A tandíj lélektani határa 220 ezer forint félévente

2006.07.10. 20:03
A középiskolás diákok fele nem vállalná önként a költségtérítéses képzéssel járó anyagi terheket, másik fele pedig a képzésükre szánt összegnek konkrét felső határt húzna; az összes megkérdezett közel 70 százaléka 220 ezer forintnál semmiképpen sem költene többet félévente tanulmányaira - derült ki a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) országos kutatásából.
A több mint 23 ezer diák megkérdezésével végzett felmérésben ez a 220 ezer forintos tétel volt a legkisebb választható összeg, amely egyébként megegyezik a magyarországi felsőoktatási intézmények költségtérítésének átlagával.

A művészeti képzésekre jelentkezők 71 százaléka ennél a felmérésben megadott legkisebb összegnél húzta meg a határt, míg a jogi pályára készülők kevésbé árérzékenyek, hiszen 46 százalékuk többet is áldozna taníttatására.

Összességében az agrár, a jogi és az orvosi pályára készülők költenének a legtöbbet felsőoktatási tanulmányaikra, a lehető legkevesebbet pedig a bölcsész, a természettudományi és az egészségügyi érdeklődésűek.

A diákok a fizetendő összegért európai színvonalú oktatási környezetet várnak, amit a sorrendben az oktatók elismertsége követ, a költségtérítés mértéke pedig csupán a nyolcadik helyre szorul.

A határozott elvárások ellenére kevesen igazodnak el a magyar felsőoktatás rendszerében. A diákok háromnegyede a kérdőív egyik kérdésére nem tudott megfelelő választ adni, mert nem tudott különbséget tenni a bachelor és master képzések között. Annak tudatában még meglepőbb ez az adat, hogy 2006 szeptemberétől minden felsőoktatási hallgató ebben a rendszerben tanul tovább - írja a FISZ.