Sokakat rettent el a felsőoktatástól a tandíj
A Medián reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a diákok sokkal jobb véleménnyel vannak a felsőoktatási képzésről, mint az oktatóik. A megkérdezett csaknem ötszáz egyetemi és főiskolai hallgató a közepest jelentő 50 pontnál jóval magasabbra értékelte saját intézményét.
A képzés szakmai színvonalát például a hallgatók 42 százaléka jónak, további 28 százaléka pedig nagyon jónak minősítette. Az oktatók kritikusabbak, s a képzés általános színvonalát 17 ponttal rosszabbnak ítélték, mint nebulóik. Sőt szerintük még a tanárok hozzáállása sem olyan fényes, mint ahogy a hallgatók hiszik. Igaz, a "közepes színvonalért" az oktatók elsősorban nem magukat hibáztatják, általában a körülményekre és a hallgatókra mutogatnak.
Az oktatók a magyar felsőoktatás és a saját intézményük legfontosabb problémáiként az alulfinanszírozottságot, (71 százalék), a tömegképzés általánossá válását (46 százalék) és sokszor az utóbbival összefüggésben a hallgatók felkészületlenségét, motiválatlanságát (52 százalék) említették.
A bolognai folyamatot viszont mind a tanár-, mind a diáksereg szkeptikusan ítéli meg. A hallgatók 36 százaléka szerint ennek hatására romlik a képzés színvonala, s csak 31 százalékuk szerint javul. Az oktatók pesszimistábbak, 55 százalékuk ekézi a bolognai folyamatot, 6 százalékuk pedig egyenesen a magyar felsőoktatás legnagyobb bajának tartja. Az indok: a bolognai szisztéma nem differenciált képzési rendszert jelent, hanem tömegoktatást.
Ami a másik égető felsőoktatási témát illeti, a tandíj szintén megosztja a diákokat és tanárokat. A továbbtanulni nem tervező fiatalok bő egyötöde elsősorban a tandíjjal magyarázta azt, hogy miért nem akar egyetemre, főiskolára menni. Sok oktató viszont úgy véli, hogy pozitív változásokat hozhat, ha a hallgatók is hozzájárulnának képzésük költségeihez.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
