Tisztújítási küzdelmek az MSZP-ben

2009.01.12. 09:05
A szocialisták márciusi kongresszusa előtt felpörögtek az események. Államtitkárok pélyáznak megyei elnöki posztra, gazdát cserél a szocialisták legerősebb megyéje, és noha az országos elnök és a két elnökhelyettes helyzete szilárdnak tűnik, megindult a küzdelem az alelnöki pozíciókért. Közben nem játszanak mindenhol tiszta eszközökkel: az egyik megyében például etikai eljárás folyik, mivel a hatalmát féltő elnök elkezdte riválisa küldöttcsoportjait csonkolni.

A szerdai kormányülés után Noszvajon tart kétnapos kihelyezett ülést az MSZP elnöksége. Szokás szerint a követendő politikai stratégia és a jövőkép kerül terítékre, és persze szó lesz a márciusi kongresszusról, illetve az EP-választásról is, de szocialista vezetők szerint a személyi kérdésekkel (értsd: EP-lista) még nem foglalkoznak. Legalábbis itt. De mivel a kongresszust egy úgynevezett felmenő rendszerű tisztújítás előzi meg, a megyékben már megindult az izmozás.

Öt megye elnököt vált

A jelek szerint a tizenkilenc megyei elnök többsége háborítatlanul üldögélhet tovább pozíciójában, öt megye váltani készül. Információink szerint például vezért cserélnek Baranyában, ahol alapvetően a jelenlegi elnök, Tasnádi Péter pécsi polgármester csap össze Páva Zoltánnal, az MSZP Baranya megyei választmányának elnökével, de egy nevető harmadik lehet a befutó. Úgy hívják, Puch László.

Szocialista forrásaink szerint az infrastrukturális tárca államtitkára egyfajta biztonsági bázist épít, ugyanis a területi demokrácia elvén működő MSZP-ben a megyei elnökök érinthetetlenek, ha mögöttük állnak a helyi szervezetek. Emlékeztetőül: egy Gyurcsány Ferenccel való konfliktusa után Veress József fejlesztési államtitkárt 2006 elején ugyan ripsz-ropsz levették a kormányzati sakktábláról, de Békés-megyei elnökként folytathatta.

Sőt az országos elnökség arra sem tudta rákényszeríteni (mivel a helyi erők nyolcvan százaléka mellette állt), hogy átírja a megyei választási listát, és előkelőbb helyre tegye Szekeres Imre favoritját, a békéscsabai Tóth Károlyt. Viszont most megeshet, hogy Veressnek mennie kell. Ugyanis a jelek szerint mostanra a sajátjai között is megkopott a támogatottsága, és az az Orosháza-központú, a megyei erők nyolcvan százalékát tömörítő szövetség Varga Lászlót akarja elnöknek.

Gúr kézen fogva vezeti Ficsort

Borsod-Abaúj-Zemplénben viszont békés hatalomátvétel készül. A megyei MSZP-t hosszú évek óta irányító Szabó György egyeztetett forgatókönyv szerint vonul vissza, helyét Gúr Nándor veszi át. Egyébként Szabónak két utódja is akad, ugyanis országgyűlési képviselőként sem akar újrázni, és szerencsi körzetében Ficsor Ádám indul majd egyéniben. Amihez persze megyei beágyazottságra van szükség. A miniszterelnök kabinetfőnökének helyi legitimációjával azonban valószínűleg nem lesz gond, Ficsor megyei alelnöknek készül. „És hogy biztos befusson, a Gúr Nándi kézen fogva vezeti körbe-körbe a megyében” – mondják a helyi erők.

Borsodban egyedül a megyei választmányi elnök posztja körül akadt némi huzavona. Sokáig úgy tűnt, a pozíció vita nélkül Nyakó István szocialista szóvivőé lesz, de aztán egy helyi szereplő is rástartolt a posztra, és sokan ennek a belháborúnak tudják be, hogy hirtelen előkerült egy hároméves adatsor, nevezetesen, mennyi költségtérítést vett fel (36 millió forintot) Nyakó és szintén országgyűlési képviselő felesége az előző ciklusban. Mára azonban elült a harci zaj, semmi sem veszélyezteti Nyakó választmányi elnöki posztját.

Vélhetően keményebb közdelem lesz Zalában, ahol Kondorosi Ferenc, az Új rend kormánybiztosa akarja megdönteni a jelenleg regnáló Baracskai Józsefet. Hogy mi motiválja Kondorosit, arról megoszlanak a vélemények. Abban viszont egységes az álláspont, hogy Kondorosi így akar magának parlamenti mandátumot (területi listán) biztosítani 2010-ben. A kormánybiztos helyi beágyazottsága azonban nem túl erős (az nem elég, hogy ott született), elképzelhető, hogy Baracskai megvédi pozícióját.

