1988: Bányász Rezső nem ismeri az MDF-et
Az egykori újságíró
"Azzal kezdeném, hogy a kormány nem ismer ilyen nevű szervezetet."
Így hangzott a megdöbbentő válasz, majd jött a kifejtő rész, amiből kiderült, a kormány nagyon is ismer ilyen nevű szervezetet. A Magyar Nemzet tudósításából idézünk.
"Ismeretes azonban, hogy különböző helyeken és körökben össze-összejönnek, főleg értelmiségiek és vitatkoznak az ország helyzetéről, gondjairól. Azt tapasztaljuk, hogy ezeken az összejöveteleken általában higgadt, felelős légkör uralkodik; a viták résztvevői a társadalmi-gazdasági kibontakozáshoz is hasznos gondolatokkal járulnak hozzá. Ezeken a gyűléseken azonban esetenként hangot kapnak szélsőséges, felelőtlen elemek is, akik zavart akarnak kelteni, nacionalista, faji előítéleteket tükröző, például cigányellenes megnyilvánulásokra ragadtatják magukat. Ezeket a leghatározottabban elutasítjuk, elítéljük. A kormány tudja, hogy olyanok is akadnak, akik szeretnék megzavarni nemzeti ünnepünkről, március 15-éről történő méltó megemlékezést."
Bányász Rezső válasza felveti, hogy a kormányszóvivő honnan tudta, hogy miről esik szó az MDF gyűlésein, ha egyszer nem ismer ilyen szervezetet. (Fogalmaink azért lehetnek róla.)
1988. január és május között összesen négyszer szervezett az MDF találkozót a Jurta Színházban 500-800 ember előtt. A párttag szervezőket és meghívottakat félhivatalosan eltiltották a rendezvénytől, írja tanulmányában Szécsi Árpád. Az 1988. márciusi összejövetelek témája a határon túli, különösen a romániai magyarság helyzete volt.
Az ellenzék kettészakadása ekkor még nem volt végzetes, a radikális ellenzék tagjai, Haraszti Miklós vagy Tamás Gáspár Miklós is megjelentek ezeken az összejöveteleken.
A Jurta Színház a rendszerváltás előtt egy sor ellenzéki szervezetnek adott otthont, az első szabad választások után viszont főleg szélsőjobboldali vagy neonáci pártocskáknak adott helyet Romhányi László igazgató. (Romhányit különben 1993-ban különös kegyetlenséggel elkövetett, halált okozó testi sértésre való felbújtás miatt négyévi börtönre ítélték.)
Bányász Rezsőt 1988-ban, érdemei elismerése mellett, menesztették a kormászóvivői posztról, 1990-ig Ottawában szolgált nagykövetként. A rendszerváltás után a Semleges Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnökeként hallatott magáról, 1998-ban pedig a Munkáspárt országgyűlési képviselőjelöltje volt, és 2,87 százalékot kapott a fővárosi I. kerületben, kis híján megelőzve a kisgazda színekben induló Csúcs László egykori rádióelnököt.