Alkotmányellenes a külső üzletrészekről szóló törvény

2001.04.11. 12:39
Alkotmányellenesnek találta, és a hatálybalépés dátumáig visszamenőlegesen is megsemmisítette az Alkotmánybíróság a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészekről szóló törvényt és a végrehajtási rendeletét. Az indoklás szerint a törvény sérti a tulajdonhoz való jogot, mert a tényleges értékektől függetlenül az üzletrészek névértékének kifizetésére kötelezi a szövetkezeteket, és ezzel vagyonukat, illetve annak egy részét közhatalmi eszközökkel elvonja. Gyimóthy Géza kisgazda alelnök, a jogszabály egyik "szülőatyja", az Indexnek nyilatkozva kijelentette: nem adja fel a harcot, megoldást fog találni a problémára.

Az üzletrészek kifizetésére vonatkozó eljárási rend az AB szerint ellentétes a jogállamiság követelményeivel is. A testület szerint a törvény az üzletrész-tulajdonosok egyes csoportjaira és a mezőgazdasági szövetkezetekre nézve hátrányos megkülönböztetést alkalmaz.

Indoklásában az AB kiemelte: a megsemmisített törvény a szövetkezeti vagyoni viszonyok olyan, a piacgazdaságban elfogadhatatlan kényszerátalakítását írja elő, amelyre a mezőgazdasági szövetkezeteknek - mint a gazdasági élet autonóm alanyainak - semmiféle befolyása sincsen. Egy évtizeddel a piacgazdaság alapjainak megteremtése és a szövetkezeti tulajdon átalakítása után nincs alkotmányos indoka annak, hogy a jogalkotó olyan szabályozást válasszon, amely eltér a piacgazdaságban szokásos eszközök alkalmazásától - hangsúlyozta döntése indoklásakor a testület.

Borókai: "Hamarosan új törvény készül"

A kormányszóvivő a szerdai döntést megelőzően már korábban kijelentette: amennyiben alkotmánybírósági kételyek merülnek fel a jogszabállyal kapcsolatban, akkor ezek figyelembevételével még a tavaszi ülésszakon kidolgozzák az új törvényt.

Nagy Sándor: "Rég nem született hasonló döntés"

Nagy Sándor, az MSZP frakcióvezetője az AB döntését kommentálva hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság régen nem hozott olyan ítéletet, amelyben hatálybalépése dátumáig visszamenőlegesen megsemmisített volna egy törvényt és az ahhoz kapcsolódó kormányrendeletet. A szocialista politikus kijelentette: Mindezt korábban is meg lehetett volna tenni, hiszen az MSZP több civil szervezettel együtt a törvény jogerőre emelkedése után azonnal a köztársasági elnökhöz fordult: kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. "Mádl Ferenc azonban ezt nem tette meg, ezért a törvény az elmúlt időben jelentős gondokat okozott az érintetteknek" - fogalmazott Nagy. A frakcióvezető szerint mielőbb rendezni kell a külső üzletrészek tulajdoni viszonyait, de semmiképpen sem úgy, hogy a még meglévő szövetkezetek lehetetlen helyzetbe kerüljenek.

Gyimóthy elkeseredett, de nem adja fel

Elkeseredéssel konstatálta a szövetkezeti üzletrésztörvény megsemmisítését Gyimóthy Géza kisgazda alelnök, a jogszabály egyik "szülőatyja". Szerinte a külső üzletrész megszüntetésével mégis orvosolni lehetne a helyzetet, alkotmányos keretek között, ami "reménysugarat adhat az egymillió érintettnek. Gyimóthy a harcot nem adja fel, és arra fog törekedni, hogy megoldást találjon.

Szerinte az ország teherbíró képességén múlik, hogy mikorra lehet állami pénzekből kifizetni az üzletrészeket. A politikus meglátása szerint a törvény megalkotásával állították helyre az alkotmányos állapotokat, mivel ez a törvény szüntette volna meg azt a helyzetet, hogy másodrangú polgárok a külső üzletrészek tulajdonosai, akiknek szavazati joga sem volt a közgyűlésen, hiába rendelkeztek tulajdonnal a szövetkezetben. Állampolgárként és politikusként ugyanakkor egyaránt tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését.

Torgyán bírálja a döntést

Amit tíz évvel a rendszerváltás után végre sikerült megoldania a parlamentnek, azt törölte el az Alkotmánybíróság - vélekedett Torgyán József volt kisgazda földművelésügyi miniszter. Álláspontja szerint az Alkotmánybíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a földtulajdonnal kapcsolatban komplex rendezés történt. Leszögezte: az FKGP mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a külső üzletrész-tulajdonosok hozzájussanak tulajdonuk ellenértékéhez úgy, ahogyan azt a törvény rendezte volna.

Az MDF ellenezte a törvényt

Magyar Demokrata Fórum kezdettől fogva ellenezte ennek a törvénynek az ilyenfajta megalkotását - közölte Dávid Ibolya pártelnök, igazságügy- miniszter. "Valóban nehezen feloldható helyzet az, hogy a külső üzletrész tulajdonosok nem tudnak mit kezdeni a vagyonukkal, nincs meg a megfelelő hasznosítási lehetőségük" - mondta az MDF elnöke, s szerinte más társasági formába kellene átalakulnia a termelőszövetkezeteknek ahhoz, hogy a külső üzletrész tulajdonos valódi taggá válhasson, és legyen jogosultsága a vagyonára.

A MIÉP örül a döntésnek

A MIÉP örömmel fogadta a szövetkezeti üzletrészről szóló törvényt megsemmisítő alkotmánybírósági döntést, amely igazolta a párt országgyűlési képviselőcsoportjának álláspontját - közölte Csurka István, a MIÉP elnöke.