1986: Magyarországra száguld a cirkusz

A Forma 1-s világbajnokság mezőnyét 10 futam után Nigel Mansell (Williams-Honda) vezette 51 ponttal a 44 pontos Alain Prost (McLaren-Porsche) és a 42 pontos Ayrton Senna (Lotus-Renault) előtt 1986 augusztusában. Akkor, amikor a száguldó cirkusz, fennállása során először a vasfüggönyön túlra, az 1986. augusztus 8-10. megrendezett mogyoródi Magyar Nagydíjra látogatott.

A világbajnoki mezőny akkor még 15 csapatból és 29 pilótából állt – a RAM Hart csak egy autóval versenyzett – egy-egy nagydíjon csak hatan kaptak pontot, a győztes 9-et, a második 6-ot, a harmadik-hatodik 4-3-2-1 pontokat. Hogy mennyit változott a világ?

A mezőnyben lévő istállókból ma már csak a Williams, a McLaren és Ferrari van versenyben változatlan néven, valamint az akkori motorszállító BMW, Honda és Renault saját istállóval. A fiatalabbak viszont talán már nem is hallottak a Zakspeddről, az Osella Alfáról, a Lola Fordról, a Lotusról, a Brabham istállóról, de talán a Ligier-ről vagy az amerikai BAT-on keresztül Hondává vált Tyrrellről is csak halvány emlékeik lehetnek (pedig utóbbi számos technikai újítással, például a hatkerekű Forma 1-es autóval lepte meg a világot).

Az akkor versenyző pilóták közül ma már csak Bergernek (akkor Benetton-BMW) és a jelenleg pilótáskodó Nico fia révén révén Keke Rosbergnek (McLaren-Porsche) van köze a Forma 1-hez és szintén a fia által Nelson Piquet-nek. Valamint volt még néhány évig a Ligier-ből Prost-istállót csináló, majd becsődölő Alain Prostnak. És a sportnapilap, amit akkor még Népnek hívtak, ma már Nemzeti, és 2,30 forint helyett több mint százba kerül.

Változott persze a mogyoródi ring is, az eredetileg Papp István tervei szerint – a rossznyelvek szerint erősen a vasfüggönyön túlra már 1983 óta betörni akaró Bernie Ecclestone akaratának megfelelően – épített, 4013,486 méteres, 10 jobbos és 9 balos kanyarral kicsinosított ring, amelyen eredetileg 77 kört kellett megtenni. Ecclestone eredetileg a moszkvai Vörös téren épített volna városi pályát, ám ettől a szovjet párt- és állami vezetés mereven elzárkózott. A mogyoródi téesz szőlősdombjain viszont szabadon építkezhettek, olyan lassú pályát, amilyet csak akart. Úgy érzem, sikerült egy valóban egyedülálló, semmihez sem hasonlítható technikás pályát terveznem – nyilatkozta Papp az első verseny előtt.

 

Kezdetben valóban lassú és technikás volt – ez szolgálta a FOCA elnöke, és egy Brabham-istállófőnök Ecclestone érdekeit, mert a csapata lóerővel már nem bírta a versenyeket. A Hungaroring az 1990-es évek pályája lesz. Ezen a pályán újra előtérbe kerül a technikai tudás a lóerőkkel szemben. A pilóták rátermettsége döntő lehet – ki más mondta volna ezt, mint maga a nagy Bernie, aki azóta még 22 nagydíjat hozott Magyarországra. A Hungaroring az átépítések ellenére is az átlagosnál több ügyességet kíván meg a pilótáktól, nem csoda, hogy Thierry Boutsen és Jenson Button kivételével zömében olyan pilóták nyertek itt, akik világbajnokok voltak vagy lettek később (pontosabban tavaly a még világbajnoki címet nem nyert Hamilton győzött is, de neki egyetlen ponton múlt a világbajnoki címe, és most is a pontverseny élén áll).

A pálya építőit és a verseny szervezőit Urbán Lajos közlekedési miniszter a nagydíj előtti pénteken tüntette ki a Munka Érdemrend arany és ezüst fokozatával (előbbit kapta Auth Györgyi, a rekordidő alatt megvalósult építkezés miniszteri biztosa, utóbbit Horváth Árpád minisztériumi osztályvezető és Balogh Tibor, a Magyar Autóklub főtitkára). Egyéb kitüntetést további negyven ember kapott.

Az első Magyar Nagydíj idején a pályán és környékén 1200 rendőr és hétszáz pályabíró dolgozott. A legendák szerint Mogyoródra és Budapestre a csapatok ételt és benzint is hoztak magukkal, mert nem tudták, a kommunizmusban az ilyesmik kaphatók-e (a valóság persze az, hogy a csapatok jellemzően ma is visznek magukkal ételt minden nagydíjra, legalábbis a nagyobbak, ám néhány éve még találkozhattak a mogyorórdi nagy ABC-ben bevásárlók a Minardi-team néhány zsömlét, kólát vásárló szerelőjével).

Visszatérve az első magyar versenyre: nemcsak az ország és a körülmények voltak szokatlanok a csak a budapesti InterContinentalban 180 szobát elfoglaló Forma 1-eseknek, hanem a pálya is. Ezt jelzi, hogy míg az első szabadedzés Senna még 1:35.494-es idővel nyerte meg – megelőzve Mansellt (1:35.953) és Piquet-t (1:36.182) –, a pénteki időmérésen Mansell már 1:30.516-tal volt a legjobb, Piquet (1:31.417) és Senna (1:32.281) előtt. A szombati kvalifikáción végül Senna szerezte meg a pole pozíciót Piquet előtt, Prost lett a harmadik, Mansell a negyedik, az első tízből indult még Rosberg, Tambay (Lola-Ford), Johansson (Ferrari), Dumfries (Lotus-Renault), Arnoux (Ligier-Renault) és Jones (Lola-Ford).

 

A versenyt sokáig Senna vezette, ám végül csak a második helyen ért be Piquet mögött, a dobogóra még Mansell állhatott fel, aki az augusztus 8-i születésnapját évekig nálunk ünnepelte, már az első évben egy budapesti étteremben. A versenynek már az első körében kiestek ketten a turbófeltöltés és az olajhűtés gondjai miatt, Patrese az ötödik körben kicsúszott, Prost a 23.-ban a gyújtás, Rosberg a 34.-ben a felfüggesztés hibája miatt kényszerült kiállni. A nem az első tízből indulók közül pontot szerzett a hatodik helyre fellépő Martin Brundle a Tyrrell-Renault-val. A 26 tagú mezőnyből (az időmérő leggyengébb három versenyzője nem indulhatott) végül tízen értek célba.

A Mogyoródon megrendezett összesen 23 Forma 1-es versenyen számos emlékezetes esemény történt. Többek között itt nyerhette volna az azóta már megszűnt Arrows csapat egyetlen nagydíját a Williams-szel korábban világbajnoki címet szerző Damon Hill – tudják, hová tűnt, hová tűnt Damon Hill? –, itt mutatkozott be Forma 1-es autóban először Baumgartner Zsolt – az Arrowshoz hasonlóan már megszűnt Jordan-istállóban –, itt lett világbajnok 1992-ben Mansell – úgy, hogy csak másodikként ért célba –, majd 2001-ben Michael Schumacher, aki 2006-ban itt vívta az év lejobb futamának választott versenyt Alonsóval.