Szekeres benne van a szocialisták sűrűjében

Az MSZP belső ügyeit kevésbé ismerőknek mindig csendes és szófogadó politikusnak tűnik, miután nem szokott keményen megnyilatkozni egy-egy konkrét kérdés mellett, de akik jobban ismerik, azt állítják, hogy nagy kavarógép.

Nem szorulok rá, hogy bármilyen kavarásban részt vegyek. Sőt! Az én filozófiám, az hogy lassú víz, partot mos.

Ez az Ön esetében mit jelent?

Azt, hogy van véleményem a politikáról, és arról, hogy az MSZP mit kezdeményezzen, és az álláspontom következetesen képviselem. Éppen azért, mert van határozott véleményem különböző ügyekben, és ahhoz tartom magam, az történik, hogy előbb-utóbb igazam lesz. Kivárom.

Ügyek most is vannak rendesen a pártban. Jön a tisztújítás, például. Önt már emlegették esetleges elnökjelöltként is, de aztán mégis úgy tűnik, hogy egyetlen jelölt lesz, Gyurcsány Ferenc. Most is kivár?

Szerintem is egy jelölt lesz, mert ha a szocialista párt által delegált miniszterelnök jelölt a párt vezetésére, akkor az a célszerű, hogy ehhez megkapja a támogatást. Az én álláspontom ebben a kérdésben változatlan. Augusztusban nyilatkoztam arról, hogy sokaknak az álláspontja, és én is osztom, hogy Gyurcsány Ferencnek felelősséget kell vállalnia a párt irányításában. Ez volt az álláspontom, és emellett tartok ki. Az, hogy vannak olyanok, akik szerint ezt a munkát én is el tudnám végezni, megtisztelőnek tartom, jól esik,

Az augusztusi nyilatkozata ellenére körülbelül egy hónapja terjedt el megint, hogy esetleg Ön lehetne Gyurcsány kihívója. Ezt minek tulajdonítja?

Két dolognak tudom be, hogy szóba kerül a nevem. Az egyik, hogy általam kifejtett baloldali néppárt koncepció az MSZP átalakításáról sokaknál egyetértésre talált, a másik pedig az, hogy elismerik a munkámat. Megvan a szabadságom, elvállalom-e a jelöltséget vagy nem. Két éve vállaltam, most - mint már mondtam - nem tartom célszerűnek.

Érdekes, hogy most nem vállalja, hiszen a mostani tisztújítás döntő lehet a pártreform szempontjából is. Az egy dolog, hogy a pártdemokrácia csorbát szenved, de a leendő elnöknek valószínűleg döntő befolyása lesz arra, hogy milyen irányba fejlődjön az MSZP.

Az elnöknek jelentős szerepe van az MSZP jövőjére, ez igaz. De igaz egy másik tény is: nem egyedül dönt. Kell a döntéseihez támogatottság, és olyan aktívakör, a vezetők és a tagság körében, akik valóra váltják az elképzeléseket. Ők persze sokféleképpen gondolkoznak. A pártelnök feladata az, hogy ezt a sokféleséget integrálja, és az is, hogy ezeket a sokszor nagyon különböző véleményeket egy elfogadható közös véleménnyé transzformálja. Annak, hogy négy egymás követő választáson mindig az MSZP támogatottsága volt a legnagyobb, éppen azaz oka, hogy a pártban egy adott értékrenden belül különböző megoldásoknak vannak hívei. Olyan ez, mint egy gömb felülete, aminek egy-egy része más és más. A különböző gömbfelületeken keresztül képes azokkal érintkezésbe lépni, akik a gömbön kívül vannak, és hasonlóan gondolkodnak. És ez remélem így lesz a jövőben is.

De most minden potenciális elnökjelölt azért fogja vissza magát, mert nagy leégés lenne az MSZP-nek, ha esetleg az ellenjelölt diadalmaskodna, vagy egyszerűen már ciki szembemenni Gyurcsánnyal?

Nem ciki. Egy demokratikus pártban az alternatíva felmutatójának vállalni a kell a megméretést, ha arra van szükség. Szerintem viszont, most arra van szükség, hogy azokat a programokat, amit eddig kidolgoztunk, megvalósítsuk. Most azaz időszak jön, amikor végre kell hajtani azokat az elképzeléseket, amik az elmúlt félévben megfogalmazódtak. Ebben nyilvánvalóan a miniszterelnöknek van kitüntetett szerepe. Politikai kérdés tehát, hogy megkapja-e a megfelelő támogatottságot a kormányprogram végrehajtásához, ha kell ebben a formában is.