Küldöttlista elnöki bemondásra

Tolnában a dombóvári Právics József jelenlegi elnököt Harangozó Tamás szekszárdi városi elnök, az igazságügyi tárca miniszteri főtanácsadója hívja ki. A jelek szerint a harc már meg is kezdődött, informátoraink arról beszélnek, hogy Právics a megyei szervezeti és működési szabályzat egy vitatott pontja alalpján róbálta meghatározni, hogy a megyében működő különböző települési szervezetek létszáma hogy alakul, s így hány küldöttet delegálhatnak a tisztségviselőket választó gyűlésbe. Az Index információi szerint a nem vele szimpatizáló szervezetek taglétszáma így egy kicsit kisebb lett, az ügyet pedig az Országos Etikai és Egyeztető Bizottság vizsgálja. Most a megyei elnökség ott tart, hogy egyhangú határozatott hozott, miszerint bárhogy is dönt az etikai bizottság, a megye aláveti magát határozatának.

Szabolcs-Szatmár Bereg megyében, bár sokáig úgy tűnt, hogy lesz, mégis elmarad a háború. Itt Juhász Ferenc, az MSZP elnökhelyettese tervezte kihívni Veres János jelenlegi megyei elnököt, de az erőviszonyok felmérése után már nem tervezi. Forrásaink szerint nem véletlenül, a pártbecslések a pénzügyminiszter hetven-nyolcvan százalékos megyei támogatottságát valószínűsítik. (Itt az alelnöki hely körül lesz némi tuszakodás, a kormányzati informatikáért felelős Baja Ferenc is pályázik a posztra.)

Juhász ezek után vélhetően meg akarja tartani az országos elnökhelyettesi posztot, és a pártvélemények szerint meg is tartja (párban Szekeres Imrével, a jelenlegi másik elnökhelyettessel). Pedig a korábbi hírek arról szóltak, hogy Juhászra, pontosabban pozíciójára Lamperth Mónika, az MSZP elnöki kabinetjének (és a párt évi 450 millió forintból működő Táncsics-alapítványának) vezetője támad rá. Most úgy tűnik, Lamperth lecsorog az alelnöki körbe, vagy legalábbis szeretne. Ott pedig kemény csata várható.

A jelenlegi három alelnök Hiller István oktatási miniszter, Kiss Péter kancelláriaminiszter, illetve Ujhelyi István nemcsak Lamperthtel kényszerülhet szembenézni, de Mesterházy Attila frakcióvezető-helyettessel is. A pártértékelések szerint Kissnek nem kell túlaggódnia magát, Lamperth és Mesterházy a jóval bizonytalanabb helyzetű Hillerrel és Ujhelyivel mérkőzik majd. És persze ott van az elnöki poszt, ami már most lefutott menetnek tűnik, Gyurcsány Ferenc marad a pártelnöki székben. A pártelnök-miniszterelnöknek nem a tisztújító kongresszuson, hanem az EP-választáson van vesztenivalója.

Sötét EP-kilátások

Ha a nép ötnél több szocialistát szavaz be az unió parlamentjébe, az már győzelem, de ha az egyre többek által emlegetett három-öt szocialista képviselő mehet csak Brüsszelbe, akkor le kell vonni a konzekvenciákat. Ami valószínűleg nem érinti sem Gyurcsány pártelnökségét, sem miniszterelnökségét, legalábbis 2010-ig. Viszont számos pártvezető szerint egy EP-bukás után nem Gyurcsány Ferenc lesz a miniszterelnök-jelölt.

Ez azonban egyelőre még találgatás , hiszen nemhogy az EP-választások kimenetele, de az EP-lista sem látszik. És forrásaink szerint az említett kihelyezett elnökségi ülés nem is nyitja meg a listakérdést. A jelenlegi brüsszeli delegáció kilenc tagjából nyolc újra startvonalhoz állna, illetve jelentkezett Baráth Etele, Kökény Mihály és Szabó Zoltán is, hogy az unióban politizálna tovább, de érdemi mozgás még nem tapintható ki. Egyetlen kivétellel: az ifjúsági kvótán szeretne bejutni a Ficsor Ádám embereként emlegetett Cserey Gyula, az MSZP nemzetközi titkára. Őt viszont jól láthatóan próbálják pozícionálni, vélekedtek forrásaink, hiszen másképp nem fordulhatott volna elő, hogy az MSZP választmányán ő értékeli a brüsszeli képviselők munkáját, és nem az EP-delegáció vezetője, Tabajdi Csaba, vagy a párt valamelyik fajsúlyos külpolitikusa.