Ki a határontúli magyar?

A határon túlra juttatott támogatásokról tárgyaltak kedden Budapesten a magyar politikai szervezetek, azok támogatásáért felelős minisztériumok illetve közalapítványok képviselői. A kerekasztal-beszélgetésen, amelynek címe "Határon túli magyar támogatások 2000-ben" volt, Szabó Tibor, HTMH elnök elmondta: először sikerült az összes érdekelt szervezet képviseletével egy olyan találkozót szervezni, melyen a magyar kormány határon túli magyaroknak juttatott pénzek rendeltetését, szerepét határozza meg.

A kerekasztal-megbeszélésen jelenlévők egyetértettek abban, hogy szükséges kialakítani egy összefüggő rendszert, mely a támogatást juttató közalapítványok és minisztériumok munkáját koordinálná. Ugyanakkor a szülőföldön való maradást ösztönző támogatási rendszert áttekinthetőbbé szeretnék tenni. Szabó Tibor elnök hangsúlyozta: idén kiemelten a vajdasági és kárpátaljai magyarokat fogják támogatni.

A magyar állam egyébként összesen 3-3,5 milliárd forintot költ a határon túli magyarok megsegítésére. Összehasonlításképp: a szlovén állam 1,8 milliárd forintot juttat a határain kívül rekedt nemzettársainak - hangzott el az értekezleten.

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint vannak esetek mikor a magyar kormány elvi elképzelései intézményi szinten nem működnek. Az elnök arra a - számára riasztó - helyzetre utalt, hogy jelenleg a magyar középiskolákban 3300 erdélyi diák tanul.

Ki mennyit kap?

A támogatások általában az adott területen élő magyarok számának arányában alakulnak. A határon túli magyarok 48,63 százaléka Erdélyben, 22,51 százaléka Szlovákiában, 66,3 százaléka Ukrajnában, 16,23 százaléka a Vajdaságban, 4,39 százaléka Horvátországban, 1,94 százaléka pedig Szlovéniában él.

A határon túli magyarok képviselői elégedettek a magyar állam nyújtotta támogatásokkal, Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke a magyar adófizető állampolgároknak köszönte meg a segítséget. Tőkés László az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint nagyságrendi szemléletváltásra lesz szükség a jövőben, hisz a kivándorlás, asszimiláció megállítására egyre több pénzt kell fordítani.

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) munkájáról szólva Szabó Tibor HTMH elnök elmondta, hogy június 30-ig a MÁÉRT több bizottsága kidolgozza és a kormány elé terjeszti a határon túli magyarok státuszáról szóló törvényt. A határon túli szervezetek részéről eddig csupán az RMDSZ fogalmazta meg írásban javaslatait. Az RMDSZ képviselői szerint a státusztörvény a művelődés területén fog egyenlő jogokat, kedvezményeket biztosítani, de a kettős állampolgárság sajátos státuszát is magába foglalhatja. A legfontosabb kérdések - társadalombiztosítás, egészségügyi támogatás és munkavállalási jog - azonban még nincsenek nyugvóponton.

A határon túli szervezetek szerint fontos megfogalmazni a határon túli magyar definícióját, a meghatározásnak azonban nem kizárónak, hanem megengedőnek kell lenni. Egységes elképzelést egy ilyen meghatározásban megalkotni nehéz, mert a néha igen eltérő helyi sajátosságokat kell figyelembe venni.

Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke az esetlegesen adódó etnikai biznisz veszélyére hívta fel a figyelmet, sokan csupán érdekből fogják magukat magyarnak vallani.