AutoexpoM1 nevű intézménybe, 9-kor zárt ajtók mögött még ülésezik egyet az országos tanács, aztán 10-kor elkezdődik a küldöttgyűlés. Az első napirendi pont a koalícióról való döntés, a második pedig az alapszabály-módosítás.

Megérkezett már Horn Gábor, Böhm András, Kovács Kálmán és Magyar Bálint.

Kellemes hangulatra készülnek a küldöttek, a büfében felpattintották az első üveg Johnnie Walkert.

Áremelési rekord született a liberálisok tisztújító küldöttgyűlésén: egy perc egy százaléknyi drágulást jelent. Legalábbis amikor 8:55-kor a tudósító kolbásszal akarta elütni az éhségét, akkor még 400 forintért vesztegettek egy pár debrecenit, 9:15-kor viszont már 500 forintot kóstál. (Pedig ezt a kolbászt már egy közepes hentes sem venné a nevére.) A többi termék egyelőre fix áras, például egy jó pálinkát (ahogy ír whiskey-t is) 700 forintért vesztegetnek, egy harminc centis szalámis szendvicsért pedig pont feleannyit kérnek.

Megyénként történik a küldöttek regisztrációja, a korábbi tájékoztatás szerint a mandátumvizsgáló bizottság tagjai ülnek a pultok mögött. Megkérdeztük az egyiknél, hogy mi a regisztráció módja, azt válaszolták: "Nem mondhatunk semmit". Videósaink szintén érdeklődtek, velük azt közölték: "Kérjük a regisztrációs területet elhagyni".

"Kérlek, ne nyúlj hozzá, ne próbáld kinyitni" - virít tiltás három Audi szélvédőjén az SZDSZ küldöttgyűlésén. Igaz, a járgányok nem miniszteriális négykerekűek, a liberális kongresszusnak helyet adó AutóExpóM1 kiállításának darabjai. Ám már csak négyet kell aludni, és a szabad demokrata tárcavezetőkre is vonatkozik az intés, április 30-a után bevonják szolgálati Audiaik slusszkulcsait. Ami az egyébként számos újságírót lázba hozó autóbemutatót illeti, messze nem az Audik viszik a prímet, a legizgalmasabb talán egy citromsárga Mustang, gigászi motorral a '60-as évekből, illetve egy veterán Alfa-Romeo, amit a legtöbben Moszkvicsként azonosítanak.

Nem adtuk fel, a karzatról leskelődtünk, mi történik a regisztrációs pultoknál. Azt láttuk, hogy a küldöttek elővesznek egy papírt, az lehet a meghívó, amit postán kaptak meg korábban. Aztán előkerül a személyi igazolvány, majd pipa kerül a listára, végül a küldött aláír. A folyamat lezárásaként egy karszalagot helyeznek a küldötti csuklóra.

Török Gábor politikai elemző egy december elején készült elemzésében úgy vélekedett, hogy Kóka János a koalícióból való távozást elősegíti és hátráltatja is. Megállapította, hogy Kóka népszerűtlensége komoly tehertétel a pártnak, így maga is része a problémának.

Ha tehát Kóka az egészségügyi reform miatt a kilépés mellett dönt, „annak könnyen alakulhat ki egy olyan értelmezése, hogy Kókának már semmi sem számít; hogy elkeseredett és átgondolatlan, következményeit tekintve kiszámíthatatlan eszközökkel próbál némileg javítani renoméján". „Másik olvasatban ugyanakkor éppen Kóka érdek nélkülisége lehet a kilépés mellett szóló legfontosabb érv."

Kóka számára a kérdés úgy merül fel: a pártelnök már így is az a politikus, aki az értelmezések szerint történelmi mélypontra juttatta az SZDSZ-t. Ennek alapján „elképzelhető, hogy Kóka még megéri, amint a hosszú távú előnyök beérnek. Ilyen szempontból a kilépés egy korrekciós lehetőség az elnök számára, hogy történelmi tettével más pályára állítsa az SZDSZ-t".

