Török Gábor politikai elemző egy december elején készült elemzésében úgy vélekedett, hogy Kóka János a koalícióból való távozást elősegíti és hátráltatja is. Megállapította, hogy Kóka népszerűtlensége komoly tehertétel a pártnak, így maga is része a problémának.
Ha tehát Kóka az egészségügyi reform miatt a kilépés mellett dönt, „annak könnyen alakulhat ki egy olyan értelmezése, hogy Kókának már semmi sem számít; hogy elkeseredett és átgondolatlan, következményeit tekintve kiszámíthatatlan eszközökkel próbál némileg javítani renoméján". „Másik olvasatban ugyanakkor éppen Kóka érdek nélkülisége lehet a kilépés mellett szóló legfontosabb érv."
Kóka számára a kérdés úgy merül fel: a pártelnök már így is az a politikus, aki az értelmezések szerint történelmi mélypontra juttatta az SZDSZ-t. Ennek alapján „elképzelhető, hogy Kóka még megéri, amint a hosszú távú előnyök beérnek. Ilyen szempontból a kilépés egy korrekciós lehetőség az elnök számára, hogy történelmi tettével más pályára állítsa az SZDSZ-t".
Béki Gabriella ügyvivő elismerte, hogy sokan sokfélét gondolnak a kilépésről. Ő a szakítás mellett kardoskodott, ám árnyalta a képet, mondván: hiba lenne mindent a szocialistákra kenni. Akik csak akkor lesznek képesek kisebbségben kormányozni, ha az SZDSZ konstruktív ellenzékként fungál. Olyan pedig úgysincs a parlamentben, csak demagóg oppozíció.
Ráadásul az SZDSZ a kilépéssel Béki szerint esélyt kap, hogy újra építse azt az erkölcsi tőkét, ami szép lassan felmorzsolódott az utóbbi években. Nem utolsósorban annak köszönhetően, hogy az SZDSZ-ben már nem volt divat az ökritika, pozitívnak kellett lenni mindenáron.
Lakos Imre magánjellegű közleménnyel kezdte: élete legnyomasztóbb napja volt az a hétfő, amikor Kóka gyakorlatilag kiugrott a koalícióból. De ezt a negatív élményt ellensúlyozta, hogy vészhelyzetben egyégesen lépett fel a párt. Aztán Lakos azon kesergett, hogy Fodor Gábor és Kovács Kálmán úgy csinálták, mintha nem egyhangú döntés született volna.
Ami a válás praktikus oldalát illeti, Lakos szerint leltárt kell készíteni, hogy mit végeztek a minisztériumok, hogy a köz lássa, milyen kemény munkát végeztek. Végezetül azt ajánlotta, kissé homályos hasonlattal, hogy csapatban kell repülni, mint a vadlibák, mert az hatékonyabb.
Harmadik legfontosabb döntésére készül az SZDSZ, vélte Horn Gábor. Az első ilyen az SZDSZ létrehozása volt, a második a '94-es koalíciókötés, a harmadik pedig a mostani, amikor kilép az SZDSZ koalícióból. Horn azt mondta, nem tehetnek mást, minthogy kilépnek. Mint mondta, ő maga is munkanélküli lesz hat év után, de mégis meg kell hozni ezt a döntést.
Szomorúságát hangsúlyozta azokkal a hangokkal a kapcsolatban, akik arról beszéltek, másképp kellene kezelni a helyzetet. Emlékeztetett arra, azt a programot, amelynek végrehajtására szerződtek a szocialistákkal egy tartózkodással szavazták meg annak idején. "Kívül vagy belül, új koalícióban, vagy együttműködésben, ez most mindegy" - fogalmazott a politikus, leszögezve, hogy a kisebbségi kormányzástól sem kell félni, hiszen "mi normálisak vagyunk, ha támogatható javaslataik lesznek, mi megszavazzuk".
Horn Gábor megismételte, azzal sincs baj, ha előrehozott választás lesz. Egy esetben van probléma, ha a Fidesz kétharmados többségbe kerül. De Horn nincs meggyőződve arról, hogy 2010-es választást automatikuan Orbán Viktor pártja nyerné.
Horn óva intette pártját attól az úttól, amelyen az összes hasonló kispárt végigment. Sajnálkozott, hogy elkezdődött az elnökválasztási kampány. Bírálta beszédében az "ifjú törököket", akik szerinte azt üzenték a nagy öregeknek, menjenek már el, hadd jöjjenek ők.
"Tessenek megnyugodni, ez a párt azért érdekes és szép, mert sokszínű" - figyelmeztetett, majd azt kérte, gondolja végig ezt mindenki, aki indul az elnökségért. "Mindegy, ki lesz az SZDSZ elnöke, ha oda tudunk állni melléjük, akár egy tavaszi előrehozott választáson 6-7 százalékot elérjük, többet nem, ne csapjuk be egymást, utalt Fodor Gábor szónoklatára Horn Gábor.
Kóka János reagált a felszólalásokra, a konstruktív ellenzekésigben egyetértett Béki Gabriella felfogásával, és arról beszélt, hogy józan megítélés továbbra is létezik, ahhoz nem kell koalíciós szerződés. Az SZDSZ az elveihez és a programjához akar ragaszkodni, mondta. Egyetért Gulyás Józseffel a múltidézésben, és Horn Gáborral a kitűzött célokban. Szerinte meg kell erősödniük az EP-választásokra, és vegytiszta liberalizmus mellett sokszínűséget remél, ezzel szerinte ugyanis egységet lehet teremteni a pártban. Konzervatív és baloldali irányba is nyitni akar, amire ellenzékiként különösen nagy szüksége lehet az SZDSZ-nek. Gazdaságpolitika, emberi jogok, szolidaritás nélkül nincs SZDSZ, ahogy Fodor, Demszky, Kuncze és Magyar nélkül se, mondta.