Titkos privatizációs záradékot kell kiadnia az ÁPV Zrt.-nek

Jogerősen pert nyert a Manager Magazin (MM) volt újságírója az ÁPV Zrt. ellen, a szervezetnek így 15 napon belül két, 90-es években kötött privatizációs szerződést kell nyilvánosságra hoznia a titkos záradékokkal együtt.

A Fővárosi Ítélőtábla ezzel megerősítette az elsőfokú bíróság korábbi ítéletét, a döntés értelmében a szóban forgó privatizációs dokumentáció (szerződések, emlékeztetők, stb) közérdekű adatnak számít.

A keresetet Moskovits Ákos, az MM volt újságírója, a lap korábbi szerkesztőségének támogatásával nyújtotta be 2006 novemberében, a jogi képviseletet Schiffer András látta el a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogsegélyeként. Az információszabadság szempontjából pozitív bírói döntést a TASZ különösen jelentősnek tartja az átláthatóság, a privatizáció, a média hatékony működése és a közpénzek feletti ellenőrzés szempontjából.

Az újság azért fordult a bírósághoz, mert hiába kérte az ÁPV Zrt.-től, hogy betekinthessen két erőmű, a Mátrai Erőmű és a Dunamenti Erőmű privatizációs szerződésébe. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény egyébként világosan előírja, hogy állami feladatot ellátó szervezeteknek az állami vagyon kezelésével és az erre kötött szerződésekkel kapcsolatos adatokat – néhány szűk kivétellel - bárkinek a kérésére megismerhetővé kell tenniük.

A Bokros-csomag részeként rekordbevételt hozó energetikai magánosítás szerződéseihez tartozó, azóta is vitatott garanciákat, illetve kötelezettségvállalásokat tartalmazó dokumentumokkal kapcsolatban időről időre felvetődik, hogy azokat szó szerint és teljes terjedelmükben elérhetővé kellene tenni az adófizetők számára.

Az MM 2006 novemberi számában Magyari Péter újságíró [azóta az Index munkatársa] portrét közölt Kocsis Istvánról, a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) jelenlegi vezérigazgatójáról, aki 1995-ben az ÁPV Rt vezérhelyetteseként az energetikai privatizáció lebonyolításáért felelt. Idézet a cikkből: „Az energetikai szerződésekhez bizonyos esetekben titkos záradékokat is csatoltak. Ez történt az RWE-nek eladott Mátrai Hőerőmű esetében is. Itt a vételárként adott 74 millió dollár felett további 26 millió dollárt adott a német cég, mert egy titkos kiegészítésben az ÁPV Rt. ígéretet tett arra, hogy a bükkábrányi lignitbányára alapulva kétszer 500 MW-tal bővítheti kapacitását.

Az Orbán-kormány azonban fölöslegesnek tartotta a kapacitásbővítést, és a be nem váltott ígéret miatt kártérítést kellett fizetnie a lignitbányát addigra megvásárló RWE-nek. A titkos záradék aláírásának körülményeit parlamenti albizottság vizsgálta, ahol meghallgatták Kocsis Istvánt is. Ő akkor már az RWE alkalmazottja volt.”

A lap munkatársai úgy gondolták, hogy ha megnézhetik a szerződéseket – amelyek végső soron a magyar állampolgárok közös vagyonának eladásáról rendelkeztek -, akkor kiderül, hogy mi az igazság, mondta a TASZ képviseletében Schiffer András.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!