Az imént bemondták, hogy két büfé várja a vendégeket, az egyikben lehet dohányozni, a másikban tilos. Felszólították a küldötteket, hogy frissítsék magukat, mindjárt kezdődik a tanácskozás.

A levegős csarnok díszletét luxusautók dobják fel, májusfák világoskék szalagokkal, útbaigazító táblák, és zsibongás az ülésteremben. Rövidesen kezdenek.

A küldöttgyűlés hivatalosan 10 órakor kezdődik, előtte az SZDSZ országos tanácsa ülésezett, hogy pontosítsák a tanácskozás menetrendjét.

Horn Gábor tiszteletét tette a sajtószobában, és azt mondta, már annyian regisztráltak, hogy a testület határozatképes, ami számszerűen majdnem 440 küldöttet jelent. Összesen 739 küldöttet hívtak meg.

Iványi Tamás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei választmányi tag az első levezető elnök, az elnökségi asztalnál Geberle Erzsébet és Velkei Gábor parlamenti képviselők foglalnak még helyet.

Az elfogadott menetrend, hogy első napirendi pontként az alapszabály módosítása, a második a koalícióból való kilépés lesz, ez utóbbi napirendi pontnak két felkért szónoka Horváth Ágnes távozó egészségüyi miniszter, illetve Fodor Gábor leköszönő zöldminiszter. Az ő beszédeik után kezdődik majd a politikai vita.

Kiosztották az újságíróknak ugyanazt a tájékoztatót, amit a küldöttek is megkaptak az alapszabály-módosításról. Lényegében technikai változtatásokról van szó, melyek lényege, hogy az egy hónap múlvára tervezett tisztújításra új küldötteket tudjanak állítani. Eddig erre két hónap állt rendelkezésre, ezt most a felére csökkentenék.

Korábban azt mondták, kevesebb küldöttet akarnak delegálni a küldöttgyűlésekre, így az eddigi 10 helyett 15 tagonként lehetne állítani egy küldöttet, a most kiosztott tájékoztatón azonban ez nem szerepel.

„Ezek a dolgok, amik történtek velünk, az amatörizmusunk, a slendriánságunk következménye. Normális emberek ma már politikai érdek nélkül nem politizálnak, vége annak, amikor még lelkesedésből mozgalmárkodtak az emberek. Ez mára elmúlt, amivel nincs is baj. Ugyanakkor kiürültek ezek a helyek, és a helyükben megjelentek ilyen kiszámíthatatlan figurák, akik kalandorként kerültek ebbe, és velük szemben az SZDSZ védtelen. Nem voltunk felkészülve egy Mali Zoltánra, nincsen védekezési reflexünk” – mondta Horn Gábor április 11-én az Indexnek adott interjújában.

Már elkezdtek szavazni az alapszabály-módosításról, de még mindig szállingóznak a küldöttek. Világosi Gábor megkérte társait, hogy foglalják el helyeiket, és szavazzanak.

A jelek szerint nincs hierarchikus ülésrend a liberálisok küldöttgyűlésen. Az SZDSZ meghatározó figurái közül például Kuncze Gábor és Pető Iván az utolsó előtti, Magyar Bálint pedig az utolsó sorban ül, mégpedig szigorúan a baloldalon. (Ez persze valószínűleg nem tudatos oldalválasztás, értsd: koalíciós, MSZP-s szimpátia.)

Unalmasan csordogál a módosított alapszabály szavazási procedúrája. Egyelőre három pontról döntöttek a küldöttek, mindenki engedelmesen emelgeti igenlően a szavazólapját. Az ellenkezés általában 1-13 nem voksba fullad. Ilyen egységre az MSZP nem képes, legfeljebb elődpártjai tudtak hasonlót felmutatni.

