Bármikor megismétlődhet a tiszai katasztrófa

Februárban készül el az angol Water Research Center teljes, és minden átfogó tiszai kárjelentése, amely konkrét hivatkozási alapot ad az Aurul vállalattal szembeni 29,3 milliárdos kárigény benyújtására – jelentette be Gönczy János, tiszai kormánybiztos a folyó elmúlt egy évét elemző sajtótájékoztatóján. A Tisza-Maros Kormánybiztosi Irodának nem volt pénze konkrét vizsgálatok elvégzésére, így rengeteg, egymástól különböző eredmény született, amelyeket össze kell hangolni – tette hozzá a kormánybiztos.

Ötoldalú egyezményre van szükség

Egy újabb szennyezés még érzékenyebben érintené a folyót

- Egy biztos, ha a Tiszát újabb szennyezés éri, akkor a folyó sokkal érzékennyebben fog reagálni mint tavaly, és ennek beláthatatlan következményei lehetnek – vonta le a következtetését Gönczy János. Ezért a Kormánybiztosi Iroda szorgalmazza egy öt országot átfogó, és azonos paraméterek alapján felépített monitoringrendszer felállítását, amelynek központja Magyarországon lenne. Ezen kívül szükség van a Tisza Vízrendszer Ökológiai Egyezményre is, amely a vízügyi szempontok mellett a természetvédelmi szempontokat is szem előtt tartaná.

Majd 30 milliárdos kárigény

- Ha minden jól megy februárban benyújtjuk a keresetlevelünket a Fővárosi Bíróságon – nyilatkozta a Szecskay András ügyvéd, aki párizsi székhelyű nemzetközi irodával a háta mögött képviseli a Magyar Államot az Aurul ellen indított perben. Szecskay megítélése szerint a magyar joggyakorlatott kell alkalmazni egy 1958-ban kötött jogsegély-egyezmény alapján. A per a fokozott veszéllyel járó tevékenységet jelöli meg alapjaként. Szecskay szerint a bíróság egy év múlva már ki tudja írni az első tárgyalást az ügyben. A Magyar Állam kárigénye 29,3 milliárd forint, amely tartalmazza a gazdasági tevékenységekkkel kapcsolatos veszteségeket, az élővilágot érintő károkat, a rehabilitáció költségeit, valamint a közigazgatási költségeket. A pontos összeg megállapítását, valamint az európai normáknak megfelelő kárfelfelmérést végzi a Water Research Center nem publikált pénzért.

A cég társtulajdonosával, a jelenleg csődeljárás alatt álló ausztrál Esmeralda vállalattal, valamint a román kormánnyal is folynak tárgyalások a peren kívüli megegyezésre. A következő hónapban egyébként külügyminiszteri, környezetvédelmi miniszteri, valamint szakértői román-magyar találkozóra is sor kerül, de ennek egyelőre nincs hivatalos ügymenete.

Nem lehetünk nyugodtak

Gönczy János többször is hangsúlyozta, hogy nem lehetünk nyugodtak, ugyanis a legfrisebb jelentések szerint Románia hemzseg a potenciális veszélyforrásoktól. Ezek kiiktatása 10 millió dollárba kerülne, amelyre nincs pénze a román félnek. A Kormánybiztosi Iroda, valamint a Román Környezetvédelmi Minisztérium levélben kérte az Európai Unió Környezetvédelmi Főbiztosát, hogy anyagilag is támogatsa egy megvalósítási tanulmány elkészítését, amely biztosítaná a biztonságot. Ennek összege fél millió dollár is lehet.

A cianidszennyeződés okozta károkról még most sincsenek pontos adatok. „A süllő illetve a mennyhalállomány tönkrement, az életben maradottak zöme pedig betegséget mutat” – mondta Gönczy, aki szerint az a legnagyobb gond, hogy megváltozott a tiszai ökoszisztéma. Ezen a haltelepítések sem segítettek, amelyeket egyébként az Indexnek nyilatkozó szakemberek eddig is elhibázott lépésnek tartottak. Gönczy János emlékeztetett arra, hogy nem szabad elfeledkezni a nehézfémszennyeződés okozta károkról sem, amelyek felszámolására évtizedekeket kell várni.

Az aktagyártó cég

A Tisza-Maros Közhasznú Társaság eddig 28 millió forintott fizetett ki a tiszai halászok segítésére. A 100 családot érintő, gyorsegélyek, egyszeri juttatások, és a holland kormány által adományozott pénz mellett a társaság 32 millió forintot dologi kiadásra fordított – összegezte az elmúlt egy évet Morvay Kálmán, a társaság elnöke. Morvay a dologi kiadásokat haltelepítésben, valamint a halászati szövetkezeteknek való jutattásban jelölte meg.

A kormánybiztos az Index polemizáló kérdésére „aktagyártó cégnek” nevezete irodáját. Ennek ellenére nem értékelte kudarcként az elmúlt egy évet, ugyanis „megfogalmazódtak a kérdések”, amely nagy előrelépésnek számít – fogalmazott a kormánybiztos.

Gönczy János az esetleges Kormánybiztosi Iroda felszámolásáról szóló híreket nem cáfolta, de saját bevallása szerint ő sem tudja pontosan, hogy a kormánynak mi a szándéka az irodájával. Borókai Gábor, kormányszóvivő az Indexet arról tájékoztatta: legutolsó információi szerint a Miniszterelnöki Hivatal vizsgálja, hogy szükség van-e a Tisza-Maros Kormánybiztosi Irodára.