Áldozatos orvosok a pisiszagú folyosókon
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Reagált a kormány az Orbán Viktor elleni feljelentésre - Tovább nőtt a Fidesz-KDNP előnye a Tisza Párttal szemben egy új közvélemény-kutatás szerint
- Újabb pert indítana a Jókai utcai házomlásban életveszélyesen megsérült balettművész
- A BYD nem tündérmese, inkább egy stratégiai lehetőség – állítja a szegedi közgazdász
- Hivatalos: módosították a Büntető törvénykönyvet és Magyarország Alaptörvényét is
Sajátos életképekkel egészítették ki az Index olvasói készülő kórháztesztünket. A pisiszagú folyosó vagy a gomolygó cigarettafüst sokaknak ismerős lehet, de nem mindenkivel fordul elő, hogy a hónapokkal korábbi hányás nyomait felfedezi a folyosón, esetleg műtét közben a szemébe hullik a vakolat. Persze vannak pozitív tapasztalatok is: áldozatos orvosok, segítőkész nővérek, zseb nélküli köpenyek, hogy a hálapénzt ne lehessen hova tenni. Vajon van-e olyan kórház, ami nem karitatív intézmény, hanem egészségügyi szolgáltatást nyújt?
Az átalakulás nehézségei: fúrnak, faragnak
Számunkra át nem látható módon különböző helyeken fel-felbukkan egy-két munkás, és elkezd szerelni vagy fúrni vagy flexelni, és lezárnak területeket, ahová egyszerűen nem lehet bejutni, pedig a folyosó másik végén vár az orvos, és közben senki sem segít.
Az Intézet rövidesen megszűnik, és már a hetek is meg vannak számlálva, el lehet képzelni, hogy az ablakokon már nincs függöny, és a nap éppen a beteg emberek szemébe süt be. Megdöbbenve álltam, és a csodálattól nem tudtam megszólalni, amit láttam: a főorvos asszony állt a magas ablakban, és lepedőt csiptetett be, hogy eltakarja a fényt, ami a betegek szemét bántotta. Majd később láttam, hogy a főorvos asszony kötözőgézből olyan ágykapaszkodót font, amivel a betegnek lehetősége van a fekvő helyzetből felülni az ágyon.
A bácsi kétségbeesett, de a betegirányító egyáltalán nem volt segítőkész. Mikor rákérdezett, hogy most akkor hova menjen, mit csináljon, azt a választ kapta, hogy nem tudják, és hogy miért nem telefonált, mielőtt jön... Persze hiába mondta, hogy nem vették fel, és hogy már nagyon rosszul van. Végül odabökték, hogy menjen át a MÁV-kórházba, de úgysem fognak ott sem csinálni vele semmit. Tovább nem hallgattam, de ez az egész nagyon elkeserített. Semmi emberség nem volt bennük!
Az osztályon napközben folyt a régi kórtermek felújítása, de ezt úgy oldották meg, hogy a legkisebb kényelmetlenséget és koszt, port okozzon a betegeknek.
Étel: nem hízlalda
Jól főztek (ez persze relatív, inkább azt mondom, hogy ahhoz képest, hogy menzakaja, nem volt rossz). A reggeli általában zsömle volt, amit viszont senki nem tudott megenni, mivel ezen az osztályon műtet után az ember alig tudja kinyitni a száját.
Jellemző a kórházi spórolásra egyébként, hogy volt olyan, mikor egy egész doboz vajat adtak vacsorára.
Sajnos az étel minősíthetetlen, a levesről a fedőt le se merem szedni, mert a szaga is félelmetes, de összességében is csak a tejberizs ehető. Jellemző kép, hogy az ebédosztás után tíz perccel viszik vissza a tálcákat, és az anyukák mennek le a menzára venni a gyereknek ennivalót.
Kaja olyan, amilyen, hiszen nem hízlalda.
Az ebéd? Jobb esetben meg lehet állapítani hogy mi az, de belekóstolni nem mertem egyszer sem, kibontani is csak azért mertem, mert nem átlátszó dobozban volt. A felvételkor felírták, hogy vegetáriánus vagyok, ez mondjuk senkinek nem tűnt fel, mert simán pörköltet kaptam ebédre és felvágottakat reggelire, vacsorára. Szerintem a kórházi tea is ihatatlan! És valamiért csak meleg tejet osztanak!
Az ételek a leggusztustalanabb főzelékek, pl. rántott párizsival, és hasonló szörnyűségek. A maradék órákkal az ebéd után is a folyosót díszíti.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
