1989: mészárlás a pekingi Tienanmen téren

Több ezer civilt ölt meg a kínai hadsereg, mikor megtámadták egy demokratikus tüntetés résztvevőit a pekingi Tienanmen téren. A katonák több oldalról vonultak be tankokkal a térre, és számos oldalról lőtték a fegyvertelen tömeget, idézi fel a történteket a BBC.

A sérülteket kétségbeesett lakosok szállították kórházba riksákon, az embereken eluralkodott a kétségbeesés, ahogy a hadsereg váratlanul és ilyen eltúlzott erővel csapott le a békés demonstrálókra. Becslések szerint a halálos áldozatok száma több ezer lehetett, pontos adat azonban nem került napvilágra azóta sem.

A tünető tömeget elsősorban diákok alkották, akik hetedik hete tartózkodtak a téren, és akik addig nem akartak elvonulni, amíg a demokratikus átalakulásról szóló követeléseik nem teljesülnek. A lövöldözés közben a diákok azt kiabálták:

"Fasiszták, hagyjátok abba a gyilkolást!"

és

"Le a kormánnyal!"

. Menekülési útvonaluk nem volt.

A demonstráció egy héttel azután kezdődött, hogy április közepén infarktusban meghalt Hu Jao-Bang pártvezér, a diákok a temetés előestéjén kezdtek gyülekezni. Napról napra egyre többen csatlakoztak a tiltakozókhoz, akik a korrupció ellen és a demokráciáért tüntettek, június elejére több mint egymillió ember vonult utcára. Az eseményről beszámolt az állami média, valamint külföldi tudósítók is.

A hadsereg azután avatkozott be, hogy a kormány számos próbálkozása elbukott a tömeg feloszlatására. A támadás előtt arra figyelmeztettek, hogy minden szükséges lépést megtesznek a "társadalmi káosz" megszűntetésére, majd statáriumot vezettek be. A tűzparancsot Teng Sziao Ping, a Kommunista Párt főtitkára adta ki, hogy ezzel biztosítsa diktatúrájának stabilitását.

Az erőszak ugyan nem okozott meglepetést, de annak kegyetlenségét majdnem az egész világ elítélte. Magyarországon szintén téma volt a tüntetés fegyveres leverése, számos szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy a fegyver nem alkalmas eszköz a politikai viták megoldására.

Közben a kínai hatóságok razziáztak a pekingi egyetemen, és számos diákot megöltek, megvertek, illetve bebörtönöztek, akikről azt gyanították, hogy szerepük volt a tüntetés megszervezésében.

A téma mostanáig tabunak számít Kínában, csaknem 20 évvel később még mindig erős a rendőri jelenlét a téren az évforduló környékén. A vérengzés helyszínét ilyenkor főként turisták látogatják, írja az AFP.