Vagy mindenki szeme előtt az ebéd gőzölög már, vagy tényleg nagy az összhang, de uszkve háromnegyed óra alatt átrendezték az SZDSZ alapszabályát. Pedig mindent megtettek, hogy húzzák az időt, szekciónként kézzel számolják a szavazatokat, s táblákon mutatják fel az eredményt a levezető elnökségnek. Az előbb az egyik voksszámláló el is vétette a dolgot, s három nem szavazat helyett 30-at jelzett. De a figyelmes kollégák egyből korrigáltatták a hibát.

Kóka János SZDSZ-elnök elfoglalta a pódiumot, és azt állítja, hogy erre a napra mindig emlékezni fognak. A koalíciós szakítást egyfajta beteljesülésként értékelte, de egyben félt is. Mert szerinte ugyan 14 éve készülnek a kilépésre, még sem tudja senki, mire számíthat. Ugyanis, magyarázta Kóka, sorjáznak a kérdések: mi lesz a kormánnyal, az országgal. De mielőtt válaszolt volna, hálát rebegett a küldötteknek, hogy kitartottak az SZDSZ mellett, holott hullott a pártra elég. Elébb a reformok, most pedig a szakítás miatt.

Kóka szónoklatából kiderült, hogy az SZDSZ a legbátrabb párt, mert olyat tesz, amit még egyetlen politikai formáció sem mert soha: közjogi kényszer nélkül lépett ki a hatalomból. Az SZDSZ elnöke szerint ugyanis pártja a bársonyszékek és a hatalom helyett a tartást, a becsületet, és az elveit választotta.

„Voltak tehát előzmények: láttuk, hogy nem tudunk megállapodni az adórendszerben, hogy nem hajlandóak semmiféle szociális rendszerhez hozzányúlni, miközben nemcsak mi, de a közgazdász szakma nagy része is tudja, hogy erre szükség lenne. Mindannyian tudtuk, hogy valamit a közszférában is csinálni kell. Nem az látszott, hogy minden visszájára fordul, hanem hogy megszűnt az elszántság az MSZP-ben. Megijedtek a helyzettől, látták a nagyon rossz népszavazási és közvélemény-kutatási eredményeiket, és ettől megrémültek, Gyurcsányostul, mindenestül. Természetesen ez minket iszonyatosan nyomasztott” – mondta Horn Gábor április 11-én az Indexnek adott interjújában.

A pulpiltus mögött megmozdult a dekoráció, miközen Kóka János beszél, ütemesen mozog az SZDSZ-felirat. Olyan, mintha épp összecsapnának a hullámok.

Kóka szerint ma nyerne a minden kritikát alulmúló Fidesz, mert csapnivaló a kormány teljesítménye. Ugyanis, állította az SZDSZ elnöke, elfogyott a '90-es évek közepén még meglévő bátorság (lásd: Bokros-csomag) mára elkopott, a miniszterelnök nem mer lépni, nem csoda, hogy megromlott az MSZP és az SZDSZ házassága. Kóka állati hasonlattól él: olyan az SZDSZ, mint egy lábosba tett béka, amelyik alatt szépen melegítik a vizet, de ezt a béka nem veszi észre, és megfő. Ha a miniszterelnök nem mondta volna ki, hogy a koalíciós szerződés nem szentírás, akkor talán a liberálisok sem veszik észre, hogy forralják alattuk a vizet.

Az SZDSZ elnöke szerint a liberálisok hibáztak, amikor hagyták, hogy szép lassan megdermedjenek a reformfolyamatok, az SZDSZ elnézte, hogy a szocialisták negyedéveről-negyedévre halogatták a változásokat. Nincs szociális, nyugdíj- és egészségügyi reform, elvágták a piacépítés gyökereit, summázta Kóka. Szerinte azonban nem mindenért hibáztatható az ellenzék, a koalíció sok mindent mulasztott (feles törvények közül pár példa: kormányzati negyed bukása, adóreform).

Kóka több mint negyed órája beszél, de még egy tapsot sem kapott.

Kóka akkor kapta az első tapsot, amikor megköszönte Fodor Gábornak és a többi miniszternek a munkáját.