1989: Irán és Nagy-Britannia megszakítják a diplomáciai kapcsolatot

Khomeini ajatollah február közepén fatvát bocsátott ki Salman Rushdie-ra, az indiai származású brit íróra. A vallási rendelet értelmében minden muzulmánnak joga nyílt arra, hogy megölje Rushdie-t. Irán legfőbb vallási vezetője azzal indokolta a döntést, hogy az író megsértette az iszlámot és a muzulmán hívőket Sátáni versek című könyvével. A fatva a könyv kiadóira is vonatkozott.

Khomeini a teheráni rádióban bejelentette:

 

Az iráni miniszterelnök, Husszein Muszavi felhatalmazta az iszlámista szervezeteket, így például a libanoni Hezbollahot, hogy „tegyék meg a szükséges lépéseket a szerző ellen”.

 
A bejelentés után hajtóvadászat indult a Rushdie ellen, a Scotland Yard különleges védelemben részesítette a szerzőt és feleségét, a rendőrség titkos lakhelyeket biztosított nekik Nagy-Britanniában, minden harmadik nap új helyre költöztek, folyamatos volt a fegyveres védelmük. Megerősítették a biztonsági intézkedéseket a könyvesboltokban és a kiadók irodáiban is.
 
Az akkor 42 éves Rushdie elszomorodott a történtek hallatán. „Nem igaz, hogy a könyv istenkáromlás az iszlám ellen. Kétlem, hogy Khomeini vagy bárki más Iránban olvasta volna a könyvet, vagy legalábbis olvasott belőle többet annál, mint a szövegkörnyezetből kiragadott részeket.”

Az író elmagyarázta, hogy a Sátáni versekben a vallásos és a világi nézőpontok közti különbséget próbálja vizsgálni. A helyzet javításáért arra is hajlandó volt, hogy bocsánatot kérjen az iráni kormánytól, ez azonban a fatvát már nem befolyásolta, annak visszavonása nem történt meg. A gyakorlatban egy ilyen vallási rendelet akkor veszti hatályát, ha az az ember, aki ellen irányul, meghal.
 
A könyv első kiadása 1988 szeptemberében jelent meg, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában 100 ezer példányt adtak el belőle, több irodalmi díjra is előterjesztették. A könyvet közben egyre több országban kezdték betiltani, tüntetések sorozata kezdődött, számos helyén példányokat égettek belőle.

Az Irán és Nagy-Britannia közti a diplomáciai kapcsolat már korábban sem volt tökéletes, 1979-ben, az iráni forradalom kezdetekor meg is szakadt, a britek csak 1988-ban nyitottak újra nagykövetséget Teheránban. A Rushdie-ügy ismét a követségek bezárásához vezetett, majd három héttel a fatva kibocsátása után, március 7-én Nagy-Britannia és Irán megszakították minden diplomáciai kapcsolatukat.  

„Tájékoztatom a világ büszke muzulmánjait, hogy a Sátáni versek című könyv szerzőjének, és mindenkinek, aki ismerve annak tartalmát közreműködött a kiadásban, halál a sorsa, mert a Sátáni versek az iszlám, a Korán és a próféta ellen valóak.”