Nálunk is lelőhetik az eltérített repülőket

A szeptember 11-i merényletek után a NATO-országokban megkezdődött a hasonló támadások esetén alkalmazott szabályok kidolgozása. A szövetség azt az elvi döntést hozta, hogy a gépeltérítők kezébe került, nagy katasztrófával fenyegető polgári repülő is minősíthető fegyvernek, ilyen esetekben tehát a légteret védő hadseregnek kell beavatkoznia.

Németországban a védelmi miniszter dönt Németországban hosszú és nyilvános vita után döntöttek úgy, hogy - bár terrortámadások esetén továbbra is a rendőrséget vetik be - ha egy eltérített gép felhőkarcoló vagy egy atomerőmű felé repül, a légierő segítségét kérhetik. Németországban a védelmi miniszter kezében van a döntés arról, hogy lelőjék-e a repülőt vagy sem. Különösen súlyos katasztrófa elhárítása érdekében a légierőnek szabad a német légtérből kiszorítania, leszállásra kényszerítenie, fegyverhasználattal vagy figyelmeztető lövések leadásával fenyegetnie terroristák hatalmába került utasszállító gépet. Célzott lövés leadása csak abban az esetben megengedett, ha alaposan feltételezhető: a gépet emberéletek kioltására akarják bevetni, s a katasztrófa elhárítására nincs más eszköz. A törvénytervezetet tavaly kezdték el kidolgozni, miután januárban egy nem teljesen épelméjű fiatalember egy kisgéppel berepült Frankfurt belvárosa fölé, s azzal fenyegetőzött, hogy a gépet nekivezeti egy toronyháznak.

Magyarországon nem hozták nyilvánosságra, hogy kié a felelősség a polgári gépek, így akár több száz utas lelövéséért. Az alkotmány és a honvédelmi törvény is előírja, hogy a honvédség feladata az ország légterének a védelme. A szeptember 11-ihez hasonló támadás esetén azonban ezek a - külső katonai támadás elhárításáról szóló - jogszabályok nem adnak eligazítást. Különösen akkor nem alkalmazhatók, ha nem idegen légtérből érkező civil gépről van szó, hanem olyanról, amely magyar repülőtérről szállt fel - írja a napilap.

Ilyen esetben percek alatt kell dönteni, nincs idő a rendkívüli helyzet kihirdetésére sem. Ezért ki kellett alakítani egy olyan rendszert, amely politikai szintre emeli a döntést, és azonnali, megbízható információáramlást biztosít a váratlan helyzetben a tűzparancs kiadójának. A kormányhatározat a Népszabadság értesülése szerint igyekszik szabályozni, hogy milyen feltételek esetén áldozhatók fel a repülőgép utasai egy nagyobb katasztrófa megakadályozása érdekében. Ilyen lehet például, ha megszakad a kapcsolat a géppel, ha a pilóták nem reagálnak a jelzésekre, vagy ha a gép eltér a kijelölt útvonaltól.

Juhász Ferenc honvédelmi miniszter pénteken az MTI-nek megerősítette a Népszabadság információját. "Egy titkos kormányhatározatról (...) nem tudok nyilatkozni" - mondta a miniszter, hozzátéve: "nincs felhatalmazásom arra, hogy én erről nyilatkozzak". Juhász Ferenc semmiféle információt nem adott a határozat tartalmáról, s nem árulta el azt sem, mikor hozta a döntést a kabinet. Mindössze annyit közölt, hogy ilyen határozat "minden NATO-országban van, tehát ez nem újdonság", "ez egy közös NATO-döntés eredménye".