1985: húsz évvel meghosszabbítják a Varsói Szerződést

A Varsói Szerződés tagállamainak vezetői Ronald Reagan csillagháborús fenyegetőzésének árnyékában összeültek a varsói Krakowskie Przedmiescieben, abban a XVII. századi palotában, ahol harminc évvel korábban megalapították a katonai szervezetüket.

 

A villámértekezleten mindössze két cikkelyt fogadtak el, ebből az egyik volt érdemi.

"A Varsóban, 1955. május 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés további 20 évre érvényben marad. Azon szerződő felek között, amelyek ezen időszak lejárta előtt egy évvel nem nyilvánítják ki a Lengyel Népköztársaság kormányának a szerződés felmondására irányuló szándékukat, a szerződés még tíz évig érvényben marad."

Optimisták voltak hát a Varsóban összesereglett öregurak, név szerint a bolgár Todor Zsivkov, a csehszlovák Gustáv Husák, a lengyel Woyciech Jaruzelski, az NDK-s Erich Honecker, a román Nicolae Ceausescu, a szovjet Mihail Gorbacsov és a mi Kádár Jánosunk.

A Népszabadság vezércikkben üdvözölte a semmilyen meglepetést nem okozó döntést. Pikáns, hogy az írást az a Vajda Péter jegyzi, aki a kétezres években a Nemzetbiztonsági Hivatal szóvivője lett az addigra NATO-taggá lett Magyarországon, de 1985-ben ezt még nem sejtette, és ez a vezércikk hangvételén érződik is.

"Az előtörténettel kell kezdeni: a második világháború ütötte szörnyű sebek még jószerével be sem hegedtek, amikor 1949. április 4-én tizenkét nyugati ország külügyminiszterei létrehozták az észak-atlanti tömböt. Nem a Szovjetunió, nem a fiatal népi demokráciák voltak tehát azok, amelyek megosztották Európát!"

A békeszerető keleti tömb válasza hat évet késett. Adjuk vissza a szót a rendszerváltás előtti Vajda Péternek:

"1955 májusában valósult meg az NSZK bevonása a NATO-blokkba, és ezzel a fenyegetés új dimenziója alakult ki. Erre voltak kénytelenek feleletet adni több európai szocialista ország vezetői, létrehozván saját barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szervezetüket. (...) Kifejezetten védelmi szervezet alakult, amely egyetlen más ország ellen sem irányult; maga a Varsói Szerződés pedig szinte kezdettől világossá tette, hogy kész a NATO-val egyidejűleg megszüntetni szervezetét és működését."

A NATO a mai napig nem szűnt meg, nem úgy a Varsói Szerződés, ami 1991-ben dobta be a törülközőt. Az egykori tagállamok (illetve utódállamok) közül Magyarország, Csehország és Lengyelország 1999-ben, Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia 2004-ben lett a NATO tagja. A VSZ-tagságát 1962-ben felfüggesztő, 1968-ban végleg megszüntető Albánia 2009-től csatlakozhat az észak-atlanti szövetséghez.

És hogy mi lett az 1985-ben a hosszabbítást aláíró öregurakkal? Az egyik utolsó alkalom volt, hogy ilyen szépen együtt volt az erős csapat. Zsivkovot 1991-ben hét év börtönbüntetésre ítélték, mert jogtalan előnyöket szerzett magának, öt év házi őrizet után felmentették, 1998-ban halt meg. Gustáv Husák 1987-ig volt a párt élén, 1991-ben meghalt. Erich Honeckert felelősségre vonták a berlini falnál kiadott tűzparancs miatt, de májrákja elhatalmasodott, végül kiengedték a lányához Chilében, ott érte a halál 1994-ben. Nicolae Ceausescut 1989-ben a romániai forradalom (egyesek szerint puccs) idején kivégezték. Kádár János megbomlott elmével halt meg szintén 1989-ben. Az egykori hosszabbítók közül már csak ketten élnek: Woyciech Jaruzelski nyugalmát sortűzperekkel háborgatták, de elítélni nem sikerült. A legutolsó hírek szerint nagyon rosszul van. Mihail Gorbacsov, akinek vezetése alatt összeomlott a szovjet birodalom, nagyon jól van.