- Belföld
- Tegnapi újság
- 1959
- február 22
- románia
- babes bolyai egyetem
- ion iliescu
- kádár jános
- kolozsvár
1959: megszűnik a Bolyai egyetem
Máig nincs állami magyar egyetem Erdélyben, holott 1990-ben kézzelfogható közelségbe került ennek elérése. Sipos Zoltán, a Transindex szerkesztője A Bolyai Egyetem-saga című cikkében idézi Pálfalvi Attila miniszterhelyettesnek néhány héttel a romániai forradalom után adott derűlátó nyilatkozatát:
"Ősztől indul a Bolyai Egyetem, az Univerzitás, amely magába foglalja az összes magyar felsőoktatási intézetet, így a kolozsvári Zeneművészeti és Képzőművészeti Főiskola magyar tagozatát. A kolozsvári Politechnikai Intézetben (a műszaki egyetemen) is megszervezik a magyar nyelvű műszaki oktatást."
A tervekből semmi sem lett, sőt, 2006 végén azért rúgtak ki oktatókat, mert magyar nyelvű táblákat helyeztek ki a Babes-Bolyai Egyetemen, aminek felállításáról 1959. február 22-én döntöttek.
A hangulatjavító intézkedésekkel operáló román kisebbségpolitikában a szovjet csapatok kivonása és Kádár János 1958-as látogatása hozott döntő fordulatot, derül ki Makfalvi Gábor tanulmányából. Kádárt nem foglalkoztatta a romániai magyarság sorsa, így Bukarestben úgy gondolták, nem kell többé betartani - a csak papíron jól mutató - lenini-sztálini nemzetiségpolitikai elveket.
Mindezt tetézte az 1956-os magyarországi forradalom, amivel az éppen a Bolyai egyetemen tanuló és tanító magyarok nagy számban szimpatizáltak. A retorziók, nincsenek pontos számok, 1-20 ezer embert érintettek. (Köztük majd 1960-ban Moyses Márton költőt, aki, hogy ne tudjon társai ellen vallani, egy cérnadarabbal levágta saját nyelvét; 1970-ben felgyújtotta magát a brassói pártház előtt.)
Ilyen előzmények után tartották meg 1959 februárjában Bukarestben az országos diákkonferenciát, ahol egyebek mellett a fiatal Ion Iliescu is felszólalt és az egyetemisták körében fellelhető nacionalizmusra figyelmeztetett. Az egyesítést, vagyis a magyar egyetem megszüntetését, az ő hathatós közreműködésével végezték el.
Szervezett ellenállás nem lehetett az intézkedésekkel szemben, viszont a magyar nyelvű oktatás felszámolása miatt még 1959 tavaszán öngyilkos lett Szabédi László költő, a magyar irodalom professzora, valamint Csendes Zoltán és Nagy Lajos prorektorok.
Nicolae Ceausescu bukása után Ion Iliescut háromszor is köztársasági köztársasági elnökké választják. A Babes-Bolyai Egyetemen 1997-től van magyar tagozat, de az önálló magyar állami egyetem még mindig csak álom.