1983: Michael Jackson a holdon jár

A legendás detroiti Motown kiadó alakulásának 25 éves évfordulóján tartott gálán Michael Jackson először mutatja be a moonwalk-táncot. Ekkoriban jelenik meg a Thriller című lemez, a Billie Jeant 47 millióan nézik a tévében, a mágikus pillanatban a jelenlévők ujjongva tapsolnak, a holdjárás pedig Jackson védjegyévé válik. Pedig nem is ő találta ki, nem mintha valaha ezt állította volna.

A moonwalk lényege, hogy visszafelé haladsz, miközben azt az illúziót kelted, mintha előrefelé mennél. A figurát, melyet egy egész videóklipeken szocializálódó generáció sajátított el annak idején a nagyszobában, valójában Jeffrey Daniel táncos/koreográfus mutatta be először a televízióban még egy évvel korábban (sőt, Daniel csapata, az Electric Boogaloos is valami hasonlót adott elő 1981 környékén az újhullámos Talking Heads zenéjére), majd ő tanította be Jacksonnak is, aki a fergeteges Motown-ünnepség után állítólag annyira elégedetlen volt magával, hogy elsírta magát.

"Jársz, a padló meg visszahúz" - a lépés a hetvenes évek második felében terjedt el az utcai hiphopban, az ún. street dance-ben, tulajdonképpen az electro és breakdance egyik korai formájaként. A lépés persze ekkor sem volt már új, sokan a nemrégiben elhunyt (és a kilencvenes években rövid ideig Jacksonnal is dolgozó) francia Marcel Marceau pantomimművészhez kötik a kialakulását, sőt, már a harmincas években is volt, aki "visszafelé járt". Vagy legalábbis a föld fölött. Ugyanis a holdjárásnak valójában semmi köze a visszafelé menéshez, hanem a talaj feletti lebegésre utal. Az eredeti moonwalk forma is utóbbit jelölte, és amit Michael Jackson csinált a Billie Jeanben, illetve amit Jeffrey Daniel mutatott neki, az a fordított moonwalk volt. Ezt fejlesztette aztán tovább Jackson a nyolcvanas években, pl. a Smooth Criminal klipjében, a Moonwalkerben. Itt meg a szóban forgó Motown-fellépés: