1993: az Intel bemutatja a Pentiumot

Az Intel eredetileg 586-osnak szerette volna elnevezni az x86 architektúrára épülő processzorok ötödik generációját, csakhogy a riválisainak senki sem tilthatta meg, hogy ugyanezt a számot használják. A hatóságok ugyanis kimondták, hogy számokat - mint például a korábbi processzorok elnevezéseit, a 286-ost, 386-ost és 486-ost - nem lehet védjegyoltalom alá helyezni. Az Intel dobta a számokat, és megszületett a Pentium, amely a görög penta (öt) szóból és a latin -ium végződésből lett összegyúrva.

A Pentium újdonsága, hogy egy óraciklus alatt már nemcsak egy instrukciót tudott kezelni, hanem akár többet is. Az új architektúra majdnem kétszer gyorsabb volt elődjénél, a 486-osnál. Első változatai 60 vagy 66 megahertzen működtek. A Pentium persze nemcsak a sebességéről volt híres, hanem a melegedéséről is, noha korábban nem okozott problémát a processzorok hőkibocsátása. A 0,8 mikronos gyártástechnológiával készült Pentium viszonylag magas feszültséget, 5 voltot igényelt, míg utódai 3,3 volttal is beérték.

Másfél évvel a megjelenése után hibát találtak a Pentium lebegőpontos egységben, amit bár hamar kijavítottak, az Intel hírnevének nem tett jót a baki. Ráadásul a hibás gyártmányokat egytől egyik le kellett cserélnie.