A szocialista szavazók egy százaléka szerint minden nagyon jó
További Belföld cikkek
- Budapest számos pontján összeomlott a palackvisszaváltó rendszer
- Életet menthet, ha felfigyelünk erre a néhány jelre a hideg időben
- Változások az egészségügyben, nem árt tudni, mi történt
- Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Elfogadhatatlan, elborzasztó és nagyon amatőr az, ami történt
- Napsütéses órák válthatják a ködös reggelt szombaton
Mélypontra süllyedt a választók hangulata a Századvég
és a Forsense legfrissebb közvélemény-kutatása szerint. A kutatók szerint a lakosság hangulatát mérő százpontos közérzeti index két pontot esett októberhez képest, most 25 ponton áll. Az általános negatív közhangulatot jellemzi, hogy a megkérdezettek 67 százaléka adott közepesnél rosszabb osztályzatot a dolgok alakulására az országban, és csupán 3 százalékuk értékelte közepesnél jobbra a helyzetet.Az összes megkérdezett 34 százaléka - a Fidesz-szavazók 53, a szocialisták 7 százaléka - szerint nagyon rosszul mennek a dolgok az országban. Jellemző, hogy a szocialista szavazók nagy többsége, 61 százaléka is csupán 3-asra osztályozza az ország helyzetét, kitűnő osztályzatot meg a szocialistáknak is csupán egy százaléka adott.
A felmérés szerint szűk többségben vannak azok, akik szerint kormányváltásra lenne szükség, au összes megkérdezett 44 százaléka - a Fidesz választóinak 90 százaléka - vélekedett így. A megkérdezettek 39 százaléka - a szocialisták 94 százaléka - szerint a mostani kormánynak kéne folytatnia munkáját.
A kutatás szerint októberhez hasonlóan novemberben is a megkérdezettek 62 százaléka mondta biztosra, hogy elmenne szavazni, ha a hétvégén országgyűlési választásokat tartanának. A pártot választók aránya ugyanakkor 3 százalékponttal csökkent az elmúlt hónaphoz képest. Novemberben a kérdezettek 47 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. Ezzel párhuzamosan 6 százalékponttal emelkedett azok aránya, akik nem tudják, melyik pártra szavazzanak (27%), míg a pártpreferenciájukat eltitkolók, illetve a mindenképp távolmaradók aránya gyakorlatilag nem változott (21% illetve 5%).
Az adatok alapján úgy tűnik, az elbizonytalanodás elsődlegesen a Fidesz szavazótáborát érintette. Az elmúlt másfél évben egyszer sem süllyedt 25 százalék alá a Fidesz támogatottsága, mostani vizsgálatunk eredményei szerint ugyanakkor a megkérdezetteknek 24 százaléka szavazna a legnagyobb ellenzéki pártra. Ez az érték 4 százalékponttal alacsonyabb az egy hónappal korábban mértnél. Mivel 2006 nyara óta egy igen szűk, 25-30 százalék közötti sávban mozgott a Fidesz támogatottsága, kérdéses, hogy a mostani eredmény esetében egy egyszeri kilengésről, vagy a következő hónapok mérései által alátámasztott valós csökkenésről van-e szó.
Az MSZP támogatottsága nem emelkedett, az novemberben is 18 százalék. A két kisebb parlamenti párt, az SZDSZ és az MDF táborának mérete sem változott októberhez képest, azaz továbbra sem haladja meg egyiküké sem a teljes szavazókorú népesség 1 százalékát.
Az elbizonytalanodás a biztos szavazó pártválasztók táborán is megmutatkozik. Jelenleg a megkérdezettek 38 százaléka sorolható ebbe a csoportba, ez 3 százalékponttal alacsonyabb az októberi értéknél. A csökkenés itt is főként a jobboldali szavazóknak köszönhető: míg októberben a biztos szavazó pártválasztók 58 százaléka szavazott volna a Fideszre, addig most 52 százalék az arányuk. Az MSZP-tábor ebben a kategóriában sem változott az elmúlt hónapban (37%). Az SZDSZ és az MDF is 3 százalékon áll.
Az elmúlt hónap során mind a kormány, mind az ellenzék munkájának megítélése romlott, 63 százalék adott negatív értékelést mindkét oldal esetében. A Fidesz szavazói jelenleg is jóval nagyobb arányban elégedetlenek a saját politikusaik munkájával (25%), mint az MSZP szavazói (10%).