Jövő téltől lehet majd szmogriadó
További Belföld cikkek
-
Felháborodott a fideszes kormánybiztos: arcátlan provokációnak nevezte a Kutyapárt tüntetését
- Indiana Jones tévedett: itt lehet a világ legértékesebb kincse, az elveszett frigyláda
- Lieszkovszky Zalán, a Csepel SC futballcsapatának erőnléti edzője tűnt el a szombati hajóbalesetben
- Önvezető és úgynevezett „tevezető” autók fejlesztését tervezi a BYD Szegeden
- Az Elment az öszöd rendezője négy napra elhappolta az Erzsébet hidat Hadházy Ákosék elől
Még ebben az évben elkészül annak a jogszabálynak a módosítása, melynek értelmében külön határérték vonatkozik majd a levegő finompor-szennyezettségére, ezt jelenleg ugyanis a kén-dioxid-szennyezettséggel együtt számítják. A változtatásra azért van szükség, mert utóbbi a széntüzelés visszaszorulása miatt már nem szokta elérni a határértéket, a szállópor viszont igen, hívta fel a figyelmet a Levegő Munkacsoport.
A zöldek egy Európai Bizottság megbízásából készült tanulmányra hivatkoztak, ami azt állítja, hogy Budapesten a porszennyezettség miatt az emberek átlagosan három évet veszíthetnek életükből. Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport munkatársa elmondta azt is, hogy az Országos Közegészségügyi Intézet adatai szerint a magyar lakosságnak az európai átlagnál rosszabb az egészségi állapota, így a por sokkal nagyobb veszélyt jelent.

A jogszabály-módosítás csak az év végéig készül el, de a tervezeten már dolgozik a környezetvédelmi, valamint ez egészségügyi tárca. A rendelet értelmében az önkormányzatoknak szmogriadót kell majd elrendelniük, ha a határértékek meghaladják a megengedett mértéket. Ez a gyakorlatban a forgalom korlátozását jelenti, közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
A szmogriadó elrendelése úgy történik majd, hogy a 10 környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséghez tartozó mérőállomások adatokat szolgáltatnak a levegő szennyezettségének mértékéről, a számokat a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Intézetben (VITUKI) dolgozzák fel. Ezek az adatok jutnak el az önkormányzatokhoz, ahol a jogszabályban foglalt határértékeknek megfelelően járnak el. Így például ha a szállópor-szennyezettség meghaladja a megengedett mértéket, korlátozzák a közlekedést.
A forgalomkorlátozás azonban csak rövid távon jelent megoldást a légszennyezettség csökkentésére, hívta fel a figyelmet a környezetvédelmi tárca. Kitértek arra is, hogy Magyarországon a szállópor-szennyezettség elsősorban a közlekedésből és a lakossági fűtésből származik. Így hosszabb távon csak a közlekedést szabályozó, a településeken belül korlátozó intézkedésekkel, valamint a fűtést szabályozó lépésekkel lehet érdemi eredményt elérni a levegő minőségének javulásában.
Lenkei Péter szerint az önkormányzatok az új jogszabály életbe lépése után nem fogják felvállalni, hogy ne rendeljenek el szmogriadót, ha magasak a határértékek, hiszen ha valaki például szívinfarktust kap, nem lesz bizonyítható, hogy ennek semmi köze a légszennyezettséghez. Az önkormányzat ilyen esetekben számíthat arra, hogy kártérítési pert indítanak ellene, amit jó eséllyel el is veszít.