Az MSZP vezet a Tárkinál

A választások utáni első adatfelvétel során a választásra jogosult megkérdezettek 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy "egy most vasárnap tartandó választáson" biztosan elmenne szavazni - álla Tárki legfrissebb közvéleménykutatásában.

Az MSZP támogatottsága a biztos résztvevő pártválasztók körében 47, a Fidesz-MPP-é 44 százalék, az SZDSZ támogatottsága 4, az MDF-é mindössze 1 százalék. A parlamenten kívüli pártok közül egyetlen formáció támogatottsága sem haladja meg az 1 százalékot.

Csökkent a válaszmegtagadók aránya

A választásokat követően látványosan csökkent a válaszmegtagadók aránya. Az első és a második fordulót megelőző nagymintás felvételek a válaszmegtagadók 15-20 százalék közötti, extrém magas arányát regisztrálták az összes megkérdezett körében. A május első felében lebonyolított vizsgálatban a válaszmegtagadók aránya már csak mindössze 9 százalék. A biztos szavazó pártválasztóknak ugyancsak 9 százaléka nem hajlandó elárulni pártpreferenciáját, és mindössze 3 százalékuk bizonytalan a támogatandó pártot illetően.

A választói megítélés szerinti győzelmi esélyekben a választások előtti sorrendhez képest helycsere következett be. Május első felében a pártválasztók 57 százaléka szerint az MSZP, 42 százalékuk szerint a Fidesz kapná a legtöbb szavazatot.

36 százalék elégedetlen a választások eredményével

A második fordulót megelőző nagymintás felvétel eredményei köszönnek vissza a választási eredmények értékelésében. Az összes megkérdezett 36 százaléka elégedetlen, 54 százaléka pedig elégedett a választások eredményével.

A választások kimenetelében különösen fontos szerepet játszott a pártok támogatottságának településtípusok szerinti megoszlása. A legélesebb eltérés a főváros és a vidéki kistelepülések választási eredményeiben jelentkezett, és ez az eltérés a választásokat követően is fennáll. A fővárosban az MSZP 52, a Fidesz-MPP 31 százalékos támogatottságot mutat a biztos szavazó pártválasztók körében. A falvak országos átlagát tekintve a Fidesz-MPP 51, az MSZP 43 százalékon áll.

Gazdasági várakozások

Éles politikai megosztottság tükröződik az ország általános gazdasági helyzetére vonatkozó várakozásokban. Az MSZP és az SZDSZ szavazóinak egyaránt mintegy kétharmada a gazdasági helyzet javulására számít, egyharmaduk szerint a helyzet nem változik és mindössze 1-2 százalékuk vár negatív irányú elmozdulást. A Fidesz szavazóinak ugyanakkor mindössze 25 százaléka vár pozitív változást, 29 százalékuk viszont a gazdasági helyzet romlására számít, a változatlanságra tippelők 46 százalékos aránya mellett.

A demokrácia működésének megítélése

A kormányváltás folyamatával szoros összefüggést mutat a demokrácia működésével való elégedettség indexének alakulása. A választásokat megelőző negyedév során az MSZP támogatói mindvégig a +/-100-as skála -33 és -36 közötti tartományában mozogtak, a Fidesz-MDF támogatók véleménye viszont januártól a választásokat megelőző időszakig folyamatosan javult, +23 pontról +31 pontig emelkedett. A választásokat követően az MSZP szavazóinál a március végi adatfelvételhez képest 26 pontos javulás, a Fidesz szavazóinál pedig a választások előtti utolsó Fidesz-MDF indexértékhez képest 12 pontos süllyedés figyelhető meg, jóllehet az adatfelvétel befejezésekor még bő másfél hét volt hátra a kormányváltásig.

Módszertan A Századvég Politikai Elemzések Központja és a TÁRKI május 7. és 16. között végezte el a választásokat követő első adatfelvételét. A személyes kérdezésre épülő, kérdőíves adatfelvételt a Társadalomkutatási Intézet Rt. (TÁRKI) készítette. Az ország 86 településén 1523 felnőttet kérdeztek meg. Kiválasztásuk fő jellemzője, hogy minden felnőtt embernek egyenlő volt az esélye arra, hogy ő legyen a válaszadásra felkért személy. A kiválasztott személyek egy részének kiesése (válaszmegtagadások, elköltözések stb.) miatti mintatorzulást négydimenziós (korcsoport, nem, iskolai végzettség, településtípus) súlyozással korrigálták. A megkérdezettek válaszaiból becsülhetők a felnőtt lakosság lehetséges válaszai. E becslés pontosságáról 95%-os megbízhatósággal állítható, hogy az egész mintára vonatkozó adatok legfeljebb 2,6 százalékponttal térhetnek el a teljes felnőtt lakosság megkérdezésével kapható értéktől. Ez az eltérés a válaszolók számának csökkenésével, illetve a képzett mutatók esetén ennél nagyobb lehet.