1968: meghal Gagarin, az első űrhajós

Hét évvel azután, hogy visszatért történelmi jelentőségű űrutazásról, egy repülőbalesetben életét vesztette Jurij Gagarin. A baleset körülményei máig tisztázatlanok, és miután a Kreml 2007-ben hivatalosan megtiltotta hogy egy új vizsgálat modern eszközökkel próbálja felderíteni a Mig-15-ös lezuhanásának körülményeit, valószínűleg még jó ideig azok is maradnak. Gagarint a Kreml falába temették el, és bár már életében is igazi népi hős volt, halála után valóságos legendává vált. Szobrok tucatjait emelték a tiszteletére (a leghíresebb a 40 méter magas moszkvai Gagarin-szobor), városokat neveztek el róla, az arcképe megjelent az egyrubeles érmén.

Miután 1961-ben a Vosztok-1 fedélzetén az első űrhajóssá vált, Gagarin soha többet nem járt az űrben. Őt szemelték ki a szovjet Hold-program főszereplőjének, és ő lett volna a Szojuz-1 pilótája 1967-ben, de előbbiből nem lett semmi, utóbbinál pedig a szovjet vezetés leváltotta Vlagyimir Komarovra. A legenda szerint nem merték Gagarin életét kockáztatni a súlyos technikai nehézségek közepette induló űrhajóban (a fellövést Lenin születésnapjára időzítették, és nem halasztották el a mérnökök 200 tételes hibalistája láttán sem), így amikor a Szojuz-1 lezuhant landolás közben, Komarov lett a világ első űrhalottja.

Gagarin közben Csillagvárosban a jövendő űrhajósok fő kiképzője lett, és részt vett a Szojuz, Vosztok és Voszkhod űrhajók tervezésében is. 1968 március 27-én gyakorlórepülésre indult egy kétüléses Mig-15-ös vadászgéppel, ami nem sokkal a felszállás után lezuhant és felrobbant. Egyik pilóta sem katapultált. A hivatalos jelentés a baleset körülményeiről igen szűkszavú volt, csak annyit közölt, hogy nem találtak műszaki hibára utaló jelet.

Voltak akik a rossz időjárási körülményeket okolták a balesetért, mások szerint egy, a közelben szintén gyakorlórepülést végző Szu-11-es vadászgép által keltett légörvény miatt vált a gép irányíthatatlanná; de van olyan elmélet is, ami szerint elszivárgott az oxigén a pilótafülkéből, és Gagarin elájult a levegőben. Összeesküvés-elméletek tucatjai láttak napvilágot a balesetről, a KGB titkos akciójától kezdve öngyilkossági teóriákig.

Gagarin és Kamarov halálával a szovjet űrprogram egy éven belül a két legtapasztaltabb asztronautáját veszítette el, pár évvel később meghalt Szergej Koroljev, a szovjet űrhajók vezető tervezője is. Ez elég volt ahhoz, hogy visszavesse a szovjet űrprogramot, így a holdraszállásért folytatott versenyt az amerikaiak nyerték, a szovjetek figyelme pedig az űrállomás építése felé fordult.