Judit
3 °C
7 °C

1987: Irak első magyar áldozata: csődbe megy a VÁÉV

03.05.

2008.03.05. 07:21
7 hozzászólás

Az 1987. március 14-i Heti Világgazdaság a tőle nem meglepő Omlásveszély – A VÁÉV a csőd szélén címmel adott hírt az 1946-ban alakult, és később a szocialista nagyvállalatok közül felszámolással elsőként megszűnt veszprémi építőipari cég hányattatásairól. A Veszprémi Állami Építőipari Vállalat, amely a háború után Veszprémi MÉMOSZ állami nemzeti vállalatként alakult, fennállása során többször küzdött pénzügyi problémákkal, mégis Irak első magyar áldozataként emlékezhetünk meg róla.

A cég ugyanis a nyolcvanas évek elején, erős kormányzati sürgetésre – vagyis direkt utasításra – nagyszabású iraki beruházásba kezdett. Ez azonban, mint azt Andrássy Ákos, aki a VÁÉV-et 1986. augusztusa és decembere között vezette, a várt 300 millió forintos vállalás helyett 700 millió forintos veszteséggel zárult. Igaz, ennek egy részét a költségvetés átvállalta, de ez sem volt elég a vállalat megmentéséhez.

A VÁÉV összeomlása azonban a cég egész történetét ismerve korántsem meglepő. A társaság 1950 és 1955 között minden évben veszteséges volt. Bár ezt követően, főként a hatvanas években inkább sikerek jellemezték a vállalat működését – 1961-ben már 3000 dolgozónak adtak munkát –, a hetvenes évek már súlyos veszteségeket hoztak, pedig 1975-ben a VÁÉV-nél készült el az ország tizedik házgyára (amit aztán a nagy pénzszűke idején, 1986-ban eladtak 240 millióért).

A cég a harmincadik születésnapján, 1976-ban már a 12. vezérigazgatót fogyasztotta el úgy, hogy abban és az előző évben 150 milliós veszteséget gyűjtött össze. Aztán 1982 és 1984 között három év alatt sikerült elérni a mínusz 1 milliárd forintot, részben a dicstelen iraki szerepvállalással, nem meglepő, hogy a céget 1976-ban és 1983-ban is szanálta az állam (vagyis tartozásait átvállalta a költségvetés).

A veszprémiek talán ebben, az ismételt állami beavatkozásban reménykedtek 1987-ben is, amikor a vállalati tanács úgy döntött, hogy nemet mond a szomszédos, székesfehérvári Alba Régia Építőipari Vállalat fúziós terveire. Andrássy Ákos ugyanakkor a HVG-ben arra utalt, hogy sokan az állásukat féltették, mondván: "azt nem zárhatom ki, hogy döntést ki-ki pozícióféltése is motiválta". A létszámcsökkentés egyébként is neuralgikus pont volt a VÁÉV-nél, a vezérigazgató felidézte, hogy hiába akarta az adminisztratív létszámot harminccal, az építésvezetőségek számát 17-ről 6-ra csökkenteni, sorra csörögtek a telefonok, és "minden érintettről kiderült, hogy valakinek a valakije".

Mivel a fúzió végül annak ellenére sem valósult meg, hogy a vállalati tanács második körben már rábólintott – ekkor ugyanis törvényi akadályok merültek fel –, 1987. március 5-én elindult a csődeljárás. A Magyar Hitelbank ezen a napon ugyanis felszámolási eljárást kezdeményezett a 12 legnagyobb, összesen 243 millió forintjára váró hitelező nevében az előző évet a házgyár eladása ellenére is 280 milliós veszteséggel és a HVG akkori kifejezését használva "500 millió forintos pénzhiánnyal" záró vállalat ellen. A bank bátor lépése talán nem volt független attól, hogy a párt lapja, a Népszabadság egyik március eleji lapszáma azt írta: "Veszprémban a csődeljárást mihamarabb el kell kezdeni".

Ez az eljárás akkor még meglehetősen összetett volt: első lépésben a hitelezőknek és az adósnak meg kellett próbálni egyezséget kötni. Ha ez nem sikerült, akkor a pénzügyminisztériumhoz tartozó Szanálási Szervezetnek kellett arról nyilatkoznia, állami pénzből kisegíti-e a vállalatot. Ezt követően került csak az ügy a bíróság elé, amely megállapította, hogy a vállalat tartósan fizetésképtelen-e vagy sem. Ha azt mondta ki, hogy fizetésképtelen, akkor ismét a Szanálási Szervezetnek kellett nyilatkoznia, és ha továbbra sem akarta megmenteni, akor kezdődhetett a felszámolás.

Ahogyan Veszprémben ez el is kezdődött 1987-ben. A cég élére márciusban miniszteri biztost neveztek ki a Győri ÁÉV nyugdíjas vezére, Krankovits István személyében, és dolgozóinak már abban a hónapban el is kezdtek új munkahelyet keresni. A VÁÉV neve ezt követően már csak az 1984-ben az osztrák Bramac GmbH-val elindított vegyesvállalatban, valamint az általuk szponzorált, többszörös bajnok veszprémi kézilabdacsapatnál élt 1991-ig, amikor a Bramac három magyarországi vegyesvállalata Bramac Kft. néven fuzionált.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?