Auguszta
-7 °C
0 °C

Tarlós: Hülye leszek betagozódni

2007.10.30. 12:44
Mint Mórickának a viccben, a kormányoldalnak mindenről egy dolog jut eszébe, az Orbán Viktor-ozás, a sajtó pedig leginkább az ellenzéket froclizza. Tarlós István szerint főként ezek a tényezők homályosítják el a népszavazás lényegét. A Fidesz-elnök által kezdeményezett népszavazás kampányának felelőse - független és pártonkívüli lévén - nem tudja, hogy a pártok milyen adatokat raktároznak a szavazóikról, de szerinte az a hangfelvétel, amelyről azt állították, hogy bizonyíték az új adatbázis építésére, készülhetett egy füstös szobában is.
Fotók: Barakonyi Szabolcs

Cserbenhagyja a patikusokat a Fidesz?

Nem értem, mért hagyná cserben?

Mintha eltűnt volna a süllyesztőbe a párt négy korábbi népszavazási kezdeményezése. Mi lesz a sorsa például a patikán kívüli gyógyszerárusításról szóló kérdésnek?

Az, hogy ezekben a kérdésekben lesz-e népszavazás, nem a Fideszen és a hozzá kapcsolódó gondolkodói körön múlik. Ők ebben az ügyben nem döntéshozók. A kezdeményezés megtörtént. Ha a patikusokat valaki cserbenhagyja, az legfeljebb az Országos Választási Bizottság (OVB) lehet.

És mi lesz az újabbakkal? Az OVB hitelesített hármat a miniszterelnök tisztasági csomagjához kapcsolódó fideszes kérdések közül. Hány népszavazásra készül a Fidesz?

Egyelőre csak arra a három bombabiztos kérdésre készülünk, amelyekhez már összegyűjtöttük az aláírásokat. Hogy mi lesz még, az majd akkor dől el, ha aktuálissá válik az ügy. A népszavazás kiírásáról végül is a köztársasági elnöknek van kizárólagos joga dönteni, úgyhogy majd adott esetben őt kell kérdezni.

Az biztos, hogy több millió vizitdíjba kerül majd a vizitdíj elleni referendum megszervezése. Mennyi pénzt tettek félre a kampányra?

Ha olvasta a Fidesz-vezetés által elfogadott feltételeimet, akkor tudhatja, hogy pénzügyi kérdésekkel nem foglalkozom, az én munkám a politikai tartalom, vagyis az, amiről a népszavazás szól vagy kellene szólnia. Úgy látom, most sokkal több minden szól az abszolút lényegtelen kérdésekről, mint például az aláírásgyűjtésről. Pénzügyekkel, aláírásokkal nem foglalkozom.

Ha ön lesz az előkészületek során a lényegi elemek felelőse, akkor biztos tudja, mire hegyezik majd ki a kampányt?

A legnagyobb kihívás az lesz, hogy ne engedjük áttranszformálni az ellenzők szája íze szerint a lényeget olyan témakörökre, ami nem tartozik a népszavazás lényegéhez. Kétségbeesett kísérletek történtek már eddig is, hogy sulykolják az emberekbe, hogy a kezdeményezés Orbán Viktor hatalmáról szól. Ezzel a panellel 2000 óta sokan úgy lehetnek, mint Móricka a viccben, hogy, mindenről az jut eszébe.

Eleget hallom azt is, hogy Orbán Viktor egymillió aláírást ígért. Jó, ennek tényleg lehet üzenetértéke, de nem ez a lényeg, mert ha már ott tartunk, hogy ki mit mondott, akkor arról is érdemes szót ejteni, hogy Gyurcsány Ferenc azt állította, nem lesz vizitdíj. Szerintem olyan ez, mintha egy aranyéremre esélyes olimpiai sportolónál nem az eredményeiről és a tehetségéről szólnának a tudósítások, hanem arról, hogyan foglalta el a szállodai szobáját.

Nem csak az áttranszformálók beszélnek az aláírásokról. A Fidesz napok óta a támogatók növekvő számáról tesz újabb és újabb bejelentéseket. Miért folytatják az aláírásgyűjtést, ha már megvan a szükséges mennyiség, és ön sem tartja lényegesnek az ügyet?

Mindenki kíváncsi a társadalmi támogatottságára. Nincs benne semmi különös, az aláíróíveken jól láthatóan jelezték, hogy mire kérik az aláírásokat.

Adatbázis-építésre?

Én nem vagyok tagja a pártnak. Fogalmam sincs, hogy a pártok rendelkeznek-e, és ha igen, milyen adatbázissal. De ha valaki azt állítja, hogy éjjel a kertjében jártam orgonát lopni, akkor szerintem ezt az állítását bizonyítania is kell. Én is hallottam azt a hangfelvételt, de abban egyetlen név, hely vagy időpont sem szerepelt. Nem azt mondom, hogy hamisítvány, de simán felvehette hat ember egy füstös szobában. Bizonyítékként egyáltalán nem fogadható el.

Akkor az úgynevezett lényegtelen dolgokon túl vagyunk, de mi a lényeg?

2001 óta először van alkalma a társadalom többségének, hogy egyöntetűen foglalhasson állást valamiről. Most lehet demonstrálni, hogy a társadalmi megosztottság ellenére lehet egységesen dönteni egy fontos kérdésben. Miért is kell a népszavazás? Ha figyelembe vesszük, hogy a kormány a kampányban pont az ellenkezőjére tett ígéretet, mint amit tesz, akkor természetesnek kell lennie, hogy népszavazást kezdeményeznek.

A világon mindenütt természetes lenne, de Magyarországon ahelyett, hogy a kormány hazugságával foglalkozna a sajtó, csak az ellenzéket froclizza. Inkább arról kéne beszélni, hogy mire költi az állam a nemzetközi szinten is igen magas adóbefizetési kötelezettségekből származó rengeteg pénzt, ha még az alapszolgáltatásokat is az igénybevevővel fizettetik meg. Itt megint az alantas ösztönökre akarnak majd hatni, mint annak idején a 23 millió románnal.

Az én véleményem, hogy függetlenül Orbán Viktortól és Gyurcsány Ferenctől, arról kellene beszélni, hogy a kérdésekben megfogalmazottaknak van-e létjogosultságuk, vagy nincs. Nem kell ideológiákat gyártani! Ha egy baloldalinak mondott kormány hat év kormányzás után oda jut el, hogy folyamatosan szigorításokat kezdeményez az egészségügyben és az oktatásban, és közben csak azzal tud visszavágni, hogy mit csináltak nyolc évvel korábban Orbánék, akkor már nagyon nagy baj van.

Egy sor adókedvezményt megszüntettek, 200 milliárdot akarnak rövid távon kivonni az egészségügyből, a nyugdíjasok jövedelmét kurtítják, nőnek a gyógyszerárak, és erre egyedülállóan csak azt a kommunikációt találták ki, hogy ezt csinálná az ellenzék is. Én még ilyet nem láttam, egyenesen elképesztő.

Azt azért nem a sajtó találta ki, hogy a népszavazás tétje a kormány megbuktatása. Orbán Viktor már a kérdések tavaly októberi meghirdetésekor és az idei október 23-i nagygyűlésen sem hagyott kétséget afelől, hogy referendum kikényszerítheti a Gyurcsány-kabinet menesztését. A mostani fellépéséből az is kitűnt, hogy ez a cél nem is fog változni. Ön mást akar, vagy meg tudja értetni a Fidesz-elnökkel, hogy a vizitdíjkérdés, az szimplán csak 300 forintos díjfizetési kötelezettségről szól, és semmi másról?

Orbán Viktor kijelentéseit rosszul szokták idézni. A pártelnök úr levont ugyan bizonyos logikai feltételezéseket egy olyan helyzetből, amik elég logikusak egy tisztességesen működő demokráciában. Én azt mondom, hogy a népszavazás eredményével a nép bizonyítványt állíthat ki a kormány tevékenységének bizonyos szegmenseiről. A pénzügyminiszter kijelentései alapján biztos vagyok benne, hogy csak egy bizonyos ideig nem emelkedik a vizitdíj összege. Ma is vannak 600 és 1000 forintos tételek, de ezek hamarosan tovább nőnek.

Az állam kötött egy szerződést a polgáraival, sokaknak évtizedeken keresztül óriási összegeket vontak le a keresetükből azon a címen, hogy gondoskodnak az egészségükről, főleg időskorban. Ezt a szerződést mondta fel a kormány, ha sokat, ha keveset fizettet, akkor is. Ráadásul a háziorvosokat is lealázzák a díjjal, amikor azt állítják, hogy az ő pénztárcájukat bővíti ez a 300 forint. Ők csak 130 forintot kapnak meg, ami nevetséges tétel az éves bevételükben, hiszen nem pálinkára és cigarettára költik.

A kormányzat azt állítja: átlagban havi 180 ezer plusz forint duzzasztja a házorvosok kasszáját.

Ezekkel a számokkal én nagyon dobálózni nem szeretek, nehezen kontrollálható statisztikai átlagok. De vehetjük a tandíjakat is: összevetettem húsz ország adatait, és az jött ki, hogy nálunk akkora tandíjat rónának ki, ami arányaiban meghaladja a svájci vagy a francia tarifát. Az ösztönzési rendszer pedig, amit kitaláltak, igen fals, hiszen épp a nehéz körülmények között élő, munkavállalásra kényszerülő diákok aligha kerülhetnek be a tandíjmentes körbe. Ezekre a sunyiságokra senki sem világít rá, hanem arról papolnak naponta kéttucatszor, hogy a népszavazás Orbán Viktor hatalmáról dönt.

Ez egy viszonylag szikár népszavazásnak indult, bár az eredeti hét kérdés sem volt kevés, most azonban akár tucatnyi újabb kérdés csatlakozhat rá. Ki hozható ki nyertesként, ha a mindegyik pártnak lesznek támogatott kérdései?

Senki nem nyer, a népszavazás eredménye a lényeges, ezért tartom fölöslegesnek az aláírásgyűjtés körüli huzavonát. Ráadásul azt is tudjuk, hogy egy eredményes népszavazásnak sincs feltétlenül következménye. Megeshet az is, hogy miniszterelnök úr az utolsó pillanatban visszavonja az ominózus intézkedéseket. Ez persze nem lenne túl zseniális ötlet, mert minden gyerek tudni fogja, hogy a kormány program ezen része megbukott.

Ha pedig egy sikeres népszavazás sem hoz változást, annak sincs semmi jogkövetkezménye, de a nép nem vesztette el a gondolkodóképességét, és majd 2010-ben ítél. Ami a kérdések számát illeti: szerencsére az OVB nem rendelkezik félisteni hatalommal, így hiába enged át esetleg 58 kérdést, nem biztos, hogy Sólyom László 58 kérdésben ír ki népszavazást.

Az OVB épp most kaszált el vagy 48 kérdést, korában meg 100-at.

Szerkesztő úr, ne védje ezt a testületet, épp eleget védte a hatalom. De hát az OVB bárhány kérdést is átenged, Sólyom László nem fog viccet csinálni a referendumból. Egy demokráciában rettenetesen kockázatos dolog kicsúfolni ezt az intézményt. Persze lehet, hogy megteszik, és a nyelvész, Kálmán László egymaga összegyűjt 24 óra alatt kétszázezer aláírást, és ehhez a koalíciós pártoknak semmi közük nem lesz.

Nincs mese, így akarják elbagatellizálni az ügyet, igyekeznek rávenni az embereket, hogy ne menjenek el, noha a zsebükre és spirituális berendezkedésükre megy a játék. Szerencsére azonban nem hiszem el, hogy a köztársasági elnök egyszerre enged népszavazásra ellentmondásos kérdéseket.

Maradjunk a tartalmi ügyeknél. Azt nyilván könnyű elfogadtatni bárkivel, hogy bizonyos dolgok ezután is ingyen járjanak neki. A Fidesznek azért arról is informálnia kéne a népet, hogy a tandíj és a vizitdíj megszüntetésével az oktatás- és egészségügyből kieső pénzeket mivel pótolná.

Megint vissza kell térnem oda, hogy ha Magyarországon a kormányzati adott szónak, a nyomatékosan adott szónak van jelentősége, akkor mindenekelőtt meg kellene válaszolni egy kérdést. Én megelőlegezem, hisz miniszterelnök urat rendkívül gyors észjárású embernek tartom, szóval megelőlegezem, hogy a miniszterelnöknek egy évre előre volt rálátása az oktatás- és az egészségügy perspektíváira. Akkor mi a fene volt az a kirohanás, hogy Orbán Viktor azonnal vonja vissza a vizitdíjjal kapcsolatos jóslatait, mert itt senkinek meg sem fordult a fejében, hogy ilyesmit bevezessen?

Ragaszkodom hozzá, hogy a sok Orbán Viktor-ozás mellett valaki erre a kérdésre is válaszoljon. Mert az nem válasz, hogy honnan pótolná az ellenzék a kieső bevételeket, és az ellenzék sem tehetne mást. És az sem válasz, hogy az ellenzék hazudik, meg mindenki hazudik, mert Magyarország nem 10,5 millió hazudós országa.

Azt elismerjük, hogy ez a kampány egyik nagy tanulsága volt, de az is tény, hogy a Fidesz egyszer sem mondta meg, mit tenne a kormány helyében, mi a pozitív cselekvési terv.

Ne mindig csak a Fideszről beszéljenek, itt sokkal szélesebb gondolkodói körről van szó.

Mégis csak a Fidesz elnöke állt elő a népszavazással!

A miniszterelnök úr először megtámadta a népszavazás módszerét, most meg a három helyett húsz témát vinne a nép elé. Egyébként a Fidesz és a kapcsolódó gondolkodói kör arról beszél, hogy lassanként megszűnik a társadalmi szolidaritás. Persze a pénzügyi források is fontosak, de azt látom, hogy 1994 óta folyamatosan hanyatlik az oktatás és az egészségügy helyzete. A számok azt mutatják, hogy baloldali kormányok esetén ez hanyatlás még meredekebb.

De az oktatás- és az egészségügy nem csak pénzkérdés. Figyeljék meg, ha belépnek az egészségügybe a magánbiztosítók, olyan eltérő lesz az ellátás színvonala, hogy nem is tudom, hogy lehet egyenlőségről és testvériségről beszélni, a maradék szabadságot pedig mindenki a kalapja mellé tűzheti. A profitorientált biztosítók miatt kasztok alakulnak ki, több joga lesz az egészséghez a tehetősebbeknek, kevesebb a szegényebbeknek. A vizitdíj kiváltására egyébként készül egy fideszes törvényjavaslat.

Mi áll benne?

Kérdezzék Navracsics Tibortól. Függetlennek ugyan nem nevezem magam, de nem vagyok sem a parlamenti frakció, sem a párt tagja.

Függetlennek lenni jó. Ebben a helyzetében nem ciki, hogy egyes vélekedések szerint ön Orbán Viktor pótszere? Azért lett örökös főpolgármester-jelölt és népszavazási címeralak, hogy ne kelljen ezeket a feladatokat erős fideszesekre bízni?

Kiről beszélünk?

Egy kormánybuktatónak szánt, kiemelten fontos pártkezdeményezést miért egy külsős vezet? Demszkyvel szemben pedig elindíthatta volna a Fidesz Rogán Antalt vagy Pokorni Zoltánt is, akik maguk is polgármesterek lettek.

Rogán Antal ugyan nagyon jó polgármester lett, de a tavalyi országgyűlési kampánya nem sikeredett túl fényesre. Egyébként azt tapasztalom, hogy balliberális közírók elkezdték kijelölni a Fidesz jó- és rosszfiúit. Elég gyerekes dolog, hogy kijelölik őfelsége ellenzékét, nekem soha nem jutna eszembe, hogy a szocialistákat felosszam. Pokorni Zoltánnal is elég jó a viszonyom, de tudomásul kell venni, hogy a várospolitikában abszolút kezdő.

De mégiscsak aspirált a főpolgármesteri székre.

Én meg tizenhat évesen aspiráltam nyolc illír vörös rabszolganőre. Hogy ki mit szeretne, az egy dolog. Kiváló politikusnak tartom Pokorni Zolit, de nem hinném, hogy örül neki, hogy baloldali politológusok, például Lengyel László, protezsálják. Ez nevetséges, ezen már a fél ország röhög. Ami a kívülállás tartalmi részeit illeti: nem biztos, hogy párttagnak kell lenni ahhoz, hogy valaki politizálhasson.

A tavalyi főpolgármesteri kampány nem sikerült olyan rosszul, nem nagyon volt olyan erős fideszes, aki hasonló eredményt tudott volna elérni, mint én. Csak egy százalékkal maradtam alul, noha az MSZP beállt Demszky Gábor mögé, az MDF meg rám indította Katona Kálmánt. Demszky szokott azzal szórakozni, hogy Tarlós csak formailag nem párttag, de én 2006 hatig nagy fölénnyel újraválasztott polgármester voltam, pedig az SZDSZ-ből pont akkor léptem ki, amikor elindultam a posztért.

És a miniszterelnökség? Felröppent, hogy a karrierjét akár ebben a formában is támogatná a Fidesz-elnök.

Ez aztán a legnagyobb hülyeség volt, amit valaha hallottam. Nézze, én várospolitikus vagyok, és az is akarok maradni. A miniszterelnökség nem az én terepem, ott tényleg van jelentősége a párttagságnak, szerintem. Bár Medgyessy Péter 2002-es kampányában egyebet sem hallottam, mint hogy pártonkívüli, ami akkor nem volt baj, de az én kampányom idején egészen borzasztó konzekvenciákkal járt egyes sajtóorgánumokban.

A Fidesz valamilyen koncepció miatt rendszeresen eljátssza a független jelölt, független kezdeményezés koreográfiát. Ön előtt Schmitt Pál lett függetlenként teljesen független civilek felkérésére a Fidesz főpolgármester-jelöltje.

Jó, volt a Schmitt, meg voltam én, az még nem rendszeres. Lehet, hogy sokan szeretnék, ha már nem lennék független, és belépnék a pártba. Lehet, hogy akkor már nehezebben menne a főpolgármester-jelöltség, de majd hülye leszek betagozódni egy hierarchiába. Fodor Gábor, miután rájött, hogy félreismerték egymást a Fidesszel, azonnal belépett az SZDSZ-be. Amikor én kiléptem a szabad demokraták közül, épp kétharmados szocialista többség volt a parlamentben, és mintha mégis nekem rónák fel, hogy nem akarok pártkatona lenni. Hányszor vetették a Fodor szemére, hogy kilépett a Fideszből?

Népszerűségi szempontok alapján függetlenként sem panaszkodhat. Néhány hete egy XII. kerületi kocsmában a pult mögött mintegy szentháromságként Orbán Viktor és Puskás Ferenc fényképe mellé a magáét is kiállították.

Na, és az a Pokorni kerülete.

Mint SZDSZ-elhagyó, hogyan reagál egykori pártja közeledési kísérletére? Horn Gábor feldobta, hogy akár a Fidesszel is elképzelhetően tartja az együttműködést. Milyen lenne újra együtt Demszky Gáborral?

Annyi mindenről beszélnek, hogy érdemes mindig erősen megszűrni az információkat. De, ha Demszky Gábor az ő leamortizálódása után azt gondolja, hogy a Fidesznél nyitott kapukat dönget, akkor az ítélőképességével alapvető bajok vannak. Mindegy, ez az ő része.

A Fidesz részéről én 2006 októberében felajánlottam az együttműködést. Ezt ő a legbrutálisabb módon utasította el, és azóta sem volt egyetlen gesztusa, ami ezt az együttműködést elősegíthetné. Neki is le kéne szoknia arról, hogy különböző embereket megdicsér az ellenzék soraiból, mert ez nem az ő dolga. A kutya nem kíváncsi arra, hogy neki ki tetszik, vagy ki nem tetszik.

Ha ő valóban együtt akarna működni, akkor félre kéne tennie ezt a beteges fóbiáját, hogy ő majdnem kikapott a választáson, információkat kéne átadni, nem pedig dugdosni a szerződéseket, megállapodásokat, válaszolnia kéne az ellenzék által feltett kérdésekre. Gesztusokat kéne tennie, mert még így is kap támogatást az ellenzéktől. A metrószerződéseket megszavaztuk, választottunk neki helyetteseket akkor, amikor a koalíció egyáltalán nem működik jól.

2010-ben lesz visszavágó?

Demszkynek azokból a kijelentéseiből, amelyeket az utóbbi időben tett, szerintem nagyon nehéz lenne visszatáncolni. És azt sem hiszem, hogy a szocialisták, bár a taktikájukat nem ismerem, még egyszer beállnának mögé. Én szerettem volna visszavágót. Személyes véleményem szerint egyébként a budapestiek elmúlt közel húsz évben szerzett tapasztalatai alapján, és hogy működési szempontból, hogy néz ki most a város, ha Demszky nem indul, a fővárosnak a következő ötven évben biztos nem lesz liberális polgármestere.

A kampányra visszatérve, Pesty László, a tavalyi főpolgármesteri kampányfőnök, szerepet kap a mostani hadjárat tervezésében is?

Pesty Laci régóta közeli jó barátom, ő csak a személyes honlapom készítésében működik közre.

Milyen hosszú nekifutásra készül, mikorra számolták ki a referendum dátumát?

Emberi számítás szerint, ha minden a leggyorsabban megy, március végére, áprilisra meglehet a népszavazás. Ilyen hosszú lesz a kampány. Be fogom járni az országot, ahogy tavaly Budapestet, és meg fogják látni, hogy én nem személyes köpködéseket veszek elő a kampányban, hanem tárgyilagosan próbálok beszélni, és egyszerű igazságokra próbálok meg rámutatni.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!