Csúcsidőben kampányolnak az EU ellen

2003.02.25. 08:04
A Szabad Magyarországért Mozgalom szóvivője szerint még nem lefutott az április 12-ei EU-népszavazás. Kampányukat - számos rendezvény mellett - legnagyobb tömegek előtt a metróaluljárókban folytatják, ahol a délutáni csúcsidőben az Erzsébet hídi "csatáról" ismert Budaházy György és a szervezet szóvivője, Takács András osztogat röplapokat és gyűjt pénzt.
Budapesti aluljárókban hetek óta osztogatnak kétféle EU-ellenes szórólapokat a délutáni csúcsforgalomban. Az egyiken az Európai Unió csillagai mellett egy kérdés: "Tagok legyünk vagy szabadok? NEM!" felirat olvasható, a másikon pontokba szedve az EU-t ellenzők nyolc legfontosabb érve. Az akciót a júniusi, Erzsébet hídi "csatáról" ismert Budaházy György, illetve a Szabad Magyarországért Mozgalom (SZMM) szóvivője, Takács András szervezi.

Ilyen ismerethiány mellett nem

"Állami támogatás híján magunk gyűjtünk szóróanyagra" - nyilatkozza az Indexnek Takács András szóvivő a Magyarok Háza egyik irodájában, amelyet hivatalosan a Kék Szalag Társaság bérel havi 80 ezer forintért. Ez egy "szakértői társaság", amely a munkavállalók felé elkötelezett. Nevükhöz fűződik, egyebek mellett, a Havanna lakótelep szociális felmérése.

Az aluljárókban kitett dobozokban egy-egy alkalommal 15-20 ezer forint jön össze. A Szabad Magyarországért Mozgalom nem fogja össze az összes EU-ellenes szervezetet. Eddig 25 csoportosulás csatlakozott, amelyeket a Magyarok Házából "menedzselnek". Eredetileg a végül a különutas politikát választó, a Pajzs Szövetséget vezető Halász József kezdeményezte a megalakulást Budaházy Györggyel, ám alapvető nézeteltérés bontakozott ki közöttük. "Halász markánsan ki akarta sajátítani a mozgalmat" - mondja Takács. Ez azt jelenti, hogy a vasárnap párttá alakult Pajzs Szövetség a Szent Korona tant is be akarta vinni a kampányba. További különbség, hogy "az ő nemük végleges nem", míg az SZMM arra helyezi a hangsúlyt: "így nem", azaz ilyen ismerethiány mellett nem.

Még nem lefutott kérdés

Magyarország érdekérvényesítő képessége minimális lesz - sorolja Takács a teljesség igénye nélkül a kifogásaikat -, a külföldieknek elővásárlási joga lesz a magyar földekre, a mezőgazdasági támogatás nevetségesen alacsony lesz, kiszorulnak a magyar vállalkozók a piacról, a nyugati munkanélküliek százezrei élnek meg jól majd Magyarországon a segélyekből, vízum kell a határon túli magyarságnak az anyaországba jutáshoz, olyan EU-rendőrséget állítanak fel, amely más véleményeket nem tolerál. Persze csak akkor, ha a választópolgárok úgy döntenek április 12-én, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Unióhoz.

Takács úgy véli, hogy ez még nem lefutott kérdés. A közszolgálati televízió Élesben című műsorának felmérésére hivatkozik. Ebben a nézők 53 százaléka nemmel szavazna a népszavazáson feltett kérdésre.

Takács András életútja
Takács András 1984 óta tekinti magát politikával foglalkozó embernek. András László néven és a saját nevén is publikál a Beszélőben. Megalapítja a Szolidaritás Szakszervezetet 1989-ben, ám csak egy évig vezeti azt, mert "a politikai elit nem tudta elviselni, hogy létezik független, markáns érdekképviselet". Takács eredendően szociáldemokratának vallja magát, szóvivője volt 1990-ig a Történelmi Szociáldemokrata Pártnak. A 2000-es kongresszuson lemond posztjáról, mert a párt úgy határoz: tagjaikat az EU melletti szavazásra buzdítja.