Az elnöknek viszont arra is lehet befolyása, hogy ki legyen a 2010-es miniszterelnök-jelölt!

Biztos, hogy van benne szerepe, de nem önmagában az elnök személye határozza meg. Véleményem szerint az a fontosabb, hogy a kormány milyen teljesítményt mutat fel. Azt, hogy ki lesz a párt 2010-es kormányfő-jelöltje, ahhoz csak egy kérdésre kell választ adni. Arra, az egyetlen kérdésre, hogy kivel vívhatjuk meg a legnagyobb sikerrel 2010-es választási küzdelmet.

Most, 2006 decemberében, ki tűnik a legesélyesebbnek?

A mai miniszterelnök, mert ha azok a reformok, amiket elkezdtünk, sikeresek lesznek, akkor Magyarország is az lesz.

Önnek ilyen ambíciói nincsenek?

Nincsenek. Jó, ha egy politikus minél több feladattal megpróbálkozik pályája során, nem szabad összesen egy posztra koncentrálni. Én voltam már frakcióvezető és költségvetési bizottsági elnök, ügyvezető alelnök és MeH államtitkár. Most honvédelmi miniszter és pártelnök-helyettes vagyok. Mind adott valami újat, tudást és tapasztalatot.

Ha úgy nézzük, ez lehet egy lépcső is, hiszen csak a legfelső grádicsok maradtak ki.

Látom, egy támogatóm már van. (Kacag.)

Jó. Ha nem a pártelnökség a kitűzött cél, akkor milyen posztra aspirál? Pártigazgatói poszt?

Én is olvastam a Magyar Nemzetben. Tipikusan olyan feladatnak tartom, ami miniszterséggel nem összeegyeztethető, hiszen a napi politikai élet szervezését jelenti. Azok között a vezetők között szeretnék lenni, akik az MSZP szervezeti megújítását irányítják. Nem kívánok olyan feladatot elvállalni, amit nem tudok a miniszterség mellett ellátni. De van időm és energiám, hogy az MSZP-ben is dolgozzak. Hogy ezt elnök-helyettesnek hívják, alelnöknek, eldől a kongresszuson.

Melyik területen újítaná meg a pártot?

A politikai részét világossá tettem: baloldali néppártban gondolkozom. Ez az ország már más, mint tíz évvel ezelőtt. Teljesen szétaprózódott az a társadalmi csoport, aki munkavállalóként él. A legtöbb munkavállaló Magyarországon egyedül vagy másodmagával dolgozik. Vagy az, hogy a legnagyobb társadalmi csoport, azok, akik maguk nevelik a gyermeküket. Megváltoztak a tízen-húszon éves korosztály lehetőségei. Nyitva az út az egyetemre, de nincs munkahely. Új választ várnak. Van szervezeti feladat is, az, hogy az MSZP tagjai hogyan tudnak jelen lenni a közösségekben. Ez nem ugyanaz, mint amikor egy párt mesterségesen létrehoz maga körül szervezeteket. A kérdés az, hogy valóban létező társadalmi közegben, közösségekben hogyan tudja a saját értékrendjét képviselni.

Milyen most kialakuló társadalmi csoportokban kellene képviselni?

Rengeteg ilyen van. Mondok egy különleges példát. Az anime klubok hálózatát. Tudja hogy micsoda?

Én tudom, hogy micsoda.

Szerintem 120-160 ezer fiatal lány és fiú tartozik ebbe a klubhálózatba.

És hogy megy bele ebbe a klubba a szocialista párt?

Nem megy bele. Vannak olyan tagjaink, akik érdeklődnek az anime iránt, ott vannak, és képesek olyan mozgalmakat támogatni, ami érzékeltetni tudja, hogy tőlünk nem idegen ez a szubkultúra.

Mennyiben más, természetesebb, mint a Fidesz, mert a mesterségesen létrehozott szervezeti hálóval nyilván az ellenzéki pártra utalt?

A Fidesz körüli szervezeteket mindig a Fidesz hozza létre, és szűk kört érintenek. Nem mesterségesen kell létrehozni, hanem ott kell lenni, ahol valódi történések zajlanak Innen Budapestről kevéssé látható, hogy kisvárosban valódi társasági élet van, ügyek vannak. Az embereknek vannak találkozási pontjai.

Maradjuk az anime klubnál! Pontosan hogyan kapcsolódna hozzájuk a párt?

A párt elfogadottságát az támogatja, hogy a szervezésében részt vesz két-három fiatal, aki baloldali gondolkozású, és látható. Nem megszállni akarja a klubhálózatot, hanem elismerni, elfogadni. Emberi gesztusokról, magatartásformákról van szó.

Ez a két-három anime-fan pártalkalmazott?

Nem alkalmazottak, másról beszélek. Emberek, akiknek érdeklődését nagyrészt kitölti a képregény, hiszen nagyon értékes szubkultúráról van szó. Ott politizálnak.

Beszélnek mindennapokról, amit hallanak a tévében, olvasnak az újságban, látnak az Indexen. És ha vannak olyan fiatalok, akik fölvállalják saját nézeteiket a klubokban is, akkor meghatározó befolyásuk lehet.

Oké, ezt kiveséztük. Átválthatunk egy másik kapcsolatra, az SZDSZ-re. Jelentős sebet ejthetett a szabaddemokraták lelkén a zárt ülésről kiszivárgott beszéde. Kezelték ezt azóta?

Meglepődtem a meglepődésen. A választmányi ülés előtt voltam az Este című műsorban, és ugyanazt elmondtam. Pozitívnak tartom, hogy a szocialisták képesek az önkormányzatokban szélesebb körű politikai koalícióra is, mint korábban. Tudomásul vettem a reagálást, és vittem Kuncze Gábornak egy Timur és csapata könyvet, mikor az SZDSZ frakcióban jártam.

Ezzel minden probléma elsimult az SZDSZ és Ön között? Az utóbbi időben volt Kókával kapcsolatban is miniszterelnöki kritika.

Hullámzó a kapcsolat, de miért lenne más? Két különböző pártról van szó.

Nem egészen világos, hogy most mi is történt. Miért jött hirtelen ez a hullámvölgy?

A kormányzás folyik, és vannak közben konfliktusok, véleménykülönbségek, amik látszanak. Vitatkozunk, hogy milyen legyen a tömegközlekedés esetében a kedvezményrendszer, vannak viták az egészségügyben is. A vitákat nem lehet megspórolni, mert ha nem érdemi szakmai vitában alakítjuk ki az álláspontunkat, akkor valakinek csak az ultimátuma érvényesül. Egyébként kevesebb ma a vita, mint amennyi volt 94- és 98 között, csak arra már nem emlékszik senki.

Kókát vagy Fodort látná szívesebben az SZDSZ élén?

Kellő tapasztalatot szereztem ahhoz, hogy erről ne nyilatkozzak.

Volt egy Magyar Nemzet interjú, amiben más álláspontot képviselt a kettős állampolgársági népszavazás előtt, mint az MSZP, amely a nem szavazat mellett agitált. Most van a szocialista párt vagy a kormány politikájában olyan elem, amivel nem ért egyet?

Egy nemrég megjelent interjúban nyilvánosságra hoztam, hogy 2004 őszén a pártvezetésen belüli vitában az volt az álláspontom, hogy káros a magyarságnak népszavazással dönteni a kettős állampolgárságról, és azt képviseltem, hogy a szocialista párt bojkottálja a népszavazást. Ma viszont nem látok olyan ügyet, ami ma hasonló kritikát vált ki belőlem. Nyilván részlet megoldásokban van vita.

Milyen részletek azok?

A kutatás-fejlesztésre, innovációra jóval nagyobb hangsúlyt tennék, mint amit az elmúlt másfél évben tapasztaltam. És nagyon sajnálom, hogy kezd széthullani az innovációs rendszer, amit két-három éve összeraktunk. Ez az egyetlen kibontakozási lehetőségünk. Építhetünk mi száz kilométerével autópályákat, attól a magyar gazdaság nem lesz fejlettebb.

Gazdasági miniszterként máshogyan csoportosítana?

Magyarországon mindig elindul egy gazdasági növekedés, amit csak a kereslet növelésével akarnak biztosítani. Olyan gazdasági struktúra kialakítására van szükség, amiben több hozzáadott érték jön létre. Nem csupán az infrastruktúra biztosításával lehet gazdasági teljesítményt elérni.

Egyetért-e azzal, hogy a miniszterek jutalmat kaptak?

Az első reflexem az volt a jutalom azt jelzi, hogy a honvédelmi minisztérium jól dolgozott ebben a fél évben. Nem csupán személyes elismerésnek gondoltam. Amikor megkaptam akkor a Sínai-félszigeten voltam, mert a magyar alakulatot látogattam. Aztán hazajöttem és láttam a vitát, arra jöttem rá, hogy nyilvánosan előkészítve elkerülhető lett volna a kedvezőtlen reakció.

Tehát egyetért?

Igen, ha megfelelően előkészítik, és indokolják.

A szeptemberi-októberi rendzavarások idején volt-e valamilyen különleges intézkedés a honvédségnél?

Volt. A katonai objektumok védelmét szigorúbban szervezték, és erősebb ügyeletet tartottak a laktanyákban. A magyar honvédség viszont semmilyen körülmények között nem avatkozik be a politikai folyamatokba, és nem vesz részt rendfenntartásban. Akkor is hangsúlyoztam, mert az alkotmány így rendelkezik. A Magyar Honvédség az ország szuverenitását biztosítja, és természeti katasztrófák esetén védi az állampolgárok életét és értékeit.

Visszatérve a szocialista pártra, elégedett-e a platformok, tagozatok létszámával, szigorúbban kellene-e alakítani őket, vagy jó a rendszer, ahogyan most van?

A platformok politikai irányzatok, a tagozatok pedig valamilyen szakmai érdeklődést kielégítő szervezetek. Én azt szeretném elérni, hogy pontosítsuk a feltételeket, hogy ki és mikor alapíthat platformot vagy tagozatot. Én azt képviselem, hogy a demokráciát is növelni kell az MSZP-ben, és a hatékonyságot is. Nem szeretném, ha bárki korlátozni a szerveződés szabadságát, de azt sem, ha bárki ezzel vissza tudna élni. Az MSZP első egy-másfél évtizedében ennek szabályozására nem volt szükség.

Történtek visszaélések?

Volt olyan politikai irányzat, amely tagozatként regisztráltatta magát, voltak viták, hogy kit lehet elismerni platformnak és kit nem. Ezért kell nagyon pontosan fogalmazni

Mostanában mintha magára vállalta volna a kevéssé népszerű területek keresztjét. A romaügyek, a határon túli magyarok problémái mellett egyházi vonalon is kezdeményezőként lépett fel. Tárgyalt a katolikus vezetőkkel, legutóbb pedig kipában gyújtott hanukagyertyát a Nyugati téren. Több minisztériumnyi feladatkör. Hiller István a tárcavezetés időigényességére hivatkozva passzolta le a pártelnöki teeendőket, Önnek meg ennyi szabad ideje van a honvédség mellett?

Mind olyan politikai kérdések, amiket nagyon fontosnak tartok. Ezek mellett foglalkozom még a választások értékelésével is, és dolgozok új szervezeti megoldásokon is. Benne vagyok a szocialista párt életének sűrűjében. Ami a katolikus vezetőkkel való találkozót illeti egy hosszú folyamat első lépése, hogy jobban megismerjük egymást, és azt, hogy hogyan gondolkodunk különböző társadalmi kérdésekről. Elmondtam a bíboros úrnak, hogy azt is tegyük mérlegre, hogy az MSZP vezetői soha nem támadták a katolikus egyházat, miközben az egyház egy-egy vezetője nyilvánosan is bírálta a szocialistákat és a kormányt.

Időközben hívő lett valamilyen szinten, vagy a két szervezet közötti régi ellentét elsimításáért foglalkozik az üggyel?

Én tudatos ateista vagyok, magam választottam ezt a világnézetet. Viszont nagyon fontosnak tartom az egyházak szerepét, és tisztelettel nézek az egyházakra. Nem csak a katolikusra, hanem a többire is. Azt gondolom, hogy egy modern szociáldemokrata pártnak teljesen új viszonyt kell kialakítania az egyházakkal, és magunk mögött hagyni azt a régi antagonizmust, hogy a baloldaliság eleve egyházellenességet jelent, és fordítva, hiszen a párt híveinek jó része vallásos ember.