1973: Fellövik a Skylabet
1973. május 14-én Föld körüli pályára állt a Skylab, az első amerikai űrállomás, két évvel a szovjet Szaljut-1 állomás után.
Az amerikai űrállomás első terveit George von Tiesenhausen, a NASA kutatás-fejlesztési részlegének vezetője vázolta fel 1963 januárjában. Az eredeti tervek szerint 91 méter hosszú, 10 méter átmérőjű, 18 fős személyzettel üzemelő, henger alakú űrállomás egyfajta szervizmegállóként funkcionált volna a Hold felé tartó űrjárművek számára. A terv jónéhány változtatás után az Apollo Applications Program projekt része lett, olyan ambiciózus tervek mellett, mint a Hold-bázis építése, a Vénusz-expedíció. Amikor aztán 1969-ben a NASA költségvetését erősen megnyirbálták, az Apollo-program eredményeit felhasználó tervek közül egyedül az űrállomásét tartották meg. Végül a McDonnell Douglas (ma már a Boeing része) nyerte el a The Orbital Workshop munkanevű, később Skylab névre keresztelt állomás megépítésének jogát, és négy év múlva a Kennedy Űrközpontból (egyelőre személyzet nélkül) fellőtték és Föld körüli pályára állították az állomást.
Már a startnál problémák adódtak: indulás után 63 másodperccel megsérült az állomást mikrometeoritok becsapódásától védő pajzs, és az árnyékoló pajzs is – utóbbi miatt a fellövés tizedik percétől az üzemi hőmérséklet felett 50-100 fokkal magasabb kőmérsékleten üzemelt az állomást energiával ellátó egyes számú napelemtábla. A meteorpajzsból származó törmelék olyan sérüléseket okozott a napelemekben, hogy az egész szárnyat csak két hét múlva, az első legénység tudta hosszas javító munkálatok után üzembe helyezni.
A Skylab hat évig keringett a Föld körül, ezalatt három legénység teljesített szolgálatot rajta, 28, 59, és 84 napon keresztül. Az űrhajósok tíz űrsétát tettek, és összesen 2000 órányi tudományos kísérletet folytattak súlytalanságban, illetve az állomás mesterséges gravitációjában.
Az utolsó legénység 1974 februárjában hagyta el az űrállomást, ezután az alig nyolc hónapja fellőtt Skylabet parkolópályára állították. A terv szerint ez nyolc évig tartott volna, de az állomás előzetes számításokhoz képest gyorsabban került egyre közelebb a Földhöz. Miután a mentési tervek (űrsiklókkal vontatták volna magasabban fekvő, új pályára) nem váltak be, 1979. július 11-én a Skylab újra belépett a Föld légkörébe. A földi irányítóközpontnak sikerült felvenni a kapcsolatot az állomással, és módosítani a pályáját, és az állomás végül Ausztrália délnyugati partjainál csapódott az Indiai-óceánba.
A légkörben apró darabokra szakadó szerkezet darabjaiból jócskán jutott a parton fekvő Esperance városkájának is, ahol azóta évi 10-15 ezer látogatót vonzó múzeum nyílt az űrszemétből. A város polgármestere 400 dolláros bírságot rótt ki a NASA-ra szemetelésért, amit az űrhajózási hivatal azóta sem fizetett ki.
(A posthoz Roland W. Newkirk, Ivan D. Ertel, és Courtney G. Brooks Skylab: A Chronology című könyvét használtuk forrásként)