1991: Jelcin nyeri az első oroszországi elnökválasztást

Borisz Jelcin ünnepel, őt lett Oroszország első közvetlenül választott elnöke. A 60 éves reformer a Demokratikus Oroszország színeiben az elnökválasztáson kemény csapást mért a Kommunista Pártra, amely az 1917-es forradalom óta irányította az országot.

Bár az eredményeket csak egy héttel később erősítik meg hivatalosan, azonnal egyértelmű, hogy megszerezte a szavazatok legalább felét, amivel elkerüli a második fordulót. Támogatói szerint az eredmények a következőek: az orosz nagyvárosokban a szavazatok 60-70 százalékát szerezte meg, szülővárosában, Szverdlovszkban pedig a szavazatok több mint 90 százalékát. A végleges eredmények szerint Jelcin 57 százalékot, ellenfele, Nyikolaj Rizskov pedig 17 százalékot szerzett.

Megválasztott elnökként Jelcin egyik legfontosabb feladatának tartotta, hogy a nemzetközi porondon is bemutatkozzon, június 20-án Washingtonba látogatott, ahol találkozott amerikai kollégájával, George Bushsal.

Jelcin szövetségesei, Gavril Popov és Anatolij Szobcsek a leningrádi és moszkvai polgármester-választáson szintén legyőzték kommunista ellenfeleiket. A szavazás legmeglepőbb eredményének mégis azt tartják, hogy Leningrád lakosai az erőteljes ellenkampány várható hatásaival ellentétben mégis úgy döntöttek, a város neve idézze inkább a cári Oroszországot, és legyen Szentpétervár.

„A választás fontos mérföldkő az orosz történelemben, amivel az ország bekerült a civilizált államok közösségébe, amelyek vezetőiket közvetlen szavazással választják meg” – vélekedett Popov. Az amerikai elnök szóvivője, Marlin Fitzwater hasonlóan vélekedett, Jelcin megválasztását történelmi lépésnek nevezte az orosz nép és a Szovjetunió számára.

Augusztusban a kormány reformokat ellenző tagjai katonai puccsot készítettek elő Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió elnöke ellen, fogva tartották a Krími-félszigeten, Jelcin ekkor a szovjet vezető helyébe lépve, nemzeti hősként elmondta híres beszédét egy tank tetején állva, melyben békét hirdetett. Három nappal később a puccsisták elmenekültek Moszkvából, és bár Gorbacsov visszatért, hatalmát már nem tudta visszaállítani, Jelcin jelentősen megerősödött.

Novemberben Jelcin betiltotta a Kommunista Pártot, addigra élesen kritizálta Gorbacsovot, hogy nem sürgeti eléggé a politikai reformokat. Jelcin Szovjetunió felbomlása mellett foglalt állást, míg Gorbacsov a nép akaratára hivatkozva fenntartotta volna az államformát, Jelcin azonban ezzel a lépéssel akart tovább erősödni, egyben politikailag ellehetetleníteni Gorbacsovot.

December 24-én, miután Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország megalapították a Független Államok Közösségét, formálisan is megszűnt a Szovjetunió azzal, hogy helyét az ENSZ-ben Oroszország vette át. Egy nappal később Gorbacsov lemondott elnöki posztjáról, Jelcin pedig a már független Oroszország elnöke lett. Politikáját radikális reformok jellemezték, melyek erős ellenállásba ütköztek a parlamenten belül, a demokratikus kritikákra 1993-ban katonai agresszióval válaszolt.