Szervác, Imola
12 °C
18 °C

1969: önégetés a Múzeumkertben

02.20.

2008.02.20. 12:21
53 hozzászólás

A világon szinte mindenhol ismerik Jan Palach nevét. Ő volt az a cseh egyetemista, aki 1969.  január 16-án a szovjet csapatok bevonulása ellen tiltakozva felgyújtotta magát a prágai Vencel téren. Az esetről a magyar lapok is beszámoltak. A felelősséget a rendszer ellen tüntetőkre hárították:

"A megmozdulás mögött meghúzódó jobboldali erők igyekeznek tovább szítani azt a hisztériát, amely Jan Palach prágai egyetemi hallgató öngyilkosságához vezetett. Mint a CTK vasárnap jelentette, Jan Palach, aki csütörtökön a Vencel téren leöntötte ruháját benzinnel, és meggyújtotta magát, vasárnap délután a kórházban belehalt égési sebeibe."

A hírt olvasta egy 17 éves budapesti ipari tanuló, Bauer Sándor is, aki eldönti: követi Palach példáját.

A rendőrség által később elkobzott búcsúlevelében ezt írta:

"Szeretnék élni, de most szénné égett holttestemre van szüksége a nemzetnek."

A tragikus napon elvillamosozik a Múzeumkertbe, és az épület falánál végiglocsolja ruháját benzinnel és meggyújtja, miközben lángol, kezében magyar zászlót tart. A lapok először csak a kis hírek között számoltak be az esetről:

"Bauer Sándor 17 éves budapesti ipari tanuló hétfőn a Nemzeti Múzeum kertjében ruháját leöntötte benzinnel, majd meggyújtotta, s ily módon öngyilkosságot kísérelt meg. Súlyosd égési sebekkel szállították kórházba. Állapota válságos."

A tragédiával később is foglalkoztak az újságok, tudható Ludwig Emil visszaemlékező cikkéből. A szerzők arra helyezték a hangsúlyt, hogy Bauer már 15 éves korában is követett el öngyilkosságot, arról viszont nem írtak, hogy a Sándor nevet féltestvére után kapta, akit 1945-ben hurcoltak el az oroszok és örökre eltűnt. És az a momentum is kimaradt a cikkekből, hogy 1956-ban egy orosz tank lőtte szét Kacsóh Pongrác úti lakásukat.

Három nap után halt meg a Honvéd Kórház égési osztályán.

Temetése nem vált rendszerellenes tüntetéssé, mint Jan Palaché, a konszolidálódó Kádári Magyarországon halála szinte semmilyen visszhangot nem váltott ki. Emlékét a politikai pártok közül főleg a Fidesz és a Jobbik ápolja, temetésének egyik évfordulóján például egy fideszes országgyűlési képviselő mondott beszédet a rákospalotai temetőben. Emléktábláját a Nemzeti Múzeum lépcsőjén a Fidesz-kormány idején avatták fel, de Bauernek messze nem lett olyan kultusza, mint Palachnak.

A cseh Palach példáját különben ketten is követték az egykori Csehszlovákiában, Romániában pedig egy magyar költő, Moyses Márton öntötte le magát benzinnel a brassói pártház előtt 1970 februárjában. A közelben tartózkodó securitatesok rávetették magukat, ezért három napig még szenvedett, az orvosi kezelést megtagadták tőle. 